Budapest, 2012. szeptember 30. vasárnap

Országszerte növekvő tendenciát mutat azoknak a devizahitel károsultaknak a száma, akik beperelték, vagy be akarják perelni bankjaikat a törlesztő részletek szüntelen emelése, és a szerződési feltételek, egyoldalú módosítása és önkényes értelmezése miatt – adta hírül a Magyar Szociális Fórum vasárnap. A hitelkárosultak kezdenek rádöbbenni, hogy hiába várják az átfogó állami intézkedést az igazságosság helyreállításáról, a kormány nem akar szembesülni a pénzügyi körök érdekeivel, és nem nyújt be közérdekű keresetet ellenük. Makkos Albert közgazdász, a Szociális Kerekasztal szakértője a hitelkárosultakhoz címzett hét végi levelében beszámolt Dr. Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral folytatott megbeszéléséről, melyen – mint írta – „egyértelművé vált, hogy a kormány mozgástere kimerült. Legfeljebb apró finomításokra kerülhet sor, de érdemi változásokra nincs értelme számítani.” Makkos arról is beszámolt, hogy állásfoglalásra kérték az Európai Uniót a magyarországi devizahitel-rendszerről, hiszen uniós jogokat is sért. De hónapok óta nem kapnak választ az EU illetékeseitől. „Fel kellene ébredni! Nincs más lehetőség, mint mindenkinek tenni magáért. Az egyetlen lehetőség a peresítés” – írta Makkos támogatóan 11 szervezet felhívására 10 ezer perindítási szándéknyilatkozat letétbe helyezéséről. (A nyilatkozat szövegét lásd: hitelkarosultakert.hu oldalon!)

Több mint négyezer miskolci devizahiteles közös feljelentést tett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségen a hitelezők csalárd gyakorlata miatt, és szeptember 24-én demonstráción követelték, hogy állítsák le a hitelek miatti kilakoltatásokat, a devizahiteleket számítsák át forintra, vonják felelősségre a bankárokat és a bankokat, akik a deviza alapú hiteleket kibocsátották.

A hitelkárosultak 11 pertársaságot is létrehoztak már különböző bankok ellen. A pertársaságok érdekeinek képviseletét ügyvédek látják el.

A devizahitelesek perindítási szándékára ösztönzően hatott a Kúria legutóbbi állásfoglalása is. A Kúria véleménye szerint „az egyoldalú szerződésmódosítás során nem csupán az vizsgálható, hogy maga az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvényes-e, hanem az is, hogy a szerződés módosítása a kikötésnek megfelelően történt-e. E körben értékelhető az is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele lényegében bekövetkezett-e, illetve a módosítás tartalmilag megfelel-e az arányosság elvének. Ha a fogyasztóval szerződő fél által hivatkozott körülmény változása ténylegesen nem következett be, vagy a kamat, költség vagy díj mértékére nem volt befolyással, illetve ha a kamat, költség vagy díj mértékének növelése nem állt arányban a változás mértékével, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelen, mert hiányzik az egyoldalú módosítás (szerződési) jogalapja.”

Damm Andrea jogtanácsos, a Szociális Kerekasztal szakértője a Kúria állásfoglalását kommentálva annak a véleményének adott hangot, hogy fontos a hitelkárosultaknak, mert „olyan elvárásokat fogalmaz meg, amely egyetlen kamatemelésnél sem tud érvényesülni”. +++