A Magyar Szociális Fórum által szervezett civil békemozgalom szombaton üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemtetszését fejezte ki az Európai Unió Oroszország ellen irányuló szankciói miatt, és elvileg a magáévá tette a békéért küzdő civil mozgalom álláspontját a nyugati szankciók visszavonásáról. A Békekör konkrét lépéseket vár a kormányfőtől, hogy szavait tettekre váltsa, nevezetesen Magyarország visszavonja hozzájárulását a nyugati szankciókhoz, és ezzel okafogyottá váljék a magyar élelmiszertermékekkel szemben elrendelt orosz importtilalom.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel elhangzott interjújában ahhoz hasonlította az Oroszország elleni nyugati szankciókat, és következményeit, mint amikor valaki lábon lövi saját magát. A Békekör találónak nevezi a hasonlatot, és emlékeztet arra a levelére, amelyet „Kellett ez nekünk?” címmel augusztus 9-én írt Navracsics Tibor külügyminiszternek. Ebben azt javasolták a kormánynak, hogy hazánk vonja vissza hozzájárulását az oroszellenes EU- és NATO-szankciók meghozatalához, érje el a velünk szemben elrendelt orosz szankciók hatályon kívül helyezését, és biztosítson zöld utat a magyar termékek orosz piacon való értékesítése előtt, élve a kínálkozó lehetőséggel!

A Békekör jelzi, hogy nem elégszik meg a szavakkal, hanem tetteket vár a kormánytól: az EU szankciók visszavonását, ha pedig ez nem történnék meg közösségi szinten, akkor hazánk egyoldalúan lépjen vissza a szankcióktól. A Békekör utal arra, hogy az EU által Magyarországnak okozott eddigi kárt 80 millió euróra becsüli a kormány. A civil mozgalom kétségbe vonja, hogy az EU kasszában kárpótlási célra elkülönített 400 millió euró elegendő volna a közösség egészét ért kár kiküszöbölésére. Emiatt pedig jogosnak tűnik a kétség, hogy az EU valóban kifizeti-e a magyar mezőgazdaságot ért 80 millió eurós veszteséget.

A Békekör tagszervezetei arra a kérdésre is választ várnak a nyugati szankciók meghozóitól, köztük a magyar kormánytól, hogy miért az adófizetők pénzéből akarják kárpótolni termelőket ért veszteséget, amelyet az EU tagállamok politikai vezetői okoztak felelőtlen oroszellenes lépéseikkel. A Békekör további kérdése: milyen anyagi kárpótlást kész fizetni az európai termelőknek az Egyesült Államok, az oroszellenes szankciók kezdeményezője és élharcosa.  Washington szankció-politikája ugyanis kárt okozott a NATO-szövetségeseknek. Hogyan akarja kiküszöbölni az amerikai vezetés a konfrontációs politikájával okozott gazdasági kárt?

A kialakult helyzetben azt javasolják Orbán Viktor kormányának a magyar békemozgalom szervezői, hogy ne csak gazdasági megfontolásból akarja a békét Oroszországgal, és Ukrajnában. Még akkor sem, ha az ősz közeledtével nyomós okként merül is fel a földgáz utánpótlás kérdése.  „Térségünk békéje minden szempontból elsőrendű cél. A magyar kormány akkor cselekszik helyesen, ha – a hetvenes évek Helsinki biztonsági és együttműködési tanácskozásának szellemében - tető alá hoz egy kelet-nyugati konferenciát az európai békés együttműködés átfogó új rendszerének megteremtése érdekében, katonai, gazdasági, kulturális és emberjogi téren – írja a békemozgalom. Majd felveti: miért ne lehetne egy ilyen tanácskozást Budapesten megrendezni, annak az országnak a fővárosában, amelynek egész történelme példázza, milyen fontos a jó viszony Kelettel és Nyugattal egyaránt.+++