Magyarország új alaptörvényéből kimaradt a megélhetéshez való jog – MSZF

Budapest, 2011. április 26. kedd

A köztársasági elnök által húsvét hétfőn aláírt új alaptörvény nem ismeri el a megélhetéshez fűződő jogot, sem pedig két legfőbb összetevőjét, a munkához és a lakhatáshoz való jogot. Nélkülözi a szociális biztonsághoz fűződő jogot is, és megkerüli Magyarország elkötelezettségét a béke mellett – állapította meg a Magyar Szociális Fórum szervezője kedden.

A Szociális Kerekasztal március 26-i határozatára hivatkozva Simó Endre emlékeztetett rá, az ENSZ Alapokmányának aláírásával hazánk kötelezte magát a béke és az igazságosság tiszteletben tartására, az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényének aláírásával pedig elismerte minden személy jogát az élethez, a jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, a lakáshoz és a személyes biztonsághoz. A Schmitt Pál által aláírt végleges szövegben csak az élethez és a személyes biztonsághoz való jog szerepel, és kimaradt belőle a megélhetéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatos többi alapjog.

A munkához és a lakhatáshoz való jog alkotmányba iktatását nem pótolhatja az alaptörvény XII. cikke, miszerint Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz”. Az a kitétel pedig, hogy „Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához” teljesíthetetlen kötelezettséget ró azokra, akiknek – munka híján – nincs miből megélniük.

Elemi emberi és együttélési normákat sért, hogy az alaptörvényben az állam semmilyen felelősséget sem vállal a megélhetési válság által sújtott milliók sorsáért. Az élethez való jog deklarálása nem változtat azon a tényen, hogy hazánkban telente tömegesen fagynak meg, nő a hajléktalanság, ezrével lakoltatnak ki embereket, száz és százezrek nem jutnak hozzá a naponta szükséges táplálék kalóriához, mélyül a szegénység, és a társadalmi egyenlőtlenség.

Az emberi és a társadalmi lét ezen alapvető kérdéseinek a megoldását súlyosan hátráltathatja az alaptörvény kitétele, amely szerint magát az alaptörvényt, valamint a sarkalatos törvényeket csak kétharmados többséggel lehet módosítani. Ez demokrácia deficithez vezethet, hiszen a parlamenti többség politikai akarata szembekerülhet a társadalmi többség megélhetéshez fűződő akaratával – véli Simó, aki szerint az alkotmány hatalom centrikussága miatt jogilag is bizonytalanná válhat az emberi és a társadalmi jogok érvényesíthetősége, annak minden következményével a köztársasági parlamentarizmusra és a demokráciára nézve.

Simó Endre ugyanakkor leszögezte: a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal támogatja azt az alaptörvényben foglalt korrekt törekvést, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, közösségeik fennmaradásáért és fejlődéséért. Egyetértünk azzal a Széll Kálmán tervben is rögzített céllal, hogy elviselhető szintre csökkenjen hazánk külföldi adósságállománya, s mérséklődjék az ország kiszolgáltatottsága. De ezt a helyes törekvést igazságos közteherviseléssel, az adóalanyok teherbírása szerinti differenciálással kell megvalósítani, hiszen a dolgozó és munkát kereső többségnek addig is meg kell élnie valamiből, ameddig az ország adósságát csökkentik.

Simó végül megerősítette a Szociális Kerekasztal kifogását azzal kapcsolatban, hogy nem vonták be a társadalmat az érdemi alaptörvénykezés folyamatába, hanem egy kérdőív kitöltésére korlátozták a népi szuverenitás gyakorlásának lehetőségét. Emlékeztetett arra, hogy május 18-án hasonló aggodalmak miatt érkezik Magyarországra a Velencei Bizottság küldöttsége. Az Európa Tanács tanácsadó testületének fenntartásai az új magyar alaptörvény demokrácia-tartalmával, a kormánytöbbség és a parlamenti ellenzék közti párbeszéddel, és a társadalomnak az alkotmányozásba történt bevonásával kapcsolatosak.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371

Látogatottság

2057247
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
228
530
4579
2046570
15353
24835
2057247

Your IP: 3.231.167.166
2020-09-21 09:07