Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188
Rokkantvédelem
VILLÁM LÁTOGATÁS AZ AMPUTÁLT LÁBÚ FÉRFINÉL
Ma meglátogatta a MSZF rokkantvédelmi csoportunk szervezője Garai Erzsébet, az egy hónapja egy Nógrád-megyei faluba költözött amputált lábú férfit. A férfi sorsáról folyamatosan tudósítottunk eddig is. A sok-sok nehézség ellenére példás gyorsasággal ment az összefogás. Az MSZF rokkantvédelmi csoport tagjaival együtt, a Rokkant Számkivetettek Társasága (ROSTA) Mozgalom néhány tagja is hozzájárult pénzadományával ahhoz, hogy a víz és elektromos szolgáltatás mihamarabb helyreállhasson.
BEKÖLTÖZÖTT A FÉNY AZ AMPUTÁLT LÁBÚ FÉRFI OTTHONÁBA
A 3 hete a fővárosból egy kis Nógrád-megyei falusi házba költöző amputált lábú férfi élete lassan kezd rendeződni. A férfinek egy sorstársa bocsájtotta rendelkezésre a használaton kívüli házat. Az évek óta nem lakott kis házban semmilyen közműszolgáltatás sem működött. A vízszolgáltatás az oda költözést követő pár napon belül megoldódott. A villanyszámla hátralék rendezését, a villanyszerelési munkák elvégzését, és a villanyóra visszakapcsolását anyagi problémák hátráltatták.
ROKKANT HÍRADÓ: HOGY ÉRZI MAGÁT AZ AMPUTÁLT LÁBÚ FÉRFI AZ ÚJ OTTHONÁBAN?
Folyamatosan írunk róla, hogyan éli meg a mindennapokat a fővárosból egy Nógrád-megyei kis faluba elköltözött férfi, Batonai Sándor. Napi kapcsolatban vagyunk vele telefonon. Még csak pár napja, szerdán délután költözött oda, de az óta, még a hétvége is mozgalmasan telt számára.
AZ AMPUTÁLT LÁBÚ FÉRFI BEKÖLTÖZÖTT ÚJ OTTHONÁBA
Még csak pár napja történt, hogy egy amputált lábú férfi reménytelen sorsára felfigyeltünk az interneten, akinek a helyzetét kb. 150-160 ezer forintos segítség megoldhatná. Azóta folyamatosan beszámoltunk róla, hogy a példás összefogás eredményeként, a férfi hamarosan otthonra lelhet, és talán nem fog a hajléktalanok szomorú sorsára jutni. Versenyt kellett futni az idővel, hogy legalább annyi pénzt össze tudjon gyűjteni, hogy a villanyt és az életet jelentő vizet vissza lehessen kapcsoltatni a kis falusi házba, melyet használatra felajánlottak neki. A kb. 72 ezer forintos villany és kb. 17 ezer forintos vízközmű hátralékok összege együtt kb. 89 ezer forint.
PÉLDÁS TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYEKÉNT AZ AMPUTÁLT LÁBÚ FÉRFI LAKÁST KAP
A múlt héten adtuk hírül, hogy egy amputált lábú sorstársunk Batonai Sándor bajban van, és segítségre lenne szüksége. Pár nap alatt a sok igyekezet meg is hozta a gyümölcsét. A férfi már a héten beköltözhetne egy Nógrád-megyei kis faluban lévő 2 szobás akadálymentesített házba.
A csoda nem magától érkezett el, hanem a szüntelen szervezés és a példás összefogás eredményeként. Civil érdekvédők segítettek a koordinálásban, és a majdnem reménytelen helyzetéből kimozdítani az amputált lábú férfit. Ez egy igazi csapatmunka volt.
SÜRGŐS SEGÍTSÉGKÉRÉS: 150 EZER FORINTOT ÉR AZ ÉLETEM?
Egy 60.éves combközéptől amputált lábú férfi kétségbeesett levelére hívjuk fel olvasóink figyelmét.
A hozzánk érkezett levelet teljes terjedelemben közzétesszük:
OLVADÓ SZÁMOK: ELFOGYNAK A ROKKANTAK
Komoly átrendeződés várható a jövőben a korhatár alatti rokkantak létszámát illetően. Pár éven belül már alig találkozhatunk velük a statisztikákban. Ennek számos oka van. A hazai munkaképes lakossághoz viszonyítottan, az aktív korú rokkantak mindössze 5-6% aránya nem több mint az EU 5,2 % átlaga. Az összes lakoshoz viszonyított 3,5 % aránya a korhatár alatti rokkantak létszámát illetően teljesen átlagos szinten vagyunk a környező országok arányaival.
SORSUKBA ZÁRT FÁJDALOM: EGY ROKKANT CSALÁD SEGÍTSÉGRE VÁR
Döbbenten hallgattuk egy szerencsétlen sorsú család történetét. A férj, a gyermek, és az asszony is súlyos betegségekkel küszködő rokkant. A 47. éves asszony vállalkozott arra, hogy beszéljen a sok-sok problémáról. Végzettségét tekintve ápolónő, így természetesen beszél a legszörnyűbb betegségekről is, melyekkel szembesülniük kellett az évek során. Megedzette a sors őket, mely nem volt kegyes hozzájuk. Azt mondja az asszony: „Nem is tudom, hogy kivel kezdjem a sort? Talán a fiammal, mert egy anyának az a legfájdalmasabb, ha kiderül, hogy a gyermeke beteg. Viszont a férjemnek is kijutott bőven a bajokból. Az én állapotom meg azért kétségbeejtő, mert az én egyik betegségem bármikor végzetes lehet, miközben már, csak én tartom a családomban a lelket”.