„A kisebbségek jövője a globalizálódó világban” című rendezvényt a Közgáz Alumni, a Magyar ENSZ Társaság és a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézete szervezte az emberi jogok napja alkalmából.

A nemzetközi jogban az államok primátusa érvényesül, még az ötletét sem támogatják, hogy különleges védelemben részesítsék a nemzeti kisebbségeket. A nemzetállamokból kiinduló állampolgári jogok szemben állnak az egyetemes emberi jogokkal – mondta Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Simai Mihály akadémikus úgy vélte, a kisebbségek egyre aktívabban harcolnak jogaikért, folytatódik a soknemzetiségű államok szétesése. Utalt Zbigniew Brzezinskire, aki szerint a XXI. Század végére akár 400-nál több állam is lehet a földkerekségen. A Szovjetunió szétesése előtt a magyar kisebbség számított Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének, utána az orosz lett azzá.

Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint 25-26 millió orosz került az egykori Szovjetunió határain kívülre. Oroszország ma 143 millió lelket számlál, és egyre homogénebb: 83 százalékban oroszokból tevődik össze, 17 százalékban pedig 200 nemzeti kisebbséghez tartozó személyekből. Legalább egymillió lelket csak hat kisebbség számlál, közülük is a legnagyobb a tatár és az ukrán. Az oroszországi vallási közösségekről szólva elmondta, hogy az országot döntően pravoszlávok lakják, 2007-ben a lakosság 60-70 százaléka vallotta magát hívőnek, azóta viszont határozottan csökkent a magukat vallásosnak tartó emberek létszáma, havonta egyszer 8 százalékuk megy templomba, 38 százalékuk pedig sohasem. Oroszországban az ortodoxia a kulturális identitás kifejezője, ortodoxia és világi hatalom érdekes szimbiózist képez. A muszlimok 6-7 százalékkal esnek latba, 9-10 milliós közösségük döntően szunnita. Bíró ennek tulajdonította hallgatásukat az Aszad oldalán történt szíriai orosz katonai beavatkozással kapcsolatban, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a két csecsen háború (1994-96, 1999-2000) nem etnikai és vallási, hanem civilizációs jellegű volt.

A Phd disszertációján dolgozó Tárnok Balázs azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy  az Európában őshonos nemzeti kisebbségeknek többletjogok biztosítása által egy kiemelt státuszt kellene biztosítani, amely garantálhatná e közösségek védelmét, kultúrájuk, nyelvük és identitásuk megőrzését, a bevándorló kisebbségeket pedig érdekeltté kellene tenni az európai értékek követésében. Szerinte ezzel enyhíteni lehetne, vagy ki lehetne küszöbölni az őshonos és a bevándorló kultúra ütközését. 2015-ben soha nem látott menekültáradat érkezett Európába, és az Európai Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti, etnikai kisebbség tagja – érvelt.

Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy az EU-nak nincs jogköre a kisebbségek védelméhez, nincsenek kollektív jogok. EU szinten csak közvetve lehet fellépni a kisebbségi jogok védelmében.

Februárban a határainkon túl élő magyar kisebbségekről tartanak tanácskozást ugyanebben a körben – írta a Magyar Szociális Fórum az eseményről kiadott összefoglalójában.+++