A társadalmak egyre nagyobb beleszólást követelnek maguknak az Európai Unió dolgaiba, s mind kevésbé fogadják el, hogy egy szűk csoport kisajátítsa magának a közösség sorsának alakítását – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének csütörtöki műhelyvitájában.

Az EU nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak új fejleményei címmel tartott tanácskozáson Meisel Sándor tudományos főmunkatárs a világban végbemenő átrendeződéssel, és az erőviszonyok megváltozásával indokolta, hogy az EU nem tudott érvényt szerezni kereskedelmi ambícióinak. Egy japán cég közgazdásza pedig abban összegezte véleményét, hogy az EU azért akarja erősíteni a kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Japánnal, hogy ellensúlyozza a világ átalakulását. „A Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás (TTIP) természetes lépés, hiszen az EU a Nyugat része” – mondta Meisel. A kutató ugyanakkor elismerte, hogy „ez nem túl biztos pálya”, hiszen megtört az EU korábbi hegemón szerepe, és egyre inkább a „közvetítői szerep” kerül előtérbe.

Simó Endre újságíró, közgazdász, a Magyar Szociális Fórum szervezője a „klasszikus sémák alkonyáról” tett említést, és arra kérte a kutatókat, tartsanak lépést a világban végbemenő gyors változásokkal. Az élet ki fogja kényszeríteni az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti kapcsolat megteremtését –vélte. Felvetette: milyen közvetítői szerepet akar játszani az EU Kelet és Nyugat között, ha a múlthoz ragaszkodik, a TTIP-t helyezi előtérbe, és csak a nyugati civilizációban leli helyét. Annak a véleményének adott hangot, hogy átalakuló világunkban alapvetően fontossá válik az etikai szempont. A népek igazságosabb társadalmat akarnak, és mind bátrabban fellépnek azokkal szemben, akik sakkban akarják tartani fejlődésüket. Példaként említette a görög esetet. „A jövő azoké lesz, akik felhagynak a klasszikus sémákkal, és a népek javára cselekszenek” – mondta.

Meisel Sándor szerint az EU kimerítette a gyengékkel való kétoldalú szerződéskötés lehetőségét, mert „nem túl sokat tud ajánlani nekik”. India példáját hozta fel, és elmondta, hogy az ázsiai óriással folytatott kereskedelmi tárgyalások azért torpantak meg, mert az EU elzárkózott attól, hogy indiai bevándorlókat fogadjon be.

A tanácskozáson részt vett Igor Szevasztyanov, az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének munkatársa is.+++