Budapest, 2019. szeptember 14. szombat (MB)

     Határozottan elítélte a kereszténység nevében folytatott iszlám-ellenes gyűlöletkeltést egy katolikus pap a Magyar Békekörben péntek este tartott előadás-beszélgetésén.

    Menyhárt János plébános a kereszténység és az iszlám alapvető emberi és vallási értékközösségét a hitben, a családban, az igazságosságban, az emberi igaz méltóságban, az élethez való jogban jelölte meg, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nem az emberekkel van a baj, hanem a politikával, amely a saját önző érdekei miatt szembefordítja egymással a hívőket. „A háttérhatalom a probléma, mely jól tudja, hogy ha muszlim és keresztény emberek összefognak, kivitelezhetetlen lesz az a terv, amelyet gátlástalanul igyekeznek megvalósítani. Teljesen nyilvánvaló, hogy bizonyos hatalmi köröknek nem érdekük ezeknek az egyetemes értékeknek a megőrzése, hiszen céljuk a káosz, amelyben egy totális kontroll alá vonható emberiséget akarnak kialakítani” – mondta.

     Ezek a körök le akarják rombolni muszlim és keresztény hívő emberek Isten központú életet élő közösségét, és helyébe a fogyasztói társadalom sok-sok bálványistenét akarják állítani, mindenekelőtt a pénzt. Keresztény és muszlim között a hit az első kapocs.

     A második a család. Az iszlám és a kereszténység egyaránt ragaszkodik a hagyományos családmodellhez, melyben Isten ajándéka a gyermek.

     A harmadik közös érték az igazságosság. „Olyan világban élünk, ahol az igazságosság már nem divat. Féligazságok vannak, vagy inkább hazugságok. Ez nyomon követhető a híradásokban. Azt sugallják az embereknek, hogy minden muszlim rossz, minden menekült terrorista, mindenki, aki segíteni akar ezeknek a szegény embereknek, az hazaáruló” – fogalmazott az atya, majd „forradalmi tettnek”nevezte a szembeszállást a lelket mérgező médiával.

    Az emberi igaz méltóságról szólva úgy vélekedett, hogy olyan világban élünk, ahol egy kutyának is nagyobb a méltósága, mint egy embernek. Ha egy kutyát nem megfelelő módon tartanak, akár börtönbüntetésre is ítélhetik a gazdáját, ám ha egy hajléktalan van az utcán, rendőri eljárás alá vonják. A Biblia és a Korán arról beszél, hogy felelősséggel tartozunk a teremtett világ értékeiért, de első helyen az ember áll.” Az emberi méltóság olyan szoros kötelék az iszlám és a kereszténység között, melyet ha komolyan vesznek a hívő emberek, lerombolhatatlan erődítménnyé válik számukra” – mondta az előadó.

     „A halál kultúráját éljük” – jelentette ki János atya az élethez való jogról szólva. Mind a Biblia, mind a Korán egyértelműen beszél róla, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatától fogva szent.

    Ezek a közös értékek alkalmat és lehetőséget teremtenek a békés együttélésre – állította a plébános -, hozzátéve, hogy a Biblia és a Korán közös tőről fakad. Közös ház, melynek alapja az Ószövetség, falait az Újszövetség képezi, a tető pedig a Korán. „Nem tehetünk úgy, mintha csak keresztények lennének a világon, csak nekik lenne joguk bármihez. „Az a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok hívőhöz, de még egyházi vezetőhöz sem jut el Ferenc pápa sürgető szava, miszerint a párbeszéd embereivé kell válnunk, és egymást testvérként szerető hívőkké” – mondta a vallások közötti kapcsolatépítés fontosságáról.

    Menyhárt János feltette a kérdést: mitől olyan nagy keresztény Európa és Magyarország? „Határozottan el kell utasítani azt a parasztvakítást, miszerint a keresztény Európa és a keresztény Magyarország eldöntheti, kikkel akar együtt élni” – válaszolt a kérdésre. A világban mindenkinek van helye. Egy vallást gyűlöletkeltésre felhasználni párbeszéd helyett égbekiáltó bűn – szögezte le, majd előadta: nagyon sok muszlim testvére van, rendszeresen találkoznak, beszélgetnek. Ezt sok keresztény „hívő” és pap nem nézi jó szemmel, sőt kifejezetten gyűlölködő megnyilvánulásokat is kap Egyes papok nem is barátkoznak vele emiatt. De hát ez az ő bajuk - jegyezte meg.

