Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188

A Magyar Szociális Fórum közreadja Léhmann György ügyvéd keresetlevél-mintáját arról, hogy milyen alapon indíthat kártérítési pert a közjegyzővel szemben az a hitelkárosult, akit már kilakoltattak otthonából, illetve akinek a kára nem az elvesztett lakás miatt, hanem az indokolatlanul és folyamatosan emelkedő törlesztő részletek viselése folytán következett be. Léhmann ügyvéd ehhez az alábbi megjegyzést fűzte: "mindenkinek saját magának kell értelemszerűen periratot készítenie, saját helyzete és adatai alapján. Csak ha megakadnak, akkor keressenek fel elektronikus levéllel".


DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)

e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

==========================================================================

Tisztelt ……….Bíróság!

2008.03.05-én kötöttünk az OTP Bank-kal jelzálog típusú devizaalapú kölcsönszerződést. Az összeg, 6,5 millió forintnak megfelelő, svájci frank. Ezt LTP-vel, törlesztő biztosítással kötöttük meg. 2010. 02. 17-ével, a férjem cége, ahol dolgozott, megszűnt, viszont az ezzel járó juttatásokat nem volt hajlandó fizetni a cég. Jövedelmet nem kaptunk, több mint három hónapig, már a végleges megszűnés előtt sem. Viszont, így is törlesztettük a bank felé, igaz, hogy nem a szerződésben foglalt összeget. Úgy gondolom, hogy ezzel is bizonyítottuk, hogy nem akarom a szerződés felbontását, önhibánkon kívül jutottunk ebbe a helyzetbe.

 

Ezután a férjem munkanélküli ellátásban részesült, s mivel törlesztő biztosítással rendelkezünk, a biztosítónak át kellett vállalnia a törlesztés részleteit, ahogyan ebben meg is állapodtunk, a szerződésben foglaltak szerint. A biztosító, 2010.04.05-étől, 4 hónapon keresztül törlesztett a bank felé.

 

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

 

2010.12.07-én a FAKTORING behajtócégtől kaptunk egy levelet, melyben arról értesítettek, hogy átadta az OTP Bank a behajtócégüknek a követelését. Arra hivatkozott a Bank, hogy nem fizettünk be elég összeget, ezért kellett ehhez az eljáráshoz folyamodnia. A behajtócég több lehetőséget is felajánlott, a következőket : - vagy a Bank eladja a házunkat, vagy pedig 5 év alatt törlesztjük a FAKTORING-nak a már kamatokkal megterhelt összeget, ami most már, 9.8 millió forint. Ennek a törlesztő részletét képtelenek lennénk fizetni, ezt közöltük is a behajtó céggel.

 

Azt megemlítjük, hogy már felvettük a kapcsolatot a PSZÁF-el is, de ők csak annyit tudtak javasolni, hogy polgári peres úton érvényesíthetjük jogainkat.

 

Tekintettel arra, hogy időközben a lakásunkból végrehajtási záradék alapján elrendelt bírósági végrehajtás mellőzésével történő végrehajtási eljárás alapján kényszerítettek bennünket a lakásunk elhagyására, 2011. április 1-én 25 millió forint értékű lakóházunk elvesztésével bekövetkezett a károsodásunk.

 

Jelen peres eljárásnak célja az, hogy vagyoni és nem vagyoni károsodásunk miatti kártérítésre kötelezze T. Bíróság alperest.

========================

 

II.

