A hiányos jogalkotás folytán sérülnek a gyermekjogok

Azt már régóta – sajnos - nagy magabiztossággal kijelenthetjük: Magyarországon a gyermekjogok érvényesülése gyermekcipőben jár, azt egyetlen hatósági eljárásban sem hajlandóak figyelembe venni. Na de egy gyermekvédelmi eljárásban sem veszik figyelembe, sem a hatósági eljárás jogszabályoknak való megfelelését, sem a gyermekjogi képviselő bevonását a hatósági eljárásba? Az ombudsman elkészítette Jelentését, megállapítva, hogy a közigazgatási eljárásokról szóló törvény és a gyermekek védelméről szóló törvény több rendelkezése is szembe megy egymással.

Az ombudsman hat testvér nevelőszülőkhöz helyezése ügyében folytatta le vizsgálatát. Ezekben az eljárásokban a testvéreket egymástól elválasztották, ezt utólag a gyermekvédelmi központ orvosolni próbálta, kérve az egyik nevelőszülőt, engedje testvére mellé, egy másik nevelőszülőhöz a nála elhelyezett gyermeket. A nevelőszülő ezt megtagadta, mivel ez ügyben határozatot nem kapott, csupán telefonon értesítették őt, mégis kiemelték tőle a gyermeket. A nevelőszülő panaszában kitért arra is, hogy maga a kiskorúak ideiglenes hatályú elhelyezésének felülvizsgálatára irányuló eljárás indokolatlanul elhúzódott. A gyermekek 2-13 évesek.

Az ombudsman nem csupán a panaszolt tényállást állapította meg, hanem vizsgálata során egyéb hiányosságokat is feltárt. Megállapította, hogy a gyámhivatal a testvérek egymás közötti és a szülők gyermekeikkel való kapcsolattartására vonatkozóan igen, a nagyszülők kapcsolattartási jogára vonatkozóan azonban nem indított eljárást.

Az ombudsman megállapította, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, a hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Az AB több döntésében is rögzítette, hogy a tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmánybíróság leszögezte azt is, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog, mert már maga is mérlegelés eredménye. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket.

A gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése deklarálja. A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga az állam kötelességét alapozza meg a gyermek személyiségfejlődése intézményes védelmére. [Vö. 21/19996. (V. 17. ) AB határozat] A gyermek, mint az alapjogok alanya oldalán az életkorból adódó hátrányokat az állam oldaláról az az intézményvédelmi kötelezettség egyenlíti ki, hogy az államnak aktívan kell cselekednie a gyermekek alapvető jogainak előmozdítása, érvényesülése és védelme érdekében. Ezt az alaptételt megtaláljuk a Gyermekjogi Egyezménynek a preambulumában is, amely rögzíti, hogy a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége, nevezetesen megfelelő jogi védelemre, születése előtt és születése után egyaránt.

A Ket. 33. § (1) bekezdése alapján az első fokú döntés közlése az eljáró hatóság kötelessége. Ugyancsak a Ket. 33. § (1) bekezdése értelmében az első fokú hatóságnak 30 napon belül kell érdemi döntést hoznia. Az NM. rendelet 137. §-a alapján a gyermekek gondozási helyének meghatározása érdekében a gyámhivatalnak szakvéleményt kell kérnie a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságtól. A szakértői bizottságnak el kell végeznie a gyermek személyiségvizsgálatát. A vizsgálat célja a gyermek egészségi, illetve személyiségállapotának meghatározása, annak érdekében, hogy a legjobb gondozásban részesülhessen.

Az ombudsman kijelentette: „A jelzett probléma nem ismeretlen számomra. A 0-3 éves korú, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedők ellátását érintő átfogó vizsgálatom során ugyanis több gyermekotthonban tapasztaltam, hogy a gyermekek a jogszabályban előírt határidőnél hosszabb időt töltenek ebben az elhelyezési formában. [Lásd AJB 849/2010. számú jelentés] Ezért rámutattam arra, hogy az eljárás elhúzódása visszásságot okoz a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggésben. Jelentésemben a megyei szociális és gyámhivatalok vezetőit arra kértem, hogy tárják fel az ideiglenes hatályú elhelyezésekre irányuló eljárások elhúzódásának okait és tegyék meg a szükséges intézkedéseket megszüntetésük érdekében.

