Közeledik az ezerhez azoknak a perindítási szándéknyilatkozatoknak a száma, amelyeket a devizahitel károsultak helyeztek letétbe, mert sem az egyösszegű végtörlesztés, sem az árfolyamgát nem segített rajtuk, és egyre nagyobb tömegben válnak fizetésképtelenné a szüntelenül emelkedő törlesztő részletek miatt – jelentette a Magyar Szociális Fórum vasárnap.

A Hitelkárosultak érdekeit felkaroló társadalmi szervezetek szeptember végén szólították fel a cserbenhagyott többséget, hogy helyezzenek letétbe tízezer perindítási szándéknyilatkozatot a jogi megoldás politikai kikényszerítésére.  A 11 szervezet véleménye szerint az állam továbbra sem tanúsít felelős magatartást. A kormányt és a bankszférát csupán a pénzbeszedés motiválja, ezzel pedig polgárait egy társadalmi katasztrófa szakadéka felé sodorja – vélik.

A szervezők szerint a perindítási csatlakozás folyamata azért ilyen lassú, mert az érintettek jelentős része nem is tud a kezdeményezésről, hiszen a kormány ellenőrzése alatt álló közszolgálati média nem szól róla. A közmédia elhallgatását annak tulajdonítják, hogy a kormány ellenérdekelt a borítékgyűjtéssel szemben, hiszen folyamatosan kiegyezik a bankokkal a legkevésbé tehetős devizahitelesek kárára.

A szervezők arra szólítják föl a közszolgálati sajtóorgánumokat, hogy tegyenek eleget társadalmi kötelezettségüknek, és adjanak hírt a megközelítőleg négy millió embert érintő közérdekű kezdeményezésről. ( A perindítási szándéknyilatkozat letölthető az Internet hitelkarosultakert.hu oldaláról.)

A borítékgyűjtésnek politikai súlya van – írják. Bárki letétbe helyezheti, hogy nyomatékot adjon a hitelezőkkel szembeni követelésének. A perindítási szándéknyilatkozatot letétbe helyezők adatai nem kerülnek nyilvánosságra, és senkin sem kérik számon, hogy végül is indít-e pert, vagy sem.   A kezdeményezés célja az állami fellépés kikényszerítése a bankokkal szemben a cserbenhagyott devizahiteles többség érdekében – áll a közleményben.

A kezdeményező szervezetek a társadalmi összefogásban és a jogi hozzáértésben rejlő erő bizonyítékaként említik, hogy október 31-én sikerült megakadályozni Kovács István érdi lakos, a Magyar Szociális Fórum egyik szervezőjének kilakoltatását. A perindítási szándékot erősíti a Kúria legújabb álláspontja arról, hogy „ha a kamat, költség vagy díj mértékének növelése nem állt arányban a változás mértékével, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelen, mert hiányzik az egyoldalú módosítás (szerződési) jogalapja.”

Bátorítóak a megnyert perek is, köztük a Fővárosi Bíróság OTP Bankkal szemben hozott október 4-i ítélete, miszerint a szerződés részben semmis, megítélt az alperes kárára több mint 300 ezer Ft perköltséget, plusz 36 ezer Ft illeték megfizetésére kötelezte az alperest. Egy másik jogerős ítéletben a törvényszék helybenhagyta a végrehajtási záradék kiállítását megtagadó közjegyzői végzést, ennek következtében a tartozás 13,6 millióról 7,4 millióra csökkent.

Jogi és közgazdasági szakértők is növekvő számban biztatják a hitelkárosultakat arra, hogy ne hagyják magukat, hanem álljanak ki igazukért a bíróságon. Róna Péter legfrissebb értékelése szerint a devizára való hivatkozás csak arra való, hogy a bank az adós kötelezettségét követhetetlen módon, önkényesen állapíthassa meg.  Az egyoldalú szerződésmódosítás bevezetésével a bankok olyan
szerkezetet hoztak létre, ami szerint az egyik fél (a bank) időről-időre, saját szuverén döntésével, és az ellenőrzés kizárása mellett, olyan kötelezettségeket terhelhet a másikra (az adósra), amilyeneket
akar.  Az európai jogrendszerek mindegyike egy olyan szerződést, amelyből az egyik szerződő fél terhe a másik ellenőrizhetetlen, a szerződés létrejöttét követő döntésétől függ, még létrejöttnek se tekinti, még szerződésnek sem nevezi, mert a szerződés alapján nincs megállapítható közös akarat. Dr. Tóth Emese szerint pedig  „A hamis tájékoztatás alapján hamis elszámolás és túlzott követelés ellen felléphet a hitelezett, hiszen a Hitelező ezt a többletköltségét a kamatban alaptalanul hárítja át ügyfeleire”. +++