 

A per jogi alapjának megjelölése előtt az ide mellékelt, Fővárosi Bíróság 15.G.41.074/2010/25. számú, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felperes által ………………….. Zrt alperes elleni általános szerződés feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránti peres eljárásban hozott elsőfokú ítélet Indokolásának 14. oldalától 17. oldalig olvasható, a kereseti kérelem elbírálásának indokait ide másolom:

 

 

 

 

 

 

 

Az itéletnek ide másolt 14. oldalán írtak szerint a Fővárosi Bíróság is tényként állapítja meg azt, hogy

 

-         az általános szerződési feltételnél, vagy a kölcsönszerződések esetében akkor beszélünk tisztességtelen szerződést feltételről a Ptk. 209. § 1. bek-e szerint, amennyiben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel esetén a feleknek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél, az adós hátrányára állapítják meg,

 

-         a Ptk. 209/A § 2. bekezdése szerint a tisztességtelen szerződés feltétel olyképpen semmis, hogy erre a semmiségre csak az adós – fogyasztó – érdekében lehet hivatkozni,

 

és ezekre a bíróság által is megerősített törvényi előírásokra hivatkozva állítjuk azt, hogy mivel az ítélet további, 15-17 oldalán részletezett fentiekben olvasható tisztességtelen szerződési feltételek nagy része a mi szerződésünkben, illetve általános szerződési feltételeket tartalmazó Üzletszabályzatban olvasható, a károsodásunkat semmis szerződési feltételeket tartalmazó kölcsönszerződés, illetve Üzletszabályzat törvénybe ütköző tartalma okozta.

 

===================

 

III.

 

A kölcsönszerződésünket Közjegyzői Okiratba alperesi közjegyző foglalta, akinek okirat-szerkesztési tevékenységével kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróságnak alábbi, 3/2004. Polgári jogegységi határozata irányadó:

3/2004. Polgári jogegységi határozat

a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk. 349. §-a alapján tartozik felelősséggel. Ebből következően az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

 

A Ktv. 1. § (2) bekezdés értelmében a közjegyző egyik fontos tevékenysége, hogy jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki. A Ktv. 111. § (1) bekezdés értelmében közokiratnak minősül a közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány. A Pp. 195. § (1) bekezdés szerint: „Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.” A törvény tehát a közokirathoz a valódiság vélelmét fűzi, a Ktv. 113. § pedig a közjegyző kötelességévé teszi a valósághoz való hűséget. A közokirathoz fűződő másik fontos joghatás a végrehajthatóság, vagyis az a lehetőség, hogy a közjegyzői okiratba foglalt lejárt követelés alapján per nélkül bírósági végrehajtásra kerülhessen sor. A Ktv. 111-119. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás szerint: „a közjegyzői okirat a maga eszközeivel az igazságszolgáltatás tehermentesítését és konfliktuscsökkentést szolgálja”. „A közjegyzői okirat a jogélet lényeges alkotórésze, különösen a magánjogi viszonyok biztonsága, a jogviták kialakulásának megelőzése, a jogérvényesítés megkönnyítése szempontjából.” A Ktv. 112. § meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a közjegyzői okiratot a bíróság végrehajtási záradékkal látja el. Közokiratot az annak kiállítására jogosultak is, csak „ügykörükön belül, a megszabott alakban”, vagyis csak jogilag szigorúan szabályozott eljárás eredményeként, szigorú alakszerűségek megtartása mellett állíthatnak ki. A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya, és a közjegyzői tanúsítvány készítésének eljárási szabályait a Ktv. részletesen meghatározza (111-157. §-ok).

 

Ebből a jogegységi határozatból következik az, hogy az esetben, amennyiben alperes az okirat-szerkesztési tevékenysége során bizonyíthatóan kárt okozott nekünk, a bekövetkezett károsodásunk miatt a Ptk. 349. § alapján felel. A továbbiakban a felelősségének okaival kívánunk foglalkozni.

 

A Ptk. 349. § rendelkezése szerinti alperes felelőssége a kárért a következőktől függ:

 

349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

E szakasz a munkáltatói kártérítési felelősség egy speciális esetét az államigazgatási jogkörben - illetve a bírósági és ügyészségi jogkörben - okozott kárért való felelősséget szabályozza. Ennek megfelelően a munkáltatói felelősséghez képest többletfeltételeket is megállapít. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei tehát az alábbiak:

- jogellenes magatartás

- kár (államigazgatási tevékenységgel összefüggő)

- okozati összefüggés

- vétkesség

- a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve

- a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette.

