Emeljék európai szintre a magyar kormány keleti nyitás politikáját, a magyar diplomácia vállalkozzon közvetítői szerepre az ukrán válság miatt fenyegető katonai konfliktus elkerüléséért, és a magyar kormány tegyen ajánlatot a Budapestre látogató Angela Merkel német kancellárnak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy készítsenek elő, és Budapesten rendezzenek meg egy összeurópai biztonsági- és együttműködési konferenciát – áll a Magyar Békekör 11 pontos állásfoglalásában, melyet 16 civil szervezet vasárnap fogadott el.   
A Magyar Békekör 2014. december 5-én levélben kérte a kormánytól, hogy segítse elő egy Európai Civil Békekonferencia megrendezését Budapesten azzal a céllal, hogy elősegítse az államközi európai biztonsági és együttműködési konferencia létrejöttét. Választ eddig nem kaptak a kezdeményezésükre, a kormány pedig nem képviseltette magát a vasárnapi béketanácskozáson.
Viszont részt vett rajta az Orosz Föderáció budapesti nagykövetségének konzulja.
A konferencián javasolták, hogy a magyar kormány keleti nyitás politikáját emeljék európai szintre, vizsgálják felül a NATO és az EU Kelet-ellenességét, és alakítsanak ki egyenjogú együttműködési rendszert Oroszországgal. Álláspontjuk szerint földrészünk békéjét és biztonságát az európai országoknak kell megvédeniük és megerősíteniük, nem pedig olyan Európán kívüli hatalmaknak, amelyek saját nemzeti érdekeiknek próbálnak érvényt szerezni a NATO érdekszférájának kiterjesztésével Oroszország határáig. „Európai békét akarunk Merkellel és Putyinnal, nem az Egyesült Államok ellen, hanem vele együtt” – írják.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az ukrán válság békés rendezésének meghiúsulása esetén Magyarország biztonsága minden tekintetben veszélybe kerülhet. Közvetlen vészhelyzet fenyegeti az energia utánpótlás terén, ha Oroszország beszünteti az Ukrajnán át zajló gázszállítást. „Hazánk egyértelműen a békés rendezésben érdekelt, nem pedig az oroszellenes szankciókban” – áll a nyilatkozatban.
Magyar és európai gazdasági és biztonsági érdeknek nevezik a kapcsolatépítést a január 1-én megalakult Eurázsiai Gazdasági Unióval.
Az ukrán konfliktus békés rendezésének kulcskérdését az Ukrajnát alkotó népek és nemzetiségek egyenjogúságának szavatolásában jelölték meg. Végre kell hajtani, amiben maguk az ukrán szembenálló felek állapodtak meg 2014. február 21-én: föderatív államot kell létrehozni, széles autonóm jogokat kell biztosítani az Ukrajnát alkotó népeknek, nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, egészen a kiválásig, azaz az önrendelkezési jog elismeréséig bezárólag – áll a dokumentumban. A Békekör elutasítja Jacenyuk ukrán kormányfő kardcsörtető politikáját, és művelt, gondolkodó politikushoz méltatlannak nevezi kijelentését arról, hogy 1941-ben nem a hitleri Németország támadott a Szovjetunióra, hanem a Szovjetunió Németországra. Szerintük Jacenyuk magatartása egyszerre világít rá a kijevi politika mibenlétére, és arra, hogy az USA és a NATO olyan elveket hirdető erőkkel lépett szövetségre Ukrajnában, amelyek ellen az antifasiszta koalíció együtt harcolt a II. világháborúban Oroszországgal együtt. Emlékeztettek arra, hogy Jacenyuk tavaly áprilisban írótollat kapott Ferenc pápától, hogy azzal írja alá a béke megállapodást Moszkvával, majd feltették a kérdést: „Hol a toll?”
A 16 szervezet tiltakozott az ellen, hogy Kijev háromezer 20-60 év közötti kárpátaljai magyart akar a keleti frontra irányítani, és „ágyútöltelékként” használni az orosz lakosság ellen. Visszautasították azt a kijevi tervet, hogy megvonják a kárpátaljai magyaroktól a kettős állampolgárságot.
A Magyar Békekör filozófiája szerint a békésebb, igazságosabb, emberibb jövő az együttélés olyan új formáival tárható fel, amelyek a különböző gazdasági, etikai és társadalmi értékek szintézisén alapulnak, ötvözik a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság alapértékeit.+++

A Békekör állásfoglalásának teljes szövege megtalálható:
http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=820:a-magyar-bekekoer-allasfoglalasa-az-europai-bekerl-dok&catid=2:magyar