Budapest, 2012. július 5. csütörtök
Cigány vagyok és kommunista, ez az én „bűnöm”. Ezért lakoltatott ki és választott el az unokámtól László Tamás polgármester, aki mellett két évvel ezelőtt kampányoltam abban a hitben, hogy a szegények mellett kötelezte el magát. Mélységesen megbántam, hogy rá szavaztam és erre a politikára – mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a mindkét lábára amputált 68 éves Nagy Lajosné, akit 15 éves unokájával együtt hétfőn lakoltattak ki a XV. kerületben.
Az asszony sírógörcs közepette ürügynek nevezte azokat az okokat, amelyekkel László Tamás országgyűlési képviselő (FIDESZ-KDNP), a XV. kerület polgármestere próbálja indokolni gyalázatos tettét.
M E G H Í V Ó S A J T Ó T Á J É K O Z T A T Ó R A
A magyarországi kilakoltatások legembertelenebb epizódjának két áldozatával:
Nagy Lajosnéval (Emma nénivel), a mindkét lábára amputált 68 éves nagymamával, és 15 éves unokájával, Ferenccel, akit a XV. kerület polgármestere hétfőn lakoltatott ki önkormányzati lakásukból.
A Magyar Szociális Fórum kedden azzal a kéréssel fordult az ország lakosságához, hogy segítsen olyan emberi környezetbe juttatni a 68 éves, mindkét lábára amputált Nagy Lajosnét, ahol együtt élhet 15 éves kis unokájával, és nem kell attól tartaniuk, hogy szétválasztják őket. Az MSZF arra kéri az embereket, hogy konkrét felajánlásukat jelezzék az alábbi címen:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szolidaritási felhívását az MSZF az Adj esélyt az életért egyesülettel közösen adta ki azt követően, hogy hétfőn, a magyarországi kilakoltatások eddigi legembertelenebb eseteként kitettek önkormányzati otthonából egy mindkét lábára amputált, két szívinfarktusos 68 éves asszonyt, és 15 éves unokáját, akit egyhetes kora óta nevelt.
Budapest, 2012. július 2. hétfő
Rohamrendőrség bevetésével hétfőn délelőtt kilakoltatták önkormányzati lakásából a mindkét lábára amputált, két szívinfarktusos 68 éves Nagy Lajosnét, és országos körözést rendelnek el 15 éves unokája ellen, aki megszökött hazulról, hogy ne kerüljön állami intézetbe, ne kelljen elszakadnia nagymamájától, aki egy hetes kora óta nevelte, és aki nagymamájában tartotta a lelket – jelentette a Magyar Szociális Fórum az országos felháborodást kiváltó esetről.
Alább közreadjuk az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport képviselőjének el nem hangzott beszédét a július 1-i tüntetésen. Beszéde azért nem hangzott el, mert a tüntetés szervezői nem engedték meg, hogy elmondja.
HOVÁ LETT A ROKKANTAK NYUGDÍJGARANCIÁJA?
A jelenlegi kormány még ellenzékben, 2010. januárban, minden nyugdíjas számára garancia levelet küldött. A rokkantnyugdíjasok számára is.
A garancia levélben vállalták azt, hogy megvédik a nyugdíjakat és megőrzik azok reálértékét. Ma, már tudjuk, ez a garancia számunkra, a rokkantak számára, sohasem létezett. Ez, csak mesebeszéd volt.
Sikerült viszont 2012.01.01.-re a 120 éves társadalombiztosítást garantáltan szétverniük. Még az Alaptörvényből is törölték ezt a fogalmat. Úgy gondolták, nem kell itt garancia, sem a nyugdíjakra, sem az egészségügyre. Ugyanezen a napon, kitörölték a szótárból a rokkantsági nyugdíj fogalmát is. A súlyos betegekről való gondoskodást a családok nyakába varrták, melyet az Alaptörvényben is rögzítettek. Ezzel a betegeket megalázták, és a családokat ellehetetlenítették. A 2012. január 01-től hatályos – megváltozott munkaképességűekről szóló – törvény, keserű pirula a rokkantak számára. A rokkantsági nyugdíj megszüntetése élethosszig kihat rájuk. Aki régóta megrokkant már, az még öregségi nyugdíjra sem lehet jogosult. Ezek a betegek életük végéig, csak szociális ellátást kaphatnak.