     Arra kérem önöket, merjenek a párbeszéd, a kapcsolatépítés, a szeretet emberei lenni – intézte szavait hallgatóságához, és a széles közvéleményhez, majd így folytatta: „Magyarország jelenleg olyan helyzetben van, ahol a gyűlöletet politikai fegyvernek lehet használni. A bűnbakkeresés (mindenért a muszlimok a hibásak, muszlim bűnözés) és a kollektív bűnösség kikiáltása, valamint a félelemkeltés, bezárkózottá teszi az embereket. A történelem lapjait olvasva azonban megtudhatjuk, hogy ez az irány sohasem ért jó véget. Amikor egy népcsoportról, egy vallási közösségről kikiáltják, hogy ők alapvetően rosszak, az emberekben a félelem gyűlöletté alakul át, melynek végeredménye az, amit maga a szó is hordoz: gyűl-öl”.

     Menyhárt atya így fejezte be előadását: „Ebben a zavaros és gyűlölettel terhelt világban nagy szükség van a Béke embereire! Jézus boldognak mondja a békességteremtő embereket. Amikor a muszlimok köszönnek, békességet kérnek a maguk és mindenki számára. Ha az igazsághoz való ragaszkodás forradalmi tett, még inkább forradalmi tett a szeretet. Több és több olyan emberre és szervezetre van szükség, mely szembe mer szállni a gyűlöletkampánnyal, amely falak helyett hidakat épít, mint például a Magyar Békekör”.

     „Forradalomra hívom önöket, a szeretet forradalmára. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a sötétségnek nagy az ereje, de higgyék el nekem, a szeretetnél nagyobb erő nincs. Ez tesz képessé minket, hogy megöleljünk mindenkit, mint testvért, faji, nemzeti, etnikai, vallási vagy nemi identitásában megkülönböztetés nélkül. Ez a szeretet győzni fog. Ez a szeretet átalakítja a világot!” – adott hangot hitének és meggyőződésének a katolikus pap.

         A Civilizációk harca vagy együttélése? sorozat keretében tartott előadás-beszélgetésen a következő fontosabb gondolatok fogalmazódtak meg a hallgatóság részéről:

      Makt mazen, a Magyarországi Arab Közösség titkára, szír származású magyar állampolgár: Van-e a vallásnak hazája? Hiszen Szíriában szinte minden vallás jelen van, még sincsenek éles határvonalak. Miért akar a magyar kormány a szír keresztényeknek segíteni, és csak nekik? Vajon megkérdezte-e a szír keresztényektől, hogy elfogadják-e, és hogy ez jó-e nekik? Akik komolyan veszik a vallást, nem tekintik ellenségnek a más vallású embert.

     Kálmán Péter: Egyszerű együttélési normák tiszteletben tartásával kell előbbre jutni. Fel kell ébreszteni az embereket!

     Hirschler Tamás: Minden várakozásomat felülmúlta Menyhárt János előadása. Marxistaként nagyon köszönöm önnek!

     Halmos Antal: Indiában békésen élnek a vallások egymás mellett. Egymásra mosolyognak, midőn szemmel láthatóan is két különböző kultúrájú ember találkozik az utcán.

     Szilvássy Péter: Jézus közös prófétája a keresztény és az iszlám vallásnak. A Koránban több szó esik Máriáról, mint a Bibliában.

     Simó Endre: A történelemben ismert minden vallásnak, kivétel nélkül voltak szélsőséges képviselői, fundamentalista szárnyai. Voltak keresztes háborúk, voltak pogromok, vagy pl. milyen szerepet játszott a katolikus egyház a nácizmus hatalomra jutásában. Ezt tapasztaljuk a palesztin-ellenes zsidó szélsőségben, és fordítva, a zsidó-ellenes palesztin szélsőségben.  El kell szigetelni a szélsőségeket ahhoz, hogy utat törjünk a normális együttélésnek, érvényesülhessen az emberiség együvé tartozása.

     Az egybegyűltek közös teendőnek ítélték a politika és a média terjesztette hamis kép leszerelését felvilágosító előadásokkal, fórum-beszélgetésekkel, vitával, párbeszéddel. A dialógust nekünk kell kezdeményeznünk! Össze kell fogni a jó szándékú embereket, közös pontra kell jutni a vitában – határozta el a Békekör.+++

 

Forrás: Magyar Békekör/Facebook

 

Az előadás teljes szövege olvashatő: https://mszfszk.hu/11-elerhetseg/1477-keresztenyseg-es-iszlam-menyhart-janos-plebanos-eloadasanak-teljes-szovege-dok

 

 

   

Látogatottság

1650769
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
300
979
6117
1639026
14417
21147
1650769

Your IP: 34.231.21.123
2019-11-18 07:12