Az ajánlásomra kapott válaszok ismeretében szükségesnek tartottam az ideiglenes hatályú elhelyezést követő eljárásra vonatkozó jogszabályok áttekintését. Az ennek eredményét összefoglaló AJB 1849/2011. számú – kiegészítő – jelentésemben megállapítottam, hogy – a Ket. és a Gyvt. szabályait együttesen értelmezve – a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakértőként való működése, illetve a szakszolgálat, mint egyéb szervnek a közigazgatási eljárásban való szerepe (pl. szakértő, szakhatóság, nyilvántartó szerv, stb.) tisztázatlan, az eljárásban betöltött funkciójukat a szabályok nem határozzák meg. Arra a következtetésre jutottam, hogy az átmeneti nevelésbe vételt megelőző eljárásra vonatkozó jogszabályok indokolatlanul bonyolultak, és a szabályozás az elhelyezési eljárásban közreműködő szervek (gyámhivatal, szakszolgálat, szakértői bizottság) bürokratikus eljárását helyezi a középpontba. Az átmeneti nevelésbe vételt megelőző eljárás résztvevői számára megállapított eljárási rend rendkívül hosszadalmas eljárást tesz lehetővé. Mindebből következik, hogy az AJB 849/2010. számú jelentésemben feltárt, alapvető jogokkal összefüggő visszásságok nem csak a gyámhivatalok mulasztására, hanem az eljárást meghatározó jogszabályok nem egyértelmű rendelkezésére is visszavezethetők.

A visszásság jövőbeni elkerülése érdekében a szociális tárca vezetőjének, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jogszabály-módosításra tettem javaslatot. A szociális tárca vezetőjét egységes joggyakorlat kialakítására, valamint a szakértői bizottságok működésének személyi és anyagi feltételei biztosítására kértem.

A miniszter egyetértett az eljárásokat szabályozó jogi normák felülvizsgálatának szükségességével. Tájékoztatott a gyermekvédelmi ellátórendszer 2013 januárjára tervezett átalakításáról is. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok által működtetett gyermekvédelmi szakértői bizottságokra vonatkozó szabályozás módosítását is az új gyermekvédelmi struktúra kialakításával egyidejűleg tartotta célszerűnek. A miniszter ennek keretében látott lehetőséget a gyermekvédelmi szakértői bizottságok személyi és anyagi feltételeinek megerősítésére is. A Gyvt. 2013. január 1-jétől hatályos, valamint az ezt követően (2013. július 1. és 2014. január 1.) hatályba lépő rendelkezései a gyermekvédelmi szakértői bizottságokra vonatkozó módosításokat azonban nem tartalmaznak.

Minderre tekintettel megállapítom, hogy az AJB 849/2010., valamint az azt kiegészítő, AJB 1849/2011. számú jelentésemben feltárt, alapjogokkal összefüggő visszásságok továbbra is fennállnak.”

A Gyvt. 82. § (1) bekezdése alapján a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárással érintett gyermek gondozási helyét – a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után – a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye segítségével határozza meg. Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a hivatkozott szakasz (3) bekezdésében meghatározott szempontokra (a gyermek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére, testvéreivel való együttes elhelyezésre, nevelésének megkívánt folyamatosságára, vallási és lelkiismereti meggyőződésére, korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra).

Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről nem a gyámhivatal dönt, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem áll rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás szabályozására, a gyámhivatalnak – az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül – hivatalból kell döntenie a gyermek szüleivel való kapcsolattartása szabályozásáról. Az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg pedig a gyámhivatal hivatalból köteles szabályozni a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását. [Lásd Gyer. 30/G. § (1) bek. és 30/H. § (1) bek.]

Az ombudsman az Ajbt. 37. §-a alapján ismételten felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttműködve kezdeményezzék a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel való – a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelő – harmonizálását, valamint az eljárásban közreműködő gyermekvédelmi szakértői bizottság és szakszolgálat Gyvt-ből eredő feladatainak egyértelmű elhatárolását.

Az Ajbt. 31. § (1) bekezdése alapján ismételten felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a gyámhivatalok szakértő kirendeléssel kapcsolatos joggyakorlatának egységessé tétele érdekében, továbbá teremtse meg a szakértői bizottságok működésének mind személyi, mind anyagi feltételeit.

Joggal merül fel a kérdés: hányszor kell még kérnie a szükséges törvénymódosításokat az ombudsmannak, ahhoz, hogy ezt a jogalkotók meghallják? Ezzel együtt felmerül az a kérdés is: miért nem számítanak a gyermekek, és sorsuk honatyáinknak? Miért csak a választások (és kamera) előtt szeretik a gyermekeket, és figyelnek oda rájuk? Miért nincs arra vonatkozó, szankciót is előíró jogszabály, amely keményen büntetné a jogalkotót abban az esetben, ha egy általa megalkotandó jogszabály vonatkozásában elfeledkezik a gyermekek jogairól? …

Dudás Anna

2013. május 4.