Szeged, Budapest, 2012. június 15. péntek

A kormány költségvetési felügyelők mozgósításával akar érvényt szerezni annak a céljának, hogy 190 milliárd forintot takarítson meg a rokkantakon. A költségvetési felügyelő tanács komisszárjai azt a feladatot kapták, hogy a pénzügyi elvárásoknak megfelelő irányba tereljék a korhatár alatti rokkantak állapotának felülvizsgálását, és ellenőrizzék a felülvizsgálás anyagi hatékonyságát, nevezetesen a költségvetési kiadások tervezett csökkentését – tudatta a Magyar Szociális Fórum pénteken az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport tájékoztatása alapján.

NEM  NYUGODNAK  BELE  A  ROKKANTAK  A VISSZAMINŐSÍTÉSEKBE

A rokkantak felülvizsgálata körül nem nyugszanak a kedélyek.

Egyre több elkeseredett ember ismeri fel, hogy, ha ezen a fronton nem lesz pozitív változás, akkor elindul a lavina a humán katasztrófák felé. A jogtalan visszaminősítések sorozata bizonyítja, hogy itt az emberek élete a tét. A Népszabadságban, 2012.04.30-án Tanács István

újságíró tollából született, az „Átképzik a tüdőrákost”című cikk, melyben a visszaminősítésekről nyilatkozó Dr. Petrássy Miklós orvos-ügyvéd lesújtóan nyilatkozott.

A szakértő elmondta, hogy különösen a 2008.01.01.-től bevezetésre kerülő rehabilitációs járadék óta bürokratizmus és lelketlenség tapasztalható. A rokkantak ellátásból való kiszorítása egyre gyakoribb jelenség. Ez összefüggésben van a média folyamatos hangulatkeltésével, a rokkantak ellen. A média és a politika elterjesztette, hogy a rokkantnyugdíjasok jelentős számban csalók, akik a „ti adóforintjaitokból akarnak élősködni”. Mindezért ma anélkül lehet 100 ezer fős nagyságrendben kiszórni az ellátásból az embereket, hogy egyszer is odamennének tüntetni az Országház elé. Sikertelen rehabilitáció esetén vissza kellene kapni a betegnek a rokkantsági ellátást, de a hivatalnak ez valamiért roppant adminisztrációs problémát okoz. Az ellátórendszerből, ha a betegek kiesnek visszaút nincs. A megváltozott munkaképességű emberek döntő többsége kiszolgáltatott, szegény, beteg ember, akinek az érdekérvényességi képessége a nullával egyenlő, érdekérvényesítő képességüket egzisztenciális félelmük is akadályozza, hangsúlyozta Dr. Petrássy Miklós.

Budapest, 2012. június 8. péntek

A súlyosbodó megélhetési válságot nem lehet kérdőívek kitöltésével orvosolni. Hat millió ember mindennapi megélhetési gondján csak munkahelyteremtéssel, a megélhetéshez szükséges bérekkel és fizetésekkel, az emberi gondok iránti érzékenységgel, folyamatos társadalmi párbeszéddel lehet úrrá lenni. Mindez hiányzik. Felül kell vizsgálni az eddig folytatott gazdaságpolitikát, hogy az emberi jogokra helyeződjék a hangsúly a fináncoligarchia profitérdekei helyett – áll a Magyar Szociális Fórum kormánynak szóló pénteki reagálásában arra a kérdőívre, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával küldtek ki az ország lakosságának.

VESZÉLYBEN  A  SZABAD  HÁZIORVOS  VÁLASZTÁS   JOGA

Demeter Éva, az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport képviselőjének tájékoztató levele:

Újabb döbbenetes hír jutott el – az egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatban - a betegekhez. Ez, egy piciny szeletkéje csak a Semmelweis tervnek, ám ugyanakkor, sok beteg és orvos számára, szó szerint létkérdés. Ami, pedig ennek a kulcsszerepét adja, az, az orvos és a beteg bizalmi viszonya köré összpontosul. A kedélyeket felborzoló téma a Területi Ellátási Kötelezettség (TEK) Nélküli Háziorvosok praxisjogának a jövője! Mivel ez a problémakör csaknem 300 ezer embert érint, így mindenképp nagyon fontos beszélni róla. Miről is van szó? Arról, hogy az OEP statisztikai adatok szerint: Jelenleg 304 ilyen praxis van összesen. Ebből 253 darab a felnőtt, és 51 darab a gyermek praxis. Ezek a praxisok 263 ezer fő beteget látnak el rendszeresen. A praxisok léte veszélyeztetett. A háziorvosok, a nővérek és a betegek hányatott sorsúvá válhatnak.