Élelmezés - A nők szerepét hangsúlyozza a FAO a Nemzetközi Nőnapon

Budapest, 2011. március 8. kedd

A magyar nők három százaléka nem jut hozzá a naponta szükséges táplálékkalóriához, ezért alultápláltnak számít – hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája ismertette a világ élelmezési és mezőgazdasági helyzetéről szóló legfrissebb jelentést.

A nők szerepével kiemelten foglalkozó 147 oldalas dokumentum szerint a táplálkozással összefüggő krónikus energia beviteli hiány, amelyet a testtömeg-index alapján vizsgálnak, magasabb arányban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál. A volt szocialista országokban a nők 4,9 százaléka, a férfiaknak pedig 1,1 százaléka szenved alultápláltságban. Szlovákia és a Macedón Köztársaság esetében a nők 7 százalékát érinti.

Fernanda Guerrieri, a FAO budapesti irodájának vezetője a jelentést ismertetve elmondta, hogy a világ mezőgazdasági termeléséből 43 százalékban veszik ki részüket a nők. Gazdasági-társadalmi helyzetük erősítése, főként a nemek közti egyenlőség megteremtése létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából is. Az földkerekség egy milliárd éhezőjének létszámát 100-150 millió fővel csökkenthetnék, ha a nők ugyanúgy hozzájuthatnának a földhöz, a technológiához, a pénzügyi forrásokhoz, az oktatáshoz és a piachoz, mint a férfiak – fűzte hozzá.

Andre Coppenstedt közgazdász, a jelentés egyik szerzője szerint a nők helyzetének javítása az egész társadalom megélhetésére kedvezően hatna. A nők kevesebbet keresnek, nehezebben jutnak álláshoz, sokkal többen végeznek alkalmi munkát, kevésbé jutnak termelési eszközökhöz, információkhoz – mondta. A jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten, és a jogi egyenlőségre fekteti a hangsúlyt, különösen ott, ahol a hagyományok is akadályozzák a női emancipációt – fűzte hozzá.

Salat Tayyib, a FAO agrárstatisztikusa annak a véleményének adott hangot, hogy sokkal előbbre tarthatnánk, ha a nőknek a férfiakéval egyenlő esélyei volnának.

A sajtótájékoztató keretében érdekes beszélgetés alakult ki a FAO képviselői és a Magyar Szociális Fórum szervezője között. Simó Endre megkérdezte, vajon mit tud ajánlani a FAO annak a Magyarországnak, amelyben másfél millió munkahely, köztük egy millió mezőgazdasági munkalehetőség szűnt meg a föld privatizálása és a termelőszövetkezetek felszámolása miatt. Addig nem voltak táplálkozási gondok Magyarországon, nem volt alultáplált 400 ezer gyermek, ameddig az embereknek volt miből megélniük – érvelt. Választ kért arra is, miért nem teljesülnek az ENSZ millenniumi céljai, különös tekintettel az éhezésre és a szegénységre, hanem ellenkezőleg, egy milliárdra nőtt az éhezők száma, ahelyett, hogy a felére csökkenne – ahogyan az ENSZ szeretné. „Nincs igazi válasz a kérdésre” – ismerte el őszintén Fernanda Guerrieri, majd hozzá tette: „Valószínűleg jó kormányzás és megfelelő társadalmi berendezkedés kell ahhoz, hogy az állapotokon változtathassanak. A globalizáció közepette nem lehetséges független gazdaság. Valószínűleg vállalni kellene egy sor konkrét lépést ahhoz, hogy kiküszöböljék a torzulásokat, mert a mostani helyzetben pontosan azokkal fizettetik meg a terheket, akik a krízis szenvedőalanyai” – vélekedett. A FAO iroda vezetője elmondta, hogy 2050-re 9,5 milliárd ember népesíti majd be a Földet, a lakosság 70 százaléka városokban fog élni. Nincs csodarecept arra, hogy eredményes legyen a jövő, de az bizonyos, hogy a nők helyzetbe hozása fontos eszköz az emberiség élelmezésbiztonságának szavatolásához.+++

Kiadta: MSZF SZK

+36 30 5927371