A ROKKANTAK CSAK STATISZTIKAI SZÁMOK?

A 2012.01.01.-én hatályba lépő új rokkant-törvény és a hozzákapcsolódó új komplex minősítő rendszer bevezetésével a korhatár alatti rokkantakról végleg lemondott a kormány. Azóta is a büntető programot alkalmazza az érintettekkel szemben. Mivel a választási kampányukban egyetlen szó sem esik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának pozitív irányú változtatásáról, így sejteni lehet, hogy az eddigi programot kívánnák tovább folytatni. Annak ellenére, hogy számtalan figyelmeztetést kapott a leköszönő, és a helyébe lépő ombudsmantól a kormány, hogy akadnak visszásságok a megváltozott munkaképességű személyek ellátását érintő rendelkezésekben. Nem kellő megalapozottsággal, átgondolatlanul alkották meg a jogszabályokat és azok végrehajtásai is aggályosak.

Az anomáliákkal tarkított új komplex minősítések után a betegek hosszú ideig várakoznak arra, hogy kézhez vehessék szakhatósági határozatukat és minősítésüket, illetve a pénzellátásukhoz hozzá juthassanak. A jogorvoslati utaknál az érintettek gyenge érdekérvényesítő képességét kihasználva, a betegek egybehangzó állítása szerint, megpróbálják őket menet közben lebeszélni a perek folytatásáról és véghezviteléről. A kormány úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Cinikusan azt állítják, hogy a legnagyobb körültekintéssel jártak el a törvények megalkotásánál, figyelemmel arra, hogy az, az érintetteknek is jó legyen. Ehhez képest borzalmas emberi tragédiákról hallunk, naponta fordulnak hozzánk betegek, az elképesztő visszaminősítések jogorvoslatához segítséget kérve.

A visszaminősítéseket olyannyira próbálja titkolni a kormány, hogy a kormány kommunikáció szerint minden a legnagyobb rendben van a felülvizsgálatok körül. Fittyet hánynak az ombudsmani állásfoglalásokra is, melyek aggályokat vetnek fel és visszásságokra hívják fel a figyelmet. A felülvizsgáló szakértőknek ki van adva az utasítások végrehajtása egy előre meghatározott költségvetési megtakarítási cél érdekében. Nemcsak a soros felülvizsgálatra kötelezett betegeket próbálja magából kilökni az ellátórendszer, hanem oda bejutni is nagyon körülményes az új belépők számára. Míg 2001. évben még 122.182 fő kért bebocsájtást, 2011. évben már csak 57.879 fő igénybejelentés volt. Az új igénylők száma 2012. évben 37. 687 főre apadt.

A felülvizsgálatokról 2012.12.31.-ig láthattunk nyilvános statisztikai adatokat a NRSZH honlapján. Most azonban a 2013. év első 9 hónapjáról az „Orvostovábbképző Szemle”XXI. évfolyam 1-2 szám, 2014. január-február számában (63.-74.oldal) a : „A rehabilitációs hatósági feladatok ellátásának új rendszere”címmel található szakmai leírásban a 2013.01.01. - 2013.09.30. közötti időszakra vonatkozó felülvizsgálatok statisztikai adatai is láthatók. Az új ellátási igények alapján végzett I. fokú komplex minősítések eredményeiről, és a korábban 50-79%-os ÖEK minősítéssel leszázalékoltak komplex („soros”) felülvizsgálatának eredményeiről is tájékozódhatunk.

1./ Az új igénylők száma: (2013.01.-2013.09. hó = 28.804 főt minősítettek)

Az új felülvizsgálandók 17%-a nem jutott be az I. fokú eljárás során az ellátórendszerbe.

A további minősítések:

B1 kategória (51-60% egészségi állapottal rehabilitáció indokolt, javasolt): 14%

B2 kategória (51-60% egészségi állapottal rehabilitáció indokolt, de nem javasolt): 13%

C1 kategória (31-50% egészségi állapottal rehabilitáció indokolt, javasolt): 9%

C2 kategória (31-50% egészségi állapottal rehabilitáció indokolt, de nem javasolt): 25%

D kategória (1-30% egészségi állapottal, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható): 20%

E kategória (1-30 % egészségi állapottal, önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes): 2%

Az új igénylések száma évek óta egyre jobban csökken. Akik viszont bekerülnek az egyre szűkülő lehetőségek mellett, azoknak komoly egészségi problémáik vannak.

