Két éve pereskedő kiskunmajsai devizahiteles asszony közölte a bírósággal, hogy többé nem járul hozzá ügyének elhalasztásához, hanem ragaszkodik a szeptember 5-re kitűzött tárgyalás megtartásához. Az ügyet a kiskunhalasi városi bíróságnak kellene tárgyalnia, de már többször elhalasztotta a tárgyalást, különböző okokra hivatkozva. Az érintett levélben tájékoztatta a Magyar Szociális Fórumot kálváriájáról az igazságért, és felhatalmazta, hogy a Hitelkárosultak jogaiért évek óta harcoló szervezet nyilvánosságra hozza annak tartalmát.
A Magyar Szociális Fórum csütörtökön tudatta, hogy nem ért egyet a Hitelkárosultak terheinek közpénzből történő enyhítésével, mert az adófizetők nem okolhatók a bankok által forgalmazott hibás termékért, sem a hitelszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélésekért.
A Magyar Szociális Fórum pénteken felhívta a kormány figyelmét, hogy a devizahitel-károsultak körében nem talált kedvező fogadtatásra az újabb devizahiteles-mentő terv. Az MSZF egyetlen pozitív visszajelzést sem kapott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tárgyalásáról a Bankszövetséggel, viszont annál több negatív vélemény érkezett arról, hogy kizárták a tárgyalásokból a Hitelkárosultak érdekvédelmi képviselőit – áll az MSZF közleményében. A Szociális Fórum közzétette a hozzá eljuttatott eredeti véleményeket, melyek megerősítik, hogy a Hitelkárosultak nem közpénzből akarják megoldani gondjukat, hanem abból az összegből, amelyet hitelezőik jogellenesen és erkölcstelenül szedtek be tőlük.
A Magyar Szociális Fórum (MSZF) csütörtökön arra kérte a kormányt, hogy tájékoztassa a közvéleményt, vajon közpénzből akar-e segíteni a devizahitel-károsultaknak. Az MSZF azzal indokolta kérdését, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a Wall Street Journalnak kijelentette: „a költségvetésnek nincs elegendő pénze a devizahitelesek megmentésére”.
A Népszabadság 2013. július 26-i számában Simó Endre, az MSZF alapítója az alábbi cikket tette közzé a garantált alapjövedelemről. Az MSZF elsődleges célja olyan alapjövedelem magyarországi bevezetése, amelyből mindenki fedezni tudja alapvető szükségleteit
Nehéz érveket felhozni a szegénység felszámolásával szemben. Általában azok szoktak mégis megpróbálkozni vele, akiknek érdeke fűződik a jelenlegi elosztási viszonyok fenntartásához, mely a szegénységet szüli. Ők inkább agyonhallgatják azt az Európai Uniós polgári kampányt, amely arra irányul, hogy bevezessék a megélhetéshez szükséges garantált alapjövedelmet. Pedig ez a feltétel nélkül, mindenkinek alanyi jogon biztosítandó alapjövedelem nem ellentétes a piaci modellel. Annak dacára sem, hogy egyesek szerint utat nyithat egy új szocialisztikus rend felé, melyben a műszaki-tudományos fejlődésnek hála, valóra válhat a mindennapi robotolástól való megszabadulás XIX. századi utópiája. Feltéve persze, ha az uralkodó elosztási viszonyokon is változtatnak. A megélhetéshez szükséges garantált alapjövedelem (angol rövidítéssel BIG) máris bizonyította életrevalóságát ott, ahol – ha takaréklángon is, de – bevezették.