A Magyar Szociális Fórum - Szociális Kerekasztal ezennel a Hitelkárosultak rendelkezésére
bocsájtja Makkos Albert kiegészített megoldását a szerződés semmisségének
megállapításáról
. A szerző így ír: A devizaalapú hitel
szerződések számos eleme megalapozza a semmisség
megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell
a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a
hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a
törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra
nincs szükség.
Makkos a hitelfelvevő figyelmébe ajánlja,
hogy az eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el.

 

MEGOLDÁS

A DEVIZAALAPÚ HITELEK

HITELFELVEVŐK ÁLTALI RENDEZÉSÉRE

I.

ELJÁRÁSI JAVASLAT

A bankok a devizaalapú hiteleket piaci bevezetésük előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, és vélhetőleg más jogi szervezetekkel és szakemberekkel ellenőriztette. Ez helyes, sőt kötelező eljárás. Emiatt nyilatkozhatott Dr. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára 2011. augusztus 2-án 13:05-kor a Lánchíd Rádióban, hogy a bankok a hitelezés során betartották a törvényeket.

A Szociális Kerekasztal a hitelfelvevők pernyertessége érdekében olyan tényeket tárt fel, amelyeket a bankok nagy valószínűséggel az előzetes ellenőrzés során nem terjesztettek elő a PSZÁF és a jogászok részére. A hatóságok figyelmét így ezek elkerülhették. A következő területek alapos elemzése a hitelfelvevők pernyertességi esélyét lényegesen megemelik:

  • a carry trade fogalma és alkalmazási területe,
  • a bankok által előre ismert svájci frank árfolyam emelkedése,
  • az elhallgatott svájci jegybanki referencia kamat.

A Szociális Kerekasztal a jogi megoldás kialakításánál arra törekedett, hogy

ü     a hitelfelvevőknek a peres eljárás ideje alatt, ne az egyre emelkedő törlesztő részletet kelljen fizetni, hiszen mikorra a pert megnyerheti, időközben a bank a szerződést fizetési elmaradás címén felmondhatja,

ü     a nehéz anyagi helyzetben lévő hitelfelvevők ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy pénz hiánya miatt nem tudják a jogi eljárás költségét fedezni.

ü     a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét képviselje, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen,

A hitelfelvevő a jogi eljárást csak ügyvédi közreműködéssel indítsa el! A bankkal folytatandó jogi eljárás olyan összetett folyamat, amelynél minden szónak jelentősége van, minden döntést előre szakmailag át kell látni és gondolni. Az ügyvéd költsége pedig akár az eljárás egyéb kiadásain keresztül is megtakarítható.

A megoldás lépései a következők:

  • A hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisség tényét, és jogi indokait. Ugyanebben a levélben megírja, hogy a szerződést annak megkötésétől forint alapon létrejött szerződésnek tekinti, és jövőben a törlesztő részletet a forint alapú elszámolás szerint fizeti. Célszerű egy elszámolást mellékelni, mellyel alátámasztja, mennyit kell fizetnie. Az eddigi túlfizetését tőkecsökkentésre számolja el. Az esedékességkor a kiszámított törlesztő részletet ki is fizeti. A semmisség nem azt jelenti, hogy a hitel törlesztő részletét nem kell fizetni! Egyébként, aki ki akarja és ki tudja egy összegben fizetni a tartozását, annak a semmisség megállapítása erre egy jó lehetőség. A semmisség ugyanis a szerződést megszünteti és a felek között az eredeti állapot áll helyre. A forint alapú hitel egy másodlagos megoldás, hiszen a hitelfelvevőknek jellemzően nincs lehetőségük arra, hogy a semmisség megállapítása kapcsán az eredeti állapot létrejöttével egy összegben kifizessék fennmaradt tartozásukat.
  • A banknak a hitelszerződés szerint jogában áll a szerződést felmondania, és bármelyik közjegyzőtől a végrehajtáshoz a tanúsítvány kiállítását kérni. A banknak ez a lépése csak oly módon kerülhető el, ha minden közjegyző a semmisségről tértivevényes levélben értesítést kap. Az ügyvédnek lehetősége van, hogy egy levélben akár 10-20 ügyfél levelét is fel tudja adni, ami az egy főre eső postaköltséget lényegesen csökkentheti.

A Ptk. 234. §. (1) szerint „A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A banknak címzett írásos bejelentés tehát törvényes. Bármely további lépés előtt meg kell várni a bank nyilatkozatát, amely várhatóan vagy a semmiségi bejelentést vagy a semmisség indokát tekinti törvénytelennek. Alaposan feltételezhető, hogy mindkét vonatkozásban a hitelfelvevőnek van igaza, amit tényszerűen közölni kell a bankkal. A levélváltások fontosak, mert a bankkal való egyeztetés eredménytelenségét bizonyítani kell az elkövetkező jogi eljárásban.

A következő döntés kritikus: Kinek kell bizonyítani jogi állítását. A bizonyítás ugyanis a szükséges jogi lépés megtételével jár együtt, ami a perköltség fizetését is maga után vonhatja. Emiatt a további folyamat két irányban is haladhat.

HITELFELVEVŐ BIZONYÍTÁSA

Ha a hitelfelvevő kívánja hatósági döntéssel a semmisséget bizonyítani, később nem állhat el a szándékától, hiszen a ráutaló magatartásával elismerte, hogy őt terheli a bizonyítási kényszer.

A hitelfelvevő első lépésként választhatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete keretében a kamarák mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amiről a PSZÁF az alábbiak szerint nyilatkozik.

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/panaszokrol/panaszkezeles_menete

A békéltető testület egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő eljárása keretében megkísérli, hogy egyezséget hozzon létre Ön és a pénzügyi szervezet között, ennek eredménytelensége esetén pedig határozzon a vitában. A békéltető testület határozata csak akkor kötelezi a pénzügyi szervezetet, ha annak alávetette magát. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működő független testületek, hatáskörüket és eljárásuk szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-39. §-ai tartalmazzák.”

A Pénzügyi Békéltető Testület költségszintje 20-30 ezer forint körül becsülhető. A tervezetben lévő díjszabást a következő honlap tartalmazza:

http://www.pszaf.hu/data/cms2311333/PBT_eljarasi_ktgek.pdf

Ha a bank nem működik együtt a Pénzügyi Békéltető Testület-tel, úgy bírságra számíthat. Az együttműködés azonban már azzal a feltétellel is teljesülhet, hogy egy levelet ír, amiben korábbi állásfoglalását megismétli. Továbbiakban a banknak dönteni kell, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. Ha aláveti magát, úgy a Pénzügyi Békéltető Testület határozata bírósági határozattal egyenértékű. Ha a bank nem veti magát alá az eljárásnak, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület nem hozhat érvényesíthető döntést. (Korábbi fogyasztóvédelmei eljárások tapasztalata szerint a bank nem vetette alá magát a testületi döntésének.)

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a hitelfelvevőre elmarasztaló határozatot hoz, úgy lehetősége van a fogyasztónak 15 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület döntését bírósági úton megtámadni. Ez a bírósági eljárás azonban csak a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának érvénytelenségét mondhatja ki. A bankkal kapcsolatos peres eljárásra új keresetet kell beadni a bíróságra. A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a bírósági eljárás elhúzódik, és két alkalommal kell illetéket fizetni. Az illeték mértéke a perérték 6%-a, az illeték alapra és az illetékfeljegyzés vonatkozásában a hitelfelvevő körülményei alapján az ügyvéd tud tanácsot adni.

Miután a Pénzügyi Békéltető Testület 2011. július 1-i hatállyal kezdte munkáját, tevékenységére nincs tapasztalat. (Pl. kik a bírák, a bírák jogi vagy pénzügyi szakemberek, ha jogi szakemberek, bevonnak-e pénzügyi szakértőket, stb. ?)

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre, a hitelfelvevő bírósági eljárást kezdeményezhet.

BANK BIZONYÍTÁSA

A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.Vélelmezhető, hogy a bank nem tudja bizonyítani a semmisség bejelentésének jogtalanságát. Ebben az esetben a bankot terheli mind a bejelentés, mind a semmiség indokaira vonatkozó megállapítások bizonyítása. A banknak kell keresetet indítani, neki kell megelőlegezni a perköltséget. (A hitelfelvevő csak a perveszteség esetén fizeti a perköltséget és a banki ügyvéd díját.) Ennek a változatnak nagy előnye, hogy nem a hitelfelvevőnek kell megelőlegezni a bírósági illetéket!

Előfordulhat, hogy a bank nem indít keresetet, hanem díjelmaradás címén felmondja a szerződést. A közjegyzői végrehajtás lehetősége kizárt a közjegyzők részére történő semmiségi bejelentés alapján. Ezen túl a bank csak a bíróságtól kérheti a végrehajtást. A bíróság a végrehajtási záradék kiállítása előtt a tartozás elismerése miatt megkeresi a hitelfelvevőt, ahol lehetőség van a semmisség tényének előadására.

A szerződés semmisségi bejelentése esetén lehetősége van a hitelfelvevőnek a semmisség alapján a forinthitel törlesztő részletének megfelelő mértékű törlesztő részlet fizetésére. Ezt a mértékű törlesztő részletet azonban fizetni kell, hiszen ennek elmaradása esetén előfordulhat, hogy a hitelfelvevő ugyan a pert megnyeri, de a fizetés elmaradása miatt a bank elállhat a szerződéstől.

Ez a leírás a hitelfelvevők tájékoztatását szolgálja, hogy az eljárás folyamatát, költségvonzatát átlássák. A hitelfelvevők helyzete lényegesen eltérő, emiatt az eljárás is számos más formában előfordulhat. Ez az általános tájékoztatás nem jelent jogi tanácsadást. A leírás viszont jól bizonyítja, hogy egy olyan összetett jogi eljárásról van szó, ami ügyvéd segítsége nélkül rendkívül kockázatos.

Az ügyvédi munkában is van specializáció. Vannak, akik a válóperekre, míg mások ingatlanra, büntetőre, stb. specializálták magukat. Célszerű olyan ügyvédet választani, aki hajlandó a jogi eljáráshoz a pénzügyi ismereteket megszerezni.

II.

A DEVIZAHITELEK SEMMISSÉGE

A bankok a 2000-es évek elején, közepén kezdték meg a devizahiteleket kínálni, amely jellemzően Svájc alacsony kamatszintje miatt tűnt kedvezőnek. Látszatra alacsonyabb volt a magyarországi forint kamatszintnél, ami miatt 2005-től a lakosság, majd a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok is tömegesen vettek fel devizahitelt.

A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező lakosság az elmúlt fél évszázad alatt legfeljebb csak utazása során találkozott külföldi fizetőeszközzel, és a devizahitel vonzatait sem látta át. A hitelfelvevők nem tudták, hogy a devizahitelek felvételkori kedvező helyzete csak látszólagos és átmeneti állapot.

A bankok a devizahitelek alkalmazása vonatkozásában megtévesztették a hitelfelvevőket, hiszen a devizahitel jellemző tulajdonságait nem mondták el, sőt olyan alkalmazására beszélték rá a hitelfelvevőket, amely a számukra egyértelműen veszteséget eredményezett. A jóerkölcsbe ütköző, megtévesztéssel létrejött szerződések a magyar polgárjog, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmisnek tekinthetők.

Ptk. 200. §. (2) bekezdése szerint „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

A Ptk. 234. § (1) szerint a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, azaz közömbös, hogy a szerződés megkötésétől, vagy a semmisség felismerésétől mennyi idő telt el. Nem kell külön (pl. bírósági) eljárás, elegendő (pl. személyesen írásban, vagy tértivevényes levélben) bejelenteni a banknak a semmiséget.

Ptk. 234. §. (1) szerintA semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség”

A feleket a szerződés megkötésénél a hitelnyújtás és a hitelfelvétel szándéka vezette. Miután a devizahitel szerződés semmis, a szerződés érvényességi kellékei megfelelnek a forint alapon kötendő szerződésnek, a Ptk. 234. § (2) bekezdés szerint „ez utóbbi érvényes”.

Ptk. 234. §. (2)Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA [KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, pg. 871.] szerint  „A törvény tekintettel volt olyan esetekre, amikor a szerződés a maga egészében semmis ugyan, mégis megtalálhatók benne egy másik szerződésnek az elemei is, és ezt a másik szerződést érvényesnek el lehet fogadni. Ilyen esetekre tekintettel mondta ki a 234. § (2) bekezdése azt, hogy az érvénytelen szerződés keretei között megbúvó másik szerződés érvényes lesz, kivéve ha megállapítható, hogy ezt a felek nem akarták volna megkötni. Ez a rendelkezés összhangban van a tv. több más rendelkezésével is.

A semmis devizaalapú hitelszerződés keretei között a forint szerződés elemei megtalálhatók, így olyan mintha eredetileg forintszerződést kötöttek volna. Nem elegendő a bank részére a szerződés semmisségét bejelenteni, hanem közölni kell, hogy a devizahitel szerződést annak megkötése időpontjától (ex tunc) tekinti semmisnek. A hitelfelvevő a szerződést forint alapon megkötött szerződésnek minősíti, és ez alapján hajlandó a forinthitel törlesztő részletét fizetni.

A kamatszintre a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának megfelelően hajlandó egy külső, a hitelnyújtó banktól független rögzített adathoz viszonyított kamatszintet fizetni, amely elv megfelel a Hpt. 209. §-ban megfogalmazott követelménynek. Kamatszintnek a 3 hónapos BUBOR + 1,5 % kezelési költséget tekinti. A hitelfelvevőnek a már megtörtént befizetések alapján egy mellékelt elszámolás szerint kell levezetni a jelenlegi tartozás szintjét. A jövőbeni fizetést pedig az annuitás szabályai szerint kell számolnia. A kiszámított törlesztő részletet pedig valóban fizetni kell!

A bankok a devizaalapú hitelszerződéseket közjegyző által közokiratba foglaltatták. A közokirat révén a bank a saját adatai alapján fizetési elmaradás esetén kérheti a közjegyzőt tanúsítvány kiállítására, és ezzel megnyílik a lehetőség az azonnali végrehajtásra. Ez csak egy módon kerülhető el, ha a közjegyző a banki bejelentő levéllel egyidejűleg megkapja azt a levelet is, amelyben tájékoztatják a banki szerződés semmisségéről. Egy semmis szerződésnél ugyanis a közjegyző nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget.

Ha a bank nem ért egyet a semmiségi bejelentéssel, akkor a banknak kell bírósági keresetet indítani. Ezzel az eljárási rend megfordul. A hitelfelvevőt a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per idején az irreális többletterhek miatt nem mehet tönkre.

A fenti eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna.

  • Kamat: a devizahitel kamata ma már akkora, mint a forinthitelé, a kamatszint tehát a mai kamatszinthez képest akár csökkenhet is.
  • Törlesztő részlet: a havonta fizetendő törlesztő részlet – mivel forintban van a szerződés - az átváltási árfolyam elmaradása miatt mintegy 30-40%-kal csökken.
  • Tőketartozás: a semmiség miatt az eredetileg forintban folyósított hitel összegéből kell kiindulni. A már befizetett törlesztések a forintban folyósított eredeti hiteltartozást csökkentik. Elmarad a tőketartozás árfolyam emelkedés miatti felárazódása.

A semmisség tehát visszamenőleg szüntet meg minden olyan terhet, amely a svájci frank árfolyam emelkedéséből keletkezett.

 

III.

SEMMISSÉG BIZONYÍTÁSA

Az semmisség megállapítása során az ügyfél csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra hivatkozhat.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók nem tájékoztatták a hitelfelvevőket a devizaalapú hitel valós pénzügyi körülményeiről.

Az alábbiakban felsorolt tények bizonyítják, hogy a devizaalapú hitelszerződés jogszabályba, ill. jó erkölcsbe ütközik, mivel a semmisség feltételei a szerződés megkötésének időpontjában fennálltak.

A Ptk. szerint a hitelszerződések szereplői, a bankok és a hitelfelvevő egymással mellérendelt viszonyban lévő autonóm szereplők. A gyakorlatban a mellérendelt viszony nem érvényesült. A bank - mint a szolgáltatás nyújtója - a hitelt egy általa meghatározott formában alakította ki, és egységes szerkezetbe foglalva kínálta a hitelfelvevő részére. A hitelfelvevő csak abban dönthetett, hogy felveszi-e a hitelt, vagy nem.

A jogilag mellérendelt viszony nem érvényesült a szerződő felek tudásszintjében sem. A lakosság egy ilyen összetett hitel sajátosságainak pénzügyi ismereteivel nem rendelkezett és jelenleg sem rendelkezik. A lakosság ezért fokozott bizalommal fordult a bankokhoz, és hagyatkozott a tanácsaira. Ilyen helyzetben a bankoknak a lakosság bizalmával visszaélni nem csak tisztességtelen, hanem a bankok cselekedetének megítélése vonatkozásában súlyosbító tényező is.

Ptk. 4. § (1) „A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A bankok a hitelfelvevőket megtévesztették, így a hitelfelvevőknek jelentős anyagi hátrányt, maguknak pedig jogtalan és indokolatlan anyagi előnyt biztosítottak.

A semmisség megállapítása során a hitelfelvevők csak a szerződéskötés pillanatában fennálló okokra hivatkozhatnak.

A Ptk. 234. § magyarázata szerint a „A szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

A hitelnyújtók a szerződéskötéskor a hitelfelvevőket a devizahitel valós pénzügyi körülményeiről a következő területeken nem tájékoztatták.

 

III/I.

CARRY TRADE

A bankok a devizahitelezéskor a pénzügyi világban carry trade ügyletnek nevezett pénzügyi konstrukciót ajánlottak a hitelfelvevőnek. A carry trade lényege, hogy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt magas kamatozású országba helyezik ki.

A carry trade üzletnek két lába van:

  • A hitelfelvevő haszna a két ország kamatának különbsége. (CHF-HUF viszonylatban a kamatkülönbség 2004-2008 közötti időszakban 5,5-6% között mozgott.) A hitelfelvevő mindkét kamatszintet az ügylet létrehozásánál ismeri, ennek tudatában kockázatmentesen dönt.
  • Az árfolyam változása az ügylet létrehozásánál nem ismert. Az árfolyam változása dinamikus, gyakrabban és nagyobb mértékben változik, mint a kamat. A magas kamatozású deviza – jelen esetben a forint – árfolyamának csökkenése esetén a hitelt vissza kell fizetni, különben az árfolyam változása nem csak a kamatnyereséget viszi el, hanem a hitelfelvevőnek jelentős veszteséget is eredményezhet. (Ez következett be 2009. év elején a magyar devizahiteleseknél.)

Csak egy professzionális, komoly tőzsdei ismeretekkel rendelkező befektető képes azt átlátni, hogy mikor átmeneti a veszteség, és mikor kell az ügyletből kilépni és a hitelt visszafizetni. Az azonnali visszafizetés miatt alapszabály, hogy carry trade kölcsönt csak azonnal pénzre váltható eszközbe (pl. állampapír) szabad fektetni.

A Magyar Nemzeti Bank gondozásában jelent meg Kisgergely Kornél: A carry trade* című tanulmánya, amely szerint: (A tanulmányban a CT a carry trade rövidítés. A szerző a nagy összegű devizaforrás miatt vélelmezte, hogy a befektető külföldi. Az internet cím az elérhetőség)

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_201006/kisgergely_mnbszemle_0623.pdf

A carry trade egy tőkeáttételes ügylet, ami a devizapiacra korlátozódik. A külföldi befektetők csak akkor realizálhatnak többlethozamot, ha felvállalják az árfolyamkockázatot is. A carry trade évekig magas hozamot termel, azonban turbulens időszakokban több év kumulált nyereségét lehet elveszíteni vele néhány hét leforgása alatt.” [Bevezető] (Aláhúzás nem idézet.) 2008. év végén ez a folyamat játszódott le, több év nyeresége úszott el néhány hét alatt. Annak, aki csak röviddel az árfolyam emelkedése előtt kötötte a devizahitel szerződést, nem is nagyon volt kamatnyeresége, csak árfolyamvesztesége keletkezett.

„A carry trade mint devizapiaci

kereskedési stratégia

A szűken értelmezett CT az a kereskedési stratégia, amelyben a carry trader hitelt vesz fel alacsony kamatozású devizákban, és magas kamatozású devizákba fektet. A befektető két forrásból szerzi a nyereségét (y–t), az előre ismert kamatkülönbözetből (rH–rL) és a lejáratig megvalósuló (előre nem ismert) árfolyam-elmozdulásból.” …  „Azaz a pozitív kamatkülönbözet a magas kamatozású deviza gyengülését kell, hogy előre jelezze. Hiába magasabb a kamat az egyik országban, az árfolyamgyengülés várhatóan kiegyenlíti a hozamokat.” [2. oldal] (Aláhúzás nem idézet.) Azaz a carry trade ügylet a szakértő szerint hosszabb távon egyértelműen veszteségessé válik, ha a pénzpiac radikális változása előtt a hitelt nem sikerül visszafizetni.

A szerző értelmezése szerint a vagyoni fedezet még nem garancia a pénzügyi fedezettségre, emiatt a pénzügyi okból fedezetlen devizahitelnek nevezett ügylettel kapcsolatban az alábbi véleményt alakította ki: (A magyarországi devizahitelezéssel ennek tekinthető.)

„Devizahitelezés

Mielőtt rátérnék a CT mint devizapiaci befektetési stratégia bővebb tárgyalására, röviden kitérek a devizahitelezés kérdésére. A fedezetlen devizahitel felvétele tekinthető a carry trade egy naiv formájának. A devizahiteles alacsonyabb törlesztőrészleteket fizet, mint ha hazai devizában vette volna fel hitelét mindaddig, amíg a hazai (magas kamatú) deviza árfolyama nem gyengül a UIP-nek megfelelő mértékben. Azonban a külföldi befektető, aki a devizahitelt nyújtja, semmiképpen nem tekinthető carry tradernek, ugyanis neki a saját devizájában keletkezik kitettsége, így a kamatkülönbözetet nem nyeri meg, ahogy az árfolyamkockázatot sem futja.” (UIP = kamatkülönbség)

A szerző megfogalmazásában a „carry trade egy naiv formájának” kifejezés azt takarja, hogy csak egy pénzügyi, tőzsdei tudással nem rendelkező, naiv ember hiheti azt, hogy hosszú távú szerződéssel ily módon előnyhöz juthat.

A szerző a „külföldi befektető” alatt magyar viszonylatban a carry trade jellegű devizahitelt nyújtó bankot érti. Nem a bank a carry trader, hanem a kockázatviselő „naiv” lakosság. A szerző szerint a banknak nincs kockázata és nincs nyeresége sem.

Valójában a magyarországi bankoknak jelentős nyereségük volt, hiszen a CHF kamatot kamatfelárral meg is fejelték. A CHF kamat és a kamatfelár adta ki az ügyleti kamatot. A bank a szerződésben mindenkor ügyleti kamatot kötött ki, amit ráadásul folyamatosan emelt. A bankok az egyre növekvő kamatfelár alkalmazása révén kiemelkedően nyereségessé tették gazdálkodásukat!

 

A hitelfelvevők szemében a csali az alacsony CHF kamat volt. A tanulmány is alátámasztja, hogy a hitelfelvevőknek hosszú távon alacsony CHF kamat mellett nincs nyeresége. A bank azonban a kamatfelár alkalmazásával már a szerződéskötéskor garantáltan veszteségessé tette a hitelfelvevőket.

 

A felek a szerződésben mellérendeltek, de a tudásszintjük lényegesen eltérő. Fel kell tenni a kérdést, hogy a szerződés megkötése előtt vajon a bank a hitelfelvevőt kiképezte-e professzionális szakemberré? Megismertette-e a devizahitel lényeges elemeit (pl. tőzsdei árfolyam értékelése, devizapiac sajátosságai) annak érdekében, hogy a hitelfelvevők a devizahitelt kezelni tudják?

Szakmai tapasztalat szerint a carry trade üzlet alapjainak elmagyarázása 4-5 órát vesz igénybe. A hitelfelvevők ezután legfeljebb értik, de alkalmazni nem tudják a szabályokat. További 1-1½ órát vesz igénybe a hitelszerződés közjegyző általi felolvasása és értelmezése. Vajon mennyi időt fordítottak a hitelfelvevőkre a hitelszerződés megkötésénél? Nyilatkoztatni kell az hitelfelvevőket, hogy mennyi ideig tartott a szerződés aláírása, illetve nyilatkoztatni kell a közjegyzőt az időtartamra és az aznap megkötött szerződések számára vonatkoztatóan. Nem valószínűsíthető, hogy akár egyetlen hitelfelvevő is akad, akinek az időráfordítás alapján a banki tájékoztatása megfelelő lett volna

A bankok tehát a következő hibákat követték el:

  • A carry trade intézményi professzionális befektetőknek való termék, akik a pénzüggyel, a tőzsdével teljesen tisztában vannak. A lakossági hitelfelvevő nem szakember, emiatt az ügyletet nem tudja kezelni. A bankok az alapvető intézkedéseket sem tették meg a hitelfelvevők képzésére. A bankok tudták, hogy a hitelfelvevők tudásuk hiánya miatt garantáltan veszteségesek lesznek. Súlyos hiba volt a lakosságnak a devizahitelt kiajánlani!
  • A carry trade ügylet lakossági alkalmazásban 5-10-15 év távlatában törvényszerűen elveszíti nyereségét. Magyarországon már néhány év után bekövetkezett a veszteség. Hiba volt a devizahitelt hosszú távú befektetésre ajánlani, mert azoknak a hitelfelvevőknek, akik rövid időn belül nem fizették vissza a hitelt, biztos veszteséget eredményezett.
  • A leírtak alapján egyértelmű, hogy a carry trade konstrukcióban a felvett kölcsönt csak azonnal forintra váltható eszközbe szabad fektetni. Ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe való befektetés - a hitel részletben történő visszafizetése miatt - garantáltan veszteséget eredményez a hitelfelvevőnek.
  • A bankok a különböző költségek (pl. kamatfelár, folyósítási jutalék, stb.) alkalmazásával a hitelfelvevőktől elvették az alacsonyabb CHF kamatból eredő nyereséget, és így a hitelfelvevőket eleve veszteségessé tették.

A Ptk. 205.§ (3) „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”

A bankok tehát egy professzionális befektetők által alkalmazott, spekulációval pénzkeresetre szolgáló, előre meghatározatlan időre, de valószínűleg rövidtávra vonatkozó kereskedési formát ajánlottak egy pénzügyekhez nem értő, saját szükségleteinek kielégítését szándékozó, hitelfelvevőknek hosszú távú részletben való visszafizetésre, amelynél az azonnali visszafizetést a befektetés módja (pl. ingatlan) eleve kizárja. A carry trade minden jellemzője ellentétes a lakossági hitelezés elemeivel.

A korábban idézett Ptk. 4. § előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. A bank részéről nyomokban sem volt meg a jóhiszeműség, és a tisztesség. Az idézett Ptk. 205.§ (3) „és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bankok nem voltak tekintettel a hitelfelvevők érdekeire, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatták a hitelfelvevőket. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis!

 

III/II.

ÁRFOLYAM

A svájci frank (CHF) árfolyama a mértékadó dollárhoz (USD) képest már hosszú ideje folyamatosan erősödött. A tőzsdei ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakemberek - mint például a hitelt nyújtó bankok – a svájci frank erősödését ismerték. Az átlagos magyar polgár nem jutott hozzá a tőzsdei árfolyamokhoz, és különösen nem jutott hozzá szerződéskötéskor, az azt megelőző 5-10 év adataihoz.

A bankok előre tudták a svájci frank erősödését. Ezt bizonyítja, hogy egyes bankok a hitelszerződésbe beírták, hogy „ha a CHF Svájci törvényes fizetőeszközként megszűnne létezni, akkor annak helyébe jelen szerződés tekintetében a CHF helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg, az akkor, arra az esetre meghatározott átváltási árfolyam figyelembe vétele mellett.” Egy több évszázada létező deviza vonatkozásában már ennek a felvetése is meghökkentő. Komoly pénzügyi tudás kell ahhoz, hogy a CHF megszűnése következtében a HUF/CHF árfolyam lényegesen emelkedni fog, sőt a CHF megszűnése előtt az „egekbe szállhat”. Ez a szerződési feltétel ezt jelenti, ennek vagyunk ma szemtanúi.

A Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letöltött a HUF/CHF árfolyam egyenletesen oldalazó (nem emelkedő, nem süllyedő) trendet mutatott. Még a gondos a hitelfelvevők sem következtethettek a grafikon alapján lényegesebb árfolyamváltozásra. A PSZÁF 2006. szeptemberében kiadott és minden bankban elérhető tájékoztatója ugyan felhívta a figyelmet az árfolyam emelkedésére, de saját számításainál ennek mértékét a felvételkori 165 HUF/CHF mellett is legfeljebb 185 HUF/CHF árfolyamra becsülte. Ez mindössze 12%-os, elviselhető emelkedést jelentett. A PSZÁF tájékoztatása alapján a hitelfelvevők ilyen mértékű árfolyam emelkedéssel számoltak. A PSZÁF a tájékoztatása félrevezető volt.

A bankok ugyan az árfolyam emelkedésére felhívták a figyelmet, de nem utaltak rá, hogy

  • az árfolyam a becsültnél lényegesen magasabb lehet, mint 185 HUF/CHF,
  • a kedvezőbb kamatból fakadó nyereséget az árfolyam emelkedéséből fakadó veszteség elviszi,
  • az árfolyam emelkedés következményeként a tőketartozás is - akár 40-60%-kal is emelkedhet, és a tartozás egy kifizethetetlen adósság spirállá alakulhat.

Összegezve: a bankok nem jártak el a Ptk. 4. § szerint előírt jóhiszeműséggel, valamint megsértették a Ptk. 205.§ (3) bekezdését, miszerint nem voltak figyelemmel a hitelfelvevők érdekeire. A szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