Budapest, 2012. március 21. Szerda

Magyarországon mélyülnek a társadalmi egyenlőtlenségek, egyidejűleg növekszik a szegénység. Négy millió felé jár azoknak a száma, akik a létminimumnak számító 60 ezer Forint alatt élnek. A középosztálynak is mind nagyobb része küzd elemi megélhetési gondokkal – hívta fel a figyelmet a Magyar Szociális Fórum szerdán Ferge Zsuzsa szociológus egyik elemzésére. A megélhetési válságról vasárnap Budapesten népi gyűlést tartó MSZF szerint az írásból kitűnik, hogy a legfőbb gond az alacsony foglalkoztatás és jövedelem. Ferge a „Márczius Tizenötödike – A nemzeti kiútkeresés” című alkalmi kiadványban közzé tett cikkében azt írja, hogy a munkanélküliség a tanulatlanok, a cigányok, a kistelepüléseken élők, valamint a fiatalok között a legnagyobb. Az utóbbiaknak mindössze 20 százaléka tud elhelyezkedni.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül 2012-ben Magyarországon mérték a legszűkmarkúbban a munkanélküli járandóságot: három hónapig folyósítják és legfeljebb a minimálbér összegét érheti el. A segélyek összege 25-42 ezer forint között mozoghat. A közmunkások nettó bére teljes munkaidő esetén is 47 ezer forint lehet, a korábbi 60 ezer helyett – írja.

A szociológus szerint fokozódnak az iskolával összefüggő egyenlőtlenségek is. „Hosszú ideje minden korosztály mintegy 20 százaléka úgy hagyja el az iskolát, hogy semmilyen piacképes képzettsége nincs. Többségük funkcionális analfabéta, amikor kilép az életbe. Az új törvények, például a 16 éves korhatár, még távolabbra visznek a tudásalapú társadalom álmától. Az iskolarendszer tartósan képtelen arra, hogy tompítsa a gyerekek között induláskor tapasztalható társadalmi különbségeket. Az OECD-n belül messze nálunk a legerősebb a társadalmi indulás és iskolai eredmény kapcsolata. A tehetetlenség egyik oka az iskolai szegregáció és az ehhez kapcsolódó, nemzetközileg szokatlanul nagymérvű színvonalkülönbség az iskolák között. A hatékonyabb iskola két elengedhetetlen feltétele közül az egyik a kevésbé szelektív, kevésbé tagolt, a tanulók képességei, társadalmi háttere, származása szerint vegyesebb, integráló iskola, a másik feltétel pedig a társadalmilag és szakmailag megbecsült, szuverén és jól fizetett pedagógus. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésétől is távolodni látszunk” – áll a cikkben.

Ferge Zuzsa végkövetkeztetése: „Tények alapján állítom, hogy a mélyszegénység és nyomor ma nagyobb Magyarországon, mint amit az ország forrásai indokolnának, a munkaerőpiac és az iskolarendszer torzulásai pedig a hozzánk hasonló fejlettségű és sorsú országoknál súlyosabbak.”  A kiutat a korrupció és a nem igazi prioritások miatt elherdálódó központi forrás előteremtésében, a politikai akaratban, és a polgárok szolidaritásában jelöli meg.

Máskülönben „fennáll a veszély, hogy alternatívák hiányában a globális gazdaság olyan lefelé menő spirálba kerül, amelynek motorja a protekcionizmus, a nacionalizmus és a populizmus” – írja véleményekre hivatkozva.+++