Magyarországon 23 százalékos azoknak a súlyos anyagi nélkülözésben élőknek az aránya, akik nem tudnak megfelelően táplálkozni, vagyis – nemzetközi normák szerint – alultápláltak. Ez azt jelenti, hogy nem jutnak hozzá minden második nap húshoz vagy halhoz – jelezte a Magyar Szociális Fórum a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében „Az élelmezésbiztonság világgazdasági dimenziói” címmel az ENSZ Élelmezési Világnapja alkalmából hétfőn tartott tanácskozásról. Az élelmiszerárak emelkedése tönkreteszi a szegényeket. Megélhetésükhöz munkát kellene adni nekik mezőgazdasági nagyüzemekben, ám a készülő új magyar földtörvény még a működő nagyüzemek méreteit is csökkenteni akarja, nemhogy újakat létrehozni a foglalkoztatás növeléséhez – hangzott el.

„A termőföld nemzeti kézben tartása fontos ugyan, ám kisüzemekben nem lehet hatékonyan termelni. Ma a ’méretek forradalmát’ éli a világ, nem ritka az olyan üzem, amelyben 100 ezer jószágot tartanak. A foglalkoztatáshoz nagyüzem kell. Vegyes érzéseim vannak a földtörvénnyel kapcsolatban, félek, hogy egy csomó problémát fog szülni. Elgondolkodtató az eddigi aukció is” – mondta Csáki Csaba professzor.

A világ élelmezési helyzetéről szólva Csáki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tények szerint az emberiség képes megtermelni a növekvő lélekszám ellátáshoz szükséges élelmiszer mennyiséget, de ahhoz, hogy mindenkinek az asztalára jusson elegendő élelem, változtatni kellene az elosztási viszonyokon. Jelenleg 925 millióan éheznek a földkerekségen. Tartós vidéki szegénység jellemzi a világot, kivéve Latin-Amerikát, ahol az elmúlt 15 évben harmadára csökkent a vidéki szegénység. Afrikában a legsúlyosabb a helyzet, de elakadt az éhezés felszámolása Ázsiában is. Közép- és Kelet-Európában a vidéki emberek számítanak az Európai Uniós csatlakozás legnagyobb veszteseinek. Nálunk 600-700 ezer olyan vidéki ember él, akinek az egzisztenciája megpecsételődött a vidék és a város közti megélhetési szakadék elmélyülése miatt. Az elmúlt 4-5 évben világszerte drasztikusan emelkedtek az élelmiszerárak, és olyan helyzet állt elő, hogy noha rendelkezésre áll a szükséges élelem, mégsem jut hozzá mindenki – mondta -, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerárak együtt emelkednek az energia árakkal.

Mivel a jelenlegi válságra nem a túltermelés a jellemző, a kereslet nem fogja letörni az árakat. Felértékelődik a hazai termelés, de ahhoz, hogy képessé váljunk korszerű termelésre, nem szabad elzárkóznunk a külföldi tőke bérleti formában való megjelenésétől, és technológiai ismereteitől – vélekedett Csáki professzor.

Kiss Judit Kínáról tartott előadásában arról tájékoztatott, hogy az egy milliárd 350 millió lakost számláló ország önellátóvá akar válni mezőgazdasági termékekből, a gabonát illetően pedig 95 százalékban már azzá is vált.

Indiában dinamikus növekedés tapasztalható, de a szegénység még nagy. A napi két dollárból élők aránya a 2005. évi 75,6 százalékról 68,7-re csökkent 2010-ben. Önellátóvá vált az ország, de az elosztás rendkívül egyenlőtlen. A népesség alsó 20 százalékának a nemzeti jövedelem mindössze 8,6 százaléka jut. Az 5 évnél fiatalabb alultápláltak aránya 43,5 százalék – tudatta Székely-Doby András.

Somai Miklós az EU közös agrárpolitikájáról elmondta, hogy a közösség fő célja a termelékenység és a versenyképesség növelése. A világon a legtöbb támogatást adja a mezőgazdasági termelőknek, és ezzel roncsolja a világkereskedelmet. Ugyanakkor a támogatás 85 százaléka a termelők 19 százalékához jut. Az EU-ban ugrásszerűen nőtt az alultápláltság és az éhezés, mert csökkent a lakosság fizetőképessége. A súlyos anyagi nélkülözés miatt nem megfelelően tápláltak aránya az EU egészét tekintve nem egészen 10 százalékos, Ausztriában 5, Olaszországban 8, Franciaországban 6-7, Magyarországon 23, Romániában 33, Bulgáriában pedig 43 százalék. Erősen növekvő tendenciájú – mondta Somai.

Dús Ágnes a termőföldekért folytatott globális versenyről tartott előadásában elmondta, hogy a mögöttünk álló tíz évben 227 millió hektárnyi termőföldet adtak el, vagy bérbe külföldi beruházóknak. Ez Észak- és Nyugat-Európa összterületével egyenlő. A földvásárlás célpontja Afrika és Dél-Amerika. A tranzakciót erőszakos kitelepítések kísérik: Guatemalában egyszerre 20 ezer embert űztek el az otthonukból. A földvásárlás oka az élelmiszer iránti kereslet növekedése miatti spekuláció, Kína esetében pedig a hazai szükségletek biztosítása. A termőföld-vásárlás a tőke új stratégiája, és arra irányul, hogy nagy profitra tegyen szert a 2030-ra 9 milliárdra gyarapodó emberiség ellátásával ennivalóval, a klímaváltozás, az árrobbanás és a pénzügyi válság okozta feszültségek közepette.+++