2./ A korábbi 50-79% (III. csoportbeli) minősítésűek „soros” felülvizsgálat utáni eredményei (2013.01. - 2013.09.hó = 28.784 főt minősítettek):

Az ellátórendszerből az érintettek 6%-át távolították el.

A további minősítések:

B1 kategória: 12%

B2 kategória:10%

C1 kategória: 16%

C2 kategória: 46%

D kategória: 9%

E kategória: 1%

A 2012.évi nyilvános adatokkal összevetve (melyek megtalálhatók az NRSZH honlapján) az új belépők felülvizsgálata időarányosan közel azonos volt. A soros felülvizsgálatok száma viszont növekedést mutat. Míg 2012.évben 16.826 főt vizsgáltak felül, addig 2013. 09.hónapig 27.083 főt, 10.257 fővel többet. A lemaradás még így is óriási az elvárt felülvizsgálatokhoz képest, hiszen a Széll Kálmán tervben 2013.12.31.-ig végezni akartak a 195 ezer fő felülvizsgálatával.

Az ellátórendszerből 2012.évben a felülvizsgáltak 3%-át távolították el egész évben, és 2013.09.hónapig pedig a felülvizsgáltak 6%-át. Jelentősen nőtt a rehabilitációra bocsájtottak száma is 2013.09.hóig, az előző évhez képest. A mindenáron való megszabadulás a betegektől, felerősödő tendenciát mutat. A kategóriaváltással való visszaminősítés is jelentős anyagi veszteséggel jár a betegek szempontjából. A felülvizsgálatok során egyre kisebb hangsúlyt kap a valós egészségi állapot megítélése. Az életkor számít, a foglalkoztatási előzmény, az iskolázottság, és a szociális helyzet, na és persze az, hogy minél nagyobb költségvetési megtakarítás legyen realizálható a betegeken. Ebben a munkanélküli világban 50 -60 éves betegek már képtelenek munkához jutni, de, ha nincs meg a biztosítási idejük, akkor pénzellátás sem jár nekik.

A felülvizsgált személyek besorolási kategóriájához tartozó pénzellátásokon még tovább lehet spórolni azzal, ha az érintetteknek nincs meg a biztosítási idejük, egyetlen fillért sem kapnak. Viszont, a NRSZH felülvizsgálati statisztikákban ezek a személyek úgy szerepelnek a besorolási kategóriák szerint, mintha ellátottak lennének, miközben a biztosítási idő hiánya miatt nem kapnak semmilyen pénzellátást. Őket a családjainak kell eltartani akkor is, ha a megrokkanásuk előtt 30-40 év szolgálati idővel járulékfizetők voltak.  Hiába állítja a kormány, hogy kedvezően szélesítette ki a biztosítási jogviszonyokat, sokan így sem jogosultak pénzellátásra. Akinek az utolsó 5 évből 2 év, az utolsó 10 évből 3 év, és az utolsó 15 évből 5 év biztosítási ideje hiányzik, az 40-99% egészségkárosodás mellett is ellátatlan marad. Sajnos, akadnak szép számmal ilyen betegek.

Ebben a kegyetlen felülvizsgálati rendszerben az ember, csak egy statisztikai szám. Nem számít az sem, ha 30-40 évet ledolgozott, és a rengeteg munkába rokkant bele, az sem. Az orvos-szakértők, akik meg akarnak felelni a rájuk szabott munkafeltételeknek, már elfelejtették, hogy a gyógyításra esküdtek fel, nem pedig a pusztításra? Márpedig az ellátatlan betegek gyorsan eltávoznak az élők sorából. Szép kis kormányprogram az ahol, csak puszta statisztikai számadat az ember. Az sem érdekel senkit, hogy ellátatlanul vajon meddig marad még életben a kiszolgáltatott beteg?

Kedves Korhatár Alatti Rokkantak!

Április 6. sorsfordító dátum lehet számotokra is, adjatok magatoknak esélyt a túlélésre! Félő, ha ez a kormány marad, felhatalmazva érzi majd magát a rokkantak ellen megalkotott kormányprogram végrehajtásának felgyorsítására. Annál sokkal többet érdemeltek egy élet munkája után, minthogy, csupán statisztikai számként kezeljenek titeket. Szavazzátok le azokat, akik kegyetlenül akarnak dönteni a további sorsotokról!

MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért”csoport