A rendszerváltozás nagy vesztesének minősítette a magyar mezőgazdaságot Raskó György az Európai Tanulmányok Alapítvány kedd esti budapesti szimpóziumán. Miközben a világpiacon óriási az élelmiszer iránti kereslet, és szinte mindent el lehetne adni, az Európai Unió termeléscsökkentő ártámogatási rendszere miatt Magyarországon is csökken az agrártermelés, és kb. másfél milliárd euróval kevesebbet termelünk, mint a rendszerváltás előtt – foglalta össze az agrárközgazdász előadását a Magyar Szociális Fórum szerdán.

Raskó hibásnak nevezte a termelés visszafogását, és felhívta a figyelmet az ázsiai piacok fontosságára. A készülő földtörvényről azt mondta, hogy azokat hozza még előnyösebb helyzetbe, akik nem hajlandóak munkaigényes termeléssel foglalkozni, mert az EU-támogatások nem a foglalkoztatás növelésére ösztönzik őket. Raskó abban jelölte meg az EU agrárpolitikájának és ártámogatási rendszerének legfőbb fogyatékosságát, hogy nem a termelés és a foglalkoztatás fellendítésére irányul, hanem mindkettő visszafogására miközben a világpiaci kereslet nőttön-nő, egyre nagyobb a fogyasztás. Bár Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália nem támogatja termelőit, így is lekörözi az EU-t. Erre utal, hogy az EU agrártermelőinek jövedelme mindössze egyharmada, a magyaroké pedig egy huszada az amerikaiakénak. A társadalomban betöltött szerepére egykoron oly büszke magyar gazda ma szégyelli magát, mert értéktelennek tartja munkáját. Másfél milliárd euróval kevesebbet termelünk, mint régen, és ez hiányzik. Magyarország a világ egyetlen olyan országa, amelyikben a rendszerváltás óta visszaesett (csaknem a felére) a búza átlaghozama” – mondta.

Éder Tamás, az ÉFOSZ és a Hússzövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy 1990 óta 25 százalékkal esett vissza a magyar élelmiszeripari termelés. Ennek legfőbb oka az, hogy a hazai termékek fogyasztása 35 százalékkal csökkent a magyar piacon. A külföldi tőke részaránya az élelmiszeripari termelésben 57 százalékos volt 2011-ben. „Élelmiszeriparunk messze alulteljesít lehetőségeihez képest, a termékpályák versenyképtelenek, még a szinten tartó fejlesztések is rendre elmaradnak, hiszen nincs nyereség, vagy legfeljebb 1-2 százalékos nyereség adódik” – mondta. Éder hangsúlyozta a keleti nyitás fontosságát, mert véleménye szerint is nő az élelmiszerek iránti világpiaci kereslet.

Gráf József volt mezőgazdasági miniszter emlékeztetett honi mezőgazdaságunk „ideális korszakára”, a termelőszövetkezeti rendszerre, majd annak lebontására a rendszerváltással. A mezőgazdaság ma mindössze 4-5 százalékot képvisel a bruttó hazai termékben (GDP). Elmondta, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott államok, köztük hazánk 75 százalékkal kevesebb támogatást kaptak, mint amennyiben az előttünk csatlakozók részesültek. „Akkor léptünk be az EU-ba, amikor a fő irány a termelés elválasztása volt a támogatástól” – mondta. Az EU új támogatási rendszere keretében arra kötelezi tagjait, hogy művelhető területük 7 százalékán „fenntartható gazdálkodást” folytassanak, azaz ökológiai termesztésre rendezkedjenek be, vagy pihentessék a földet. Magyarországon ez minden valószínűség szerint azzal jár majd, hogy a termelők 99 százaléka pihentetni fog 400 ezer hektárt, mert a pénzért nem kell tennie semmit – vélekedett. Gráf elismerően szólt a hazai termelés minőségi javulásáról, különösen a borászat és az állattenyésztés terén. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a tejkvóta tervezett megszüntetése miatt, mert tejtermelőink nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek. +++