 

Jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés és vétkesség a kártérítés megállapíthatóságának a feltétele.

 

Tekintettel arra, hogy a közjegyzői okiratot készítő alperes úgy készítette el a kölcsönszerződést, hogy a jogegységi döntés megállapítása szerint is a bírósági végrehajtás szabályait megkerülve közvetlenül ránk ronthasson a hitelező bank jogtalan követelése behajtása céljából, nem szorul bizonyításra az, hogy a kárunk bekövetkezése és az alperesnek okiratszerkesztői tevékenysége között az okozati összefüggése fennáll.

 

Ezért csupán a jogellenes magatartását kell bizonyítanunk alperesnek és a kárunkért való felelőssége nem lehet kétséges. Ezzel kapcsolatosan felidézzük a közjegyzőkről szóló törvény alábbi rendelkezést:

1991. évi XLI. törvény

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

 

Illetve az ide tartozó miniszteri indokolást:

A 2-5. §-hoz

1. A közjegyző az eljárás során nem a fél képviselője, hanem valamennyi érdekelt pártatlan tanácsadója. E fontos közjogi feladat teljesítéséhez elengedhetetlen a közjegyzők függetlensége, pártatlansága és tevékenységük gyakorlásának személyhez kötöttsége. A közjegyző függetlensége hasonló a bírói függetlenséghez, mert csak a törvénynek van alárendelve, és eljárása során nem utasítható.

2. A közjegyzői tevékenység közjogi elemei indokolják, hogy a törvény a közjegyző számára lehetővé és egyben kötelezővé tegye közreműködésének megtagadását, ha a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésére irányul, illetve ha célja a közjegyző által felismerhetően tiltott vagy tisztességtelen. Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza.

Ha a közjegyzőnek az eljárása során nem a jogügylet egészével, hanem csupán annak valamelyik elemével kapcsolatban merül fel aggálya, erről tájékoztatást ad a félnek, és ezt a tényt az okiratban is rögzíti. Ha a fél ezzel nem ért egyet, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

 

A kártérítési felelősséghez szükséges „vétkesség” mibenlétét a Ptk. 339. § 1. bek-ben meghatározott „úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható”  törvényi szóhasználathoz igazítva alperesnél nem lehet közjegyzőkről szóló törvénynek idézett rendelkezésére tekintettel a vétkességet vitatni az esetben, amennyiben bizonyítani tudom azt, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletéből kiindulva tisztességtelen, és erre tekintettel jogszabályba ütköző szerződési feltételeket is magában foglaló közjegyzői okiratot készítette.

 

=======================

 

IV.

 

A fentiekben másolatban olvasható, Fővárosi Bírósági ítéletnek 15. oldal utolsó bekezdéseiben említett jelentéktelen időtartam miatt bekövetkezhető és adóst sújtó szankcióknak szerződésbe foglalása miatt megállapított, valamint az ítélet 17. oldalán olvasható alább tisztességtelen szerződési feltétel:

 

„előtörlesztési díjra, a rendkívüli előtörlesztési felárra, a felmondási díjra, és a késedelmi kamatra vonatkozó azok mértékét meghatározó szerződési feltételek is tisztességtelenek”

 

Az alperes által szerkesztett kölcsönszerződés az üzletszabályzattal kapcsolatosan pedig az okirat 13. oldala 2. bekezdésében a következőket tartalmazza:

 

„A szerződő felek megállapodnak abban, hogy Hitelezőknek és Zálogjogosultnak az e közjegyzői okirat szerinti kölcsönszerződés, valamint a jelzálogjog fennállása alatt hatályos mindenkori Általános Üzletszabályzatát és az OTP Lakáshitelekről szóló Üzletszabályzatát, valamint az OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről szóló Hirdetményében foglaltakat kifejezetten a kölcsön jogviszony és a jelzálog jogviszony részévé teszik.”

