Áder János Úr

Köztársasági Elnök részére

Tisztelt Köztársasági Elnök úr!

Tapasztalataink szerint súlyos zavarok keletkeztek Magyarország demokratikus működésében, a jogállamiság az egyes állami szervek diszfunkcionális működése miatt veszélybe került.

A Köztársasági Elnök úrhoz fordulunk, ahhoz a személyhez, aki Alaptörvényünk ( 9. cikk (1) bekezdés) értelmében őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Az Ügyészség feladata fellépni jogsértő cselekményekkel szemben, és megelőzni ezeket ( 29. cikk). Az Ügyészségnek a közérdeket kell védelmeznie ( 2011. évi CLXIII. tv. 1.§. (2) bek.).

Egy nagy jelentőségű, a Kúrián folyó  per kapcsán a Legfőbb Ügyész kérdéseket kapott a Kúriától.

A legfőbb Ügyész a válaszában több valótlanságot állított, és a valótlanságok következményeként alapjaiban téves következtetést vont le. Úgy tűnik, a Legfőbb Ügyészség a banki gazdasági érdekek védelmében elfeledkezett küldetéséről, a köz érdekének védelméről.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete amellett, hogy hatóságként ellátja a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ( 42. cikk), és biztosítja a hatékony, zavartalan, átlátható működését, védi a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekét is, mivel a PSZÁF a pénzügyi szolgáltatások területén működő fogyasztóvédelmi hatóság.

A PSZÁF elnöke több kérdést kapott a Kúriától a deviza alapú kölcsönök jellemzőivel, tulajdonságaival kapcsolatban. A PSZÁF elnöke a válaszában több valótlanságot állított, az általa elérni kívánt cél érdekében összekevert fogalmakat, és így alapjaiban téves következtetést vont le. Úgy tűnik, a PSZÁF a banki gazdasági érdekek védelmében elfeledkezett küldetéséről, a fogyasztók érdekvédelméről.

Mind a Legfőbb Ügyész, mind a PSZÁF elnöke nyilvánvalóan szándékosan félre akarta vezetni a Kúriát egy konkrét per nagy jelentőségű döntésének befolyásolása szándékával.

Azt akarták elérni, hogy a Kúria kimondja, a vizsgált kölcsönszerződés jogszerű, és  érvényes.

A félrevezetés nem sikerült, a Kúria a valóságnak, a tényeknek megfelelő ítéletet hozott. Kimondta a kölcsönszerződés  érvénytelenségét.

Úgy véljük, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, és Szász Károly PSZÁF-elnök ezzel a befolyásolási kísérletével visszaélt hatalmi helyzetével, megcsúfolta alkotmányos feladatát,  ezzel aláásta Magyarországon a jogállamiságot.

A valótlan állításokkal Polt Péter és Szász Károly mind szakmailag, mind emberileg alkalmatlanná váltak arra, hogy posztjukat a jövőben a jogállami elvárások keretein belül ellássák.

Úgy véljük, a hazánk nem lehet mindörökre következmények nélküli ország!

Megengedhetetlen, hogy a hatalmi ágak vezetői valótlanságokat állítsanak, ezért kérjük a Köztársasági Elnök urat, hogy

• javasolja az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondását a 2011. évi CLXIII. tv. 23.§. (7) bekezdése alapján), a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,és ezáltal tisztségére méltatlanná vált;
• kezdeményezze a Miniszterelnöknél a PSZÁF elnökének felmentését a 2010. évi CLVIII. tv. 18. §. (1) ba. pontja alapján , mivel a PSZÁF elnöke olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta.

Kérjük továbbá kivizsgáltatni azt is, hogy az említett két szervezetnél kik vettek részt ennek a szakmainak nem minősíthető anyagnak az elkészítésében. A nyilvánvaló valótlanságok állítása kizárólag valamilyen érdekből valósulhatott meg, ami jogállamban tűrhetetlen, így ennek kivizsgálása, szankcionálása elengedhetetlen és megkerülhetetlen feladat.

Az alábbiakban  idézünk a Legfőbb Ügyész és a PSZÁF elnökének valótlan állításaiból néhányat:

A szervezetek által „szakmai” állásfoglalásukban megfogalmazott állítások:

• „A hitelező által alkalmazott  árfolyamrésnek nincs meghatározó jelentősége az ügylet szempontjából… egyedül a THM mutatóban jelenik meg és…  nincs hatása a devizában nyilvántartott kölcsönre.” –LÜ
• „Az árfolyamrés… mértéke nem befolyásolja az adós törlesztési terheit” - PSZÁF
• „A THM számítására szolgáló képlet nem tartalmazza az árfolyamrés összegét” ­- PSZÁF

Tény: az árfolyamrés egyrészt növeli a tartozás nyilvántartott összegét, másrészt növeli a törlesztő részletet. Nagyobb árfolyamrés nagyobb tartozást és nagyobb törlesztő törlesztő részletet jelent, mint egy kisebb árfolyamrés. Nem lehet úgy számolni a deviza alapú kölcsönök THM-jét, hogy az ne tartalmazza az árfolyamrés okozta költségnövekedést.

„A THM rendelet értelmében, amennyiben kétnemű árfolyam kerül a szerződés szerint alkalmazásra (mint a perbeli esetben is) a THM számításakor kifejezetten az egy és ugyanazon az adott napon érvényes eladási és vételi árfolyamokat kellett figyelembe venni úgy, hogy a devizában kifejezett kölcsön összeget… vételi árfolyammal, a mindenkori törlesztő részleteket pedig ugyanezen az adott napon érvényes eladási árfolyammal kellett  megszorozni. Ez a képletben az Ak tétel alatt jelenik meg, tehát a devizavételi és -eladási árfolyamot a THM-ben figyelembe kellett venni.” - Kúria ítélete

• „Az árfolyamrés előre nem határozható meg, nem becsülhető, a változást előidéző feltételek pedig sem rövid, sem hosszabb távon nem definiálhatóak.” –LÜ

Tény: az árfolyamrést a pénzintézetek saját maguk határozzák meg. Az árfolyamrés %-os mértéke a szerződéskötés időpontjában ismert – ugyanúgy, mint a kölcsön kamatlába -, a szerződésben való feltüntetésének semmilyen akadálya nem volt.

„Azt, hogy az árfolyamrést a pénzügyi intézmény milyen %-ban határozza meg, üzletpolitikája, üzleti érdekei és a keresleti-kínálati viszonyok befolyásolják. A perbeli tényállás szerint az árfolyamrés hosszú ideig - a THM meghatározásától egészen 2008 októberéig - változatlan mértékű volt, a deviza-középárfolyamhoz viszonyítva +/- 0,5%. Ezt követően emelték fel a deviza-középárfolyamhoz viszonyítva +/- 1%-ra.” - Kúria ítélet

• „Az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, ennél fogva feltüntetni a szerződésben nem kell.”-LÜ
• „Bár (az árfolyamrés) a teljes hiteldíjmutató számításának szükségképpeni eleme, ebből a körülményből sem következik költség jellege.” – LÜ
• „Az árfolyamrés… a szerződés részeként költségként nem értelmezhető” – PSZÁF

Tény: az árfolyamrés alkalmazása jelentős költséget okoz a kölcsönfelvevőknek.

„…a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is.” - Kúria ítélete

• „Az árfolyamrés nem szerződés szerinti költség, így a szerződésnek azt nem kell tartalmaznia.” - PSZÁF
• „Az árfolyamrés feltüntetésének mellőzése a szerződés semmisségét nem eredményezi” - LÜ

Tény: a jogszabályok szerint egy kölcsönszerződésben minden költséget fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz minden költséget, akkor a szerződés érvénytelen.

„…a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.” - Kúria ítélete  

„A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%)” - Kúria ítélet  

„Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.” - Kúria ítélete

A hivatkozott dokumentumok:

• A legfőbb ügyész szakmai véleménye P.KvFG.3709/2013
• A Felügyelet válaszai a Kúria egyes, a devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire (isz: 72811-4/2013)
• A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete

Budapest, 2013. július 21.

Üdvözlettel:

Csécsei Ilona, Dudás Anna, Fekete László, Kalmár Mária,

Papp Péter, Szabó József, Tiszai Tímea

a Hiteles Mozgalom aktivistái

Simó Endre,

Magyar Szociális Fórum

Tatár József,

Otthonvédelmi Tanács

Madari Tibor elnök

Pénzügyi Szervetek Lakossági Figyelője Egyesület