Budapest, 2012. október 22. hétfő

Szerdán állami gondozásba akarják venni azt a 15 éves kisfiút, akit mindkét lábára amputált 68 éves nagymamájával együtt júliusban lakoltattak ki XV. kerületi önkormányzati lakásából. A gyámhatósági eljárásnak annak dacára akarnak érvényt szerezni, hogy mind a gyerek, mind pedig egy hetes kora óta nevelő nagymamája ellenszegül a döntésnek, és a család szétszakítása helyett lakást kér elvett otthonáért cserében, hogy együtt maradhasson – tudatta a Magyar Szociális Fórum hétfőn Emma néni (Nagy Lajosné) közlésére hivatkozva.

Tisztelt Barátaink és Harcostársaink!

A Magyar Szociális Fórum október 23-án 13.00 órától transzparensével jelen lesz a Szolidaritás mozgalom "A hazáért és a demokráciáért" jelszóval meghirdetett tüntetésén a Clark Ádám tér fölötti bástyán,

Október 23. - Magyar Szociális Fórum

Budapest, 2012. október 20. szombat

Az 1956-os magyar forradalom üzenete elevenen él 56 évvel a forradalom vérbefojtása után is, mert a társadalmi célok, amelyeket a zászlajára tűzött, mindmáig nem valósultak meg, vagy csak nagyon kis mértékben teljesültek. 1956 szelleme ellentétes a leigázással, az elnyomással, a kizsákmányolással. A proletariátus nevében gyakorolt diktatúrával éppúgy, mint a tőkének a demokrácia nevében gyakorolt uralmával. Nem lehet arra kárhoztatni a világot, hogy csak a létezett szocializmus és a létező kapitalizmus között választhasson. 1956-ban a magyar nép nem csak a szovjet mintára megvalósult szocializmussal fordult szembe, hanem a kapitalizmus visszatérését is tagadta azzal, hogy kimondta: gyárat vissza nem adunk – áll a Magyar Szociális Fórum október 23. alkalmából kiadott szombati közleményében. 1956-ban a Munkástanácsok világra szóló lépést tettek a gazdasági demokrácia megteremtése felé azzal, hogy ellenőrzésük alá vonták az üzemeket, és a vállalatok tulajdonosaiként léptek fel. Ezzel irányt mutattak egy másfajta jövő felé, a képviseleti és a közvetlen részvételi demokrácia ötvözésén alapuló sokrétű demokratikus rendszer felé. A Magyar Szociális Fórum a magáénak vallja 1956 szabadság eszméjét.

Csak magunkra számíthatunk!

Szakadó esőben százan-százötvenen tüntettünk a budavári Hilton szálló előtt, hogy nemet mondjunk a kormány és a bankok újabb kiegyezésére a devizahitel-károsultak rovására. Aki ott volt, és molinót tartott a kezében, bőrig ázott, mert esernyőre már nem volt több karja. És mégis ott maradt órákon át. Köszönet nekik, azoknak a nevében is, akik nem tudtak eljönni. Pontosan az ellen tiltakoztunk, amit odabenn eldöntöttek: nem fognak újabb „mentőcsomagot” hozni azoknak az érdekében, akiknek nincs pénzük, hogy megszabaduljanak az adósságrabszolgaság alól. (Lásd a Portfolio hírét: http://www.portfolio.hu/gazdasag/sokat_tanult_a_kormany_a_januari_panikbol.174336-2.html )

VAN EGY ORSZÁG…

Az október 23.-i ünnep közeledtével mi rokkantak is üzenni szeretnénk az embereknek. Mindenkinek, akár gazdag, akár szegény. Ne feledjük, a jövőt úgy hívják remény. A remény már majdnem elveszett. Fogjunk hát össze emberek! „Van egy ország, Magyarország, itt születtem, ez a hazám. Itt éltem boldogan, itt élek ma boldogtalan. Itt halok meg majd otthontalan? Nem, nem adom fel. Az életért küzdeni kell”- mondja egy sorstárs. A megrokkant betegnek, szó szerint küzdeni kell az életben maradásért, mert megfagy, éhen hal abból a segélyes pénzből, amit az államtól kap egy élet munkája után. Ez, egy sorstárs üzenete, a mi üzenetünk, mert mi már vele együtt menetelünk: