A Magyar Békekör kedden üdvözölte, hogy a magyar politika hídszerepet játszik Kelet és Nyugat egymáshoz közelítésében, és elutasítja a vasfüggöny-teóriát. A civil szervezeteket és parlamenten kívüli pártokat tömörítő Békekör kedden tanácskozást tartott Vlagyimir Putyin budapesti látogatásához időzítve, és az alábbi közös közleményt adta ki:

1. Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása a II. világháború befejezésének 70-ik évfordulóján jelképes értékű jelenlét. Az együttműködést szolgálja a katonai szembenállás helyett, és ezzel új távlatot tár fel megosztott kontinensünk újraegyesítése előtt népeink javára. A kinyújtott kéz elfogadása nem csak magyar nemzeti érdek, hanem európai érdek is.
2. Üdvözöljük a két ország között ma aláírt megállapodásokat, különös tekintettel az energetikai egyezményekre. Egészségünk és fejlődésünk szempontjából nagyon fontosnak tartjuk a két ország készségét az együttműködésre az egészségügy, a felsőoktatás és a kultúra terén.
3. Örülünk annak, hogy a magyar politika hídszerepet játszik a keleti és a nyugati civilizáció egymáshoz közelítésében, elutasítja a vasfüggöny-politikát. A keleti nyitás politika szolgálja egy új típusú európai és világrend létrejöttét. Ahhoz, hogy egy ilyen új, igazságosabb világrend megszülethessék, felül kell vizsgálni az Egyesült Államok és a NATO keleti stratégiáját, és a világon végbemenő változásoknak megfelelő reálpolitikát kell folytatni az együttműködés és a népek egyenjogúságának szellemében.
4. További fontos összekötő kapocs Magyarország és Oroszország között az Ukrajnában élő magyar és orosz nemzeti kisebbségek széleskörű autonóm jogaiért vívott harc a kijevi vezetés „egységes nemzetállamra” törekvő politikája helyett. Ebből a szempontból előremutatónak tartjuk a február 12-i minszki megállapodás 11. pontjában foglaltakat, miszerint „Ukrajnában alkotmányreformot kell végrehajtani 2015-ben. Ennek elsődleges célja a decentralizáció, továbbá olyan törvények meghozatala, amelyek szavatolják a keleti régiók különleges státusát”. Precedens értékűnek tekintjük ezt a megállapodást a Kárpátalján élő magyarság autonóm jogainak elnyerése szempontjából is. Kárpátalján 1991-ben érvényes népszavazáson döntöttek az autonómia mellett, mégsem biztosítottak autonómiát a magyaroknak. A föderatív alkotmányjogi berendezkedés érdekében áll az Ukrajnát alkotó valamennyi nemzetnek, nemzeti kisebbségnek és etnikumnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2014. február 21-én már született egy megállapodás a szemben álló ukrán felek között az alkotmányreformról, de a kijevi vezetés hátat fordított neki, a megállapodás végrehajtását garantáló Németország és Franciaország pedig – egészen a minszki megállapodás 2015. február 12-i aláírásáig - tudomásul vette Kijev elutasító álláspontját.
5. A magyar nép abban érdekelt, hogy Ukrajnában igazságos, és tartós béke szülessék a népek szabadságának és önrendelkezésének elvei szerint.
6. A magyar és az európai társadalmaknak fontos szerep jut a béke megőrzésében. Ezért megerősítjük Varsóban 2014. novemberben meghirdetett kezdeményezésünket egy Európai Civil Békekonferencia összehívásáról. Ehhez állami támogatást kértünk a magyar államtól, és kérünk mindazoktól az államoktól, amelyek tisztában vannak azzal, hogy nem térhetnek ki felelősségük elől, hogy érvényt szerezzenek népeink béke akaratának. +++