Az ENSZ kell a világnak, mert elődjével, a Népszövetséggel ellentétben, mely nem tudta megakadályozni a II. világháborút, képesnek bizonyult elhárítani egy újabb világégést, és erre a képességére a jövőben is nagy szükség lesz – hangzott el azon a tudományos tanácskozáson, amelyet az ENSZ fennállásának 70., és Magyarország ENSZ tagságának 60. évfordulója alkalmából rendeztek kedd délután a budapesti Corvinus Egyetemen.

Simai Mihály akadémikus különösen aktuálisnak nevezte az ENSZ Alapokmányának bevezető szavait: „Mi az egyesült nemzetek népei”…, és azt mondta, nem tartható, hogy egyes országok rá akarják kényszeríteni akaratukat a világra. Két különösen veszélyes válsággócként említette Ukrajnát és a Közel-Keletet, és annak a véleményének adott hangot, hogy atomháború veszélye fenyeget, ha az Egyesült Államok Oroszországra támad. Hasonló veszélyre figyelmeztetett a Közel-Kelet esetében is, tekintettel arra, hogy Izrael atomhatalom.

Az ENSZ-nek a jövőben is szerepet kell játszania a konfliktusok békés rendezésében – mondta.

Hollai Imre volt külügyminiszter-helyettes, az ENSZ közgyűlésének egykori elnöke abban jelölte meg a világszervezet legnagyobb eredményét, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja nem háborúzott egymással. Mindmáig érvényben maradtak a nukleáris fegyverekről szóló megállapodások a Szovjetunió és az USA között. A tárgyalásnak nincs alternatívája – jelentette ki. A további legfontosabb eredmények között említette a gyarmati rendszer megszűnését, és az Egészségügyi Világszervezet tevékenységét az emberiség szolgálatában.

Lamm Vanda akadémikus az Emberi Jogok globalizálódását tartotta a legfontosabb eredménynek, mert – mint mondta - azok a jogállamiság alapjává váltak. Kiemelte a faji diszkrimináció tilalmáról kötött szerződést az emberi jogok katalógusát alkotó számos többi szerződés sorából.

Kuntár Tamás, a Külügyminisztérium nemzetközi szervezetek főosztályának vezetője az ENSZ reformjáról szólva azt mondta, Magyarország támogatja azt a tervet, hogy a BT állandó tagjai önkéntesen lemondjanak vétójogukról tömeges atrocitások elkövetése esetén.

Sulyok Gábor, az MTA Jogtudományi Intézetének osztályvezetője ehhez hozzáfűzte: Magyarország legfeljebb 11 tagú Biztonsági Tanácsot szeretne, méltányos regionális elosztásban, 16 nem állandó taggal, köztük két kelet-európaival. „A 70. évforduló önvizsgálatra ad okot, azt mutatja, egy csapásra nem lehet kardból ekevasat csinálni” – mondta.

Kecskés Gusztáv, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Magyarország ENSZ tagságának 60 évét áttekintve annak a véleményének adott hangot, hogy hazánk a hidegháború éveiben is sokkal kevésbé volt elszigetelt a Nyugattól, mint azt a közvélekedés tartja. „A szakosított intézményekben intenzív együttműködés folyt, dacára a hidegháborús politikai szembenállásnak” – mondta.

Az ENSZ megalakulásakor, 1945-ben 2,3 milliárd ember élt a Földön, ma 7,3 milliárdan vagyunk, 30 év múlva pedig előreláthatólag 9,3 milliárdan leszünk. A tagállamok száma 75-ről 193-ra nőtt, és várhatóan meg fogja haladni a kétszázat. Ott tartunk, hogy rövidesen két hét alatt képesek leszünk megtermelni azt a bruttó termelési értéket, amelyet a világ 1945-ben egy egész év alatt állított elő. A javak igazságos elosztása a legfőbb gond: Malawiban, a világ legszegényebb országában 250 dollár az évi egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP), Norvégiában, a világ leggazdagabb országában pedig 103 ezer dollár. Ha a jövedelem egyenlően oszlana el, 11 ezer dollár jutna átlagosan a világ minden országára – mondta Simai Mihály akadémikus.

Az ENSZ-tanácskozást a Közgáz Alma Mater, a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke, a Magyar ENSZ Társaság, és a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézete szervezte – írta a tanácskozásról szóló összefoglalójában Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője.+++