 

Alperes által ily módon megszerkesztett szerződési feltétel értelmezése szerint tehát a közjegyzői okirat mellékletévé, a közjegyzői okiratban megfogalmazott kölcsönszerződés részévé tette a hitelező bank által ki tudja milyen körülmények között elkészült, adósok kötelezettségeire is vonatkozó már meglévő Üzletszabályzatokat, valamint azokat az Üzletszabályzatokat is, amit a hitelező bank ki tudja milyen körülmények között jövőben a futamidő lejártáig fog elkészíteni.

 

Ezzel kapcsolatosan hivatkozom Róna Péter közgazdász alábbi megállapításaira:

 

„A jogi kérdés tehát szerintem az, hogy létrejöttnek tekinthető-e egy olyan szerződés,

amely az egyik félre bízza a másik fél kötelezettségének időről időre történő, eseti (ad hoc) megállapítását,
(ii) amely megállapítás módszerét ráadásul a fél nem köteles felfedni.
A (ii) pont, "ráadás", mert az (i) a felfedés kérdésétől független.
Másképp fogalmazva, hogyan vezethető vissza a szerződésben foglaltakra a havi törlesztőrész kiszámítása, tehát hogyan lehet azt megállapítani anélkül, hogy azt a bankra bíznánk. (Itt én azt feltételezem, hogy a magyar jog követi a rómait, miszerint egy olyan szerződés, amely értelmezése az egyik fél kizárólagos joga nem tekinthető szerződésnek.
Teljesen mindegy, hogy mit tilt és mit nem a PSZÁF, vagy bármi más jogszabály, hiszen itt egy polgári
szerződés létrejötte a kérdés.”

Azért hivatkozom Róna Péter szavaira, mert az alperesi közjegyzőnek utóbb idézett szerződési feltétele szerint a szerződés létrejöttének problémája már nem kérdés. Azzal, hogy az alperes a szerződés részévé tette a jövőbeni Üzletszabályzatokat, azt közli, hogy a Ptk. 523. § 1. bek-ben megjelölt szerződési feltételeknek csak egy része készült el a szerződés aláírásáig, míg a többi része a jövőben, felek által még nem ismert tartalommal fog létrejönni.

 

Természetesen hivatkozom erre tekintettel arra, hogy a Ptk. 209. § 1. bek-e alapján a kölcsönszerződésnek most vizsgált szerződési feltétele is semmis, de visszatérve a Fővárosi Bíróság ítéletéhez, azzal, hogy az alperes a meglévő, adós előtt ismeretlen körülmények között hitelező által már elkészített Üzletszabályzatot a Kölcsönszerződéshez tartozónak nyilvánította, alperes közhatalmi funkcióját gyakorolva felel az Üzletszabályzat törvényességéért is.

 

Ugyanúgy, mint a saját maga által szerkesztett okirat tartalmáért is felel.

 

Erre tekintettel alperes kártérítési felelősségének jogellenességét a Fővárosi Bíróság ítéletében megjelölt, Üzletszabályzatra vonatkozó alábbi tisztességtelen szerződési feltételekben is megjelölöm:

-         hitelezőnek egyoldalú elállását lehetővé tevő feltételek,

-         hitelező megítélése szerint” megfogalmazás szerint értelmezési lehetőség,

-         szerződés megszűnése esetén lehetséges elszámolási lehetőség kizárása,

-         jelentéktelen, kötelezettségszegés miatti jogviszony felszámolási lehetősége hitelezőnek,

-         adósnak a szerződéses viszonyhoz nem tartozó adósságának figyelembevétele,

-         kezesi felelősségnek jogszabályellenes megteremtése,

-         nem létező jogról való lemondás rögzítése a Ptk. 236. § 2. bek, 207. § 4. bek,, 1/1983. GKT-PKT rendelkezésekbe ütközően,

-         megtámadási jogról való lemondatása adósnak a megtámadási határidő megnyílta előtt,

-         fogyasztó lehetőségének kizárása a szerződéses kötelezettséget beszámítással lehetséges megszüntetése esetére,

-         az opciós ár emelésének elmaradása értéknövelő beruházás esetén,

-         kauciónak szerződés megszüntetéséhez történő felhasználás lehetőségének kizárása,

-         előtörlesztés alkalmának felhasználása arra, hogy a költségek ne az előtörlesztendő összeghez képest, hanem a hátralévő tartozás mértékéhez igazodjon,

-         hitelezői szerződésmódosításnál nem teszi lehetővé adós azonnali felmondási lehetőségét,

--------------------------

 

A legdurvábban tisztességtelen, akár bűncselekmény elkövetésére is utaló szerződési feltétel pedig az alperes által szerkesztett kölcsönszerződésben a következő:

 

„Az Adósok és a Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az Adósok terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is a Hitelezők felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.”

 

Ennek tartalma szerint tehát a Hitelező által vezetett számlák és bizonylatok alapján vállalta alperesi közjegyző azt, hogy az adós elleni, bírósági végrehajtás megkerülésével lehetséges végrehajtás eredményessége érdekében a Hitelező felkérésére anélkül ad ki közokirati formában úgy tanúsítványt, hogy fogalma sem lehet a Hitelezőn kívül senkinek arról, hogy milyen valós, vagy valótlan, illetve tisztességtelen szerződési feltételek alapján létrejövő számszaki adatok alapján teszi lehetővé adós kizavarását az lakóhelyéről.

 

Szerintünk indokolt ennek az alperesi magatartásnak további vizsgálata céljából az ügyészség megkeresése.

 

=====================

 

V.

 

Alperesnek jogellenes magatartása miatt bekövetkezett kárunk részben vagyoni, részben nem vagyoni.

Tekintettel arra, hogy lakóházunkat elvesztettük, a lakóházunk értékéhez igazodóan 25 millió forint a kárunk, de arra tekintettel, hogy az árverés során ennek csak töredéke folyt úgy be Hitelező részére, hogy a Hitelező jelenleg is követel tőlünk pénzt, illetve jelenlegi lakóhelyünk biztosítása további szükségtelen kiadást okoz számunkra, fenntartjuk jogainkat arra, hogy a további károsodásunkat még e perben érvényesítsük.

 

Nem vagyoni kárunk abból következik be, hogy életmódunk teljes egészében megváltozott, reménytelenül éljük életünket már évek óta, és ennek következtében gyógyszeres kezelést és igénybe kell vennünk.

 

Állandósultak hajléktalanságunk és reménytelenségük miatt a veszekedések, olyan életet, mint amilyenben korábban éltünk, más soha nem fogunk tudni elérni.

 

Ennek okából a nem vagyoni kártérítési igényünk alperessel,

 

Dr. B……………….. K……………. Budapest ……ker. ……….u……alatti alperessel

 

szemben 5 millió forint.

 

Fentiekre tekintettel

k e r e s e t t e l

 

élünk és kérjük T. Fővárosi Bíróságot arra, hogy kötelezze alperest

 

30 azaz harmincmillió forint kártérítés, valamint

 

perköltség megfizetésére.

 

------------------------------------

 

Bíróság illetékessége a Pp. 23. § 1. bek. a. pontján nyugszik.

Pertárgy értéke: 30 millió forint

Költségmentességi nyilatkozat alapján kérjük az eljárásban illeték-feljegyzési jog megadását.

Peres felek e pert megelőzően közvetítői eljárást nem vettek igénybe.

 

Siófokon 2011. július 10. napján.

 

K…………..J……….és neje

 

Budapest ….ker………u…..sz.  a. lakosok

felperesek

 

 

Látogatottság

4244489
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
880
1417
5474
4209605
47565
79942
4244489

Your IP: 100.26.176.111
2024-07-17 18:56