Peking-Budapest, 2015. november 8. vasárnap (MSZF)

Kína szerdán ratifikálta az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankról (AIIB) szóló megállapodást, és ezzel, mint legfőbb részvényes zöld utat nyitott a 100 milliárd dolláros indító tőkével rendelkező bank év végére tervezett megnyitása előtt – jelentette a Magyar Szociális Fórum, hozzáfűzve, hogy a fontos fejleményről egyetlen magyar sajtóorgánum sem adott hírt.

Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága ratifikációjával fontos lépést tett utak, vasutak és repülőterek építésének finanszírozása felé az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A bank célja az ázsiai gazdaság fenntartható fejlesztése, értékteremtés, és az infrastruktúra fejlesztése.

Az AIIB fő részvényesei Kína, India és Oroszország. Kína szavazata 26,06 százalékkal, Indiáé 7,5 százalékkal, Oroszországé pedig 5,92 százalékkal esik latba. Alapító tagjai között szerepel a BRICS-csoport összes állama: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Ők öten Új Fejlesztési Bank és Valutaalap (New Development Bank and Currency Reserve Pool) néven egy másik bankot is létrehoznak 250 milliárd dollár alaptőkével. A BRICS bank, mely első lépésben nagy ívű közlekedési, energetikai és ipari beruházásokra, többek között a Moszkva-Kazany gyorsvasút felépítésére) ad hitelt, szorosan együttműködik majd az AIIB-val.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot 57 ország alapította, közülük eddig 54-en írták alá a megállapodást, hárman pedig az év végéig kívánják aláírni. Ahhoz, hogy hivatalosan is alapító taggá váljon, egy-egy országnak 2016 végéig be kell fejeznie a ratifikációs eljárást. A bank működésének beindításához viszont elegendő tíz olyan állam ratifikálása, mely biztosítja a tőke legalább 50 százalékát – tudatta Lou Jiwei kínai pénzügyminiszter. Eddig, Kínán kívül Mianmar, Szingapúr és Brunei végzett a ratifikációs eljárással. Négyüktől származik a tőke 30 százaléka.

Az alapszerződés 60. cikkelye szerint a bank politikáját, vezetését, üzleti és operatív rendszerét a tőkéhez való hozzájárulásuk arányában határozhatják meg az alapító tagok.

Az AIIB székhelye Peking.

A bank regionális együttműködést akar folytatni más két- és sokoldalú szervezetekkel.

Nyugati hírügynökségek a Világbank és a Japán által uralt Ázsiai Fejlesztési Bank vetélytársának tartják az AIIB-t. Megírják, hogy mielőtt Kína és más feltörekvő gazdaságok, köztük a BRICS államok rászánták volna magukat saját bankjuk létrehozására, hosszú éveken át nagyobb beleszólási jogot követeltek maguknak – mindhiába - a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Ázsiai Fejlesztési Bank politikájának alakításába. Jellemző, hogy Kínát, növekvő súlya ellenére II. kategóriába sorolták.

Sem az Egyesült Államok, sem Japán nem kérte, hogy az AIIB tagja lehessen. Viszont Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország – a rájuk nehezedő amerikai nyomás dacára – alapító tagnak jelentkezett a Kína vezette bankban. Új-Zéland 87,27 millió dollárral, Ausztrália pedig 718 millióval száll be.

Az AIIB számítása szerint Ázsia országainak a következő évtizedben 8 billió dollárra lesz szükségük ahhoz, hogy jelenlegi növekedésüket fenntarthassák – tudatta a Magyar Szociális Fórum a rendelkezésére álló információk alapján.+++