Sem a kormány, sem az Országgyűlésben képviselt pártok nem küldtek képviselőt arra a vasárnapi civil békekonferenciára, amelyiken arra vártak választ tőlük, hogy mit kívánnak tenni Ukrajna és a világ békéjéért. A Magyarok Házában Budapesten megtartott béketanácskozáson résztvevő civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok arra szólították fel a kormányt, hogy az Ukrajnában romló helyzet, és a növekvő nemzetközi feszültség miatt tettekkel bizonyítsa, elutasít mindennemű katonai megoldást, s kezdjen aktív béke-diplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat – tudósított róla a konferenciát kezdeményező Magyar Szociális Fórum.

„Nem várhatunk ölbe tett kézzel arra, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok megjelenjenek, és méltóztassanak válaszolni.  A háború és béke kérdése össztársadalmi ügy, nem pedig egy maroknyi hatalmi csoport belügye” – mondta Simó Endre előterjesztésében, majd 8 pontba foglalta, miben látják a békés rendezés lehetőségét, és mire kérik a magyar politikai vezetést:

1. Közben kell járni Kijevnél, és hangot kell adni a NATO-ban, az EU-ban és az ENSZ-ben annak a magyar álláspontnak, hogy Magyarországnak, Ukrajna szomszédjának nem áll érdekében sem a belső, sem a külső fegyveres konfliktus. Az áll érdekünkben, hogy megszűnjenek a harcok, és tárgyalás kezdődjék a szembenálló felek között a békés megoldásról.
2. A politikai megoldás kulcsa egy olyan ukrán föderáció kialakítása, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzeteknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Az MSZF az ukrán felek között február 21-én született megállapodásból indul ki. E szerint Ukrajnában nemzeti koalíciós kormányt hoznak létre, nem vezetnek be szükségállapotot, a hatalom nem alkalmaz erőszakot az ellenzékkel szemben, és hozzáfognak az élet normalizálásához az ország egész területén. Kövessen el mindent a magyar kormány, hogy a kijevi vezetés tartsa magát ehhez a megállapodáshoz!
3. Magyarország – Szlovákiához és Csehországhoz hasonlóan - egyértelműen utasítsa el azt az amerikai igényt, hogy idegen NATO-csapatokat állomásoztassanak hazánk területén, vagy bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni.
4. A kormány – túl a kinyilatkoztatásokon - tettekkel is bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.
5. A magyar kormány folytassa a keleti nyitás politikáját az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként. Tekintse nemzeti érdekünknek az együttműködést a Keleten kialakuló új erőpólussal.
6. A MSZF szerint Oroszországot teljes jogon be kell vonni az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, mert az ellenségeskedés vele szemben, Oroszország elszigetelése visszaüt azokra, akik ilyen magatartást tanúsítanak a békés együttélés helyett.
7. Kollektív európai biztonsági rendszert kell kialakítani Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal, és nem csak vele, hanem Kínával is.
8. Az MSZF támogatásáról biztosít minden olyan lépést, amely arra irányul, hogy a békés együttműködés szellemében felülvizsgálják a nyugati szövetségi rendszer eddigi kelet-ellenes stratégiáját. Ennek részeként üdvözöltük Orbán Viktor miniszterelnök albufeirai kezdeményezését, hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát Oroszország bevonásával, és kössenek együttélési megállapodást Oroszországgal a következő 20-25 évre. Örülünk, hogy a magyar kormányfő – legalább is szavakban – felkarolta a Magyar Szociális Fórum ezzel kapcsolatos álláspontját a „Helsinki szellem” felújításáról.

A résztvevők egyetértően fogadták azt a kezdeményezést, hogy a magyar civil béke-kezdeményezést emeljék nemzetközi rangra, és szervezzenek nemzetközi béke-tanácskozást elsősorban az Ukrajnával határos országok civil társadalmainak bevonásával.

„Ne vigyék el a magyar fiatalokat katonának Kárpátaljáról. A nemzeti lét megtartásának szintjén vagyunk érdekeltek a békében és a politikai rendezésben. Nem szabad hagyni, hogy a társadalom béke-akaratát alárendeljék a szövetségi rendszernek, amelyhez Magyarország tartozik” – mondta Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, a kárpátaljai régió felelőse.

Rónai Katalin, a Népi Front párt képviseletében nemzetközi összefogást sürgetett a háború ellen, a békéért.

Freisinger Jenő, az Európai Föderációs Unió magyar tagozatának és a Társadalmi Szervezetek Érdekvédelmi Tanácsának képviseletében a bipoláris kapcsolatok ápolásának fontosságát hangsúlyozta, és annak a véleményének adott hangot, hogy a megoldást a nemzetközi szervezetekben kell keresni. Eljött a civil társadalom ideje, hiszen a pártok fittyet hánynak a béke követelményére – fogalmazott.

Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke nemzeti kérdésnek minősítette a békét, és nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy kormánypártok és ellenzék egyaránt behódoltak az „atlantizmus parancsának”. Viszont előnyösnek nevezte a helyzetet abból a szempontból, hogy a civil társadalom a béke letéteményeseként léphet fel, és kialakíthatja álláspontját a békés rendezésről. Kulcskérdésnek minősítette Ukrajna föderatív átalakítását, és a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok autonóm jogainak biztosítását. „Mi magyarok, itt az ütköző zónában csak kárvallottjai lehetünk a konfliktusnak” – mondta Takács.+++

(Simó Endre beszédének teljes szövege: http://mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=743:szabotaltak-a-partok-a-civilek-beke-tanacskozasat-ukrajnarol&catid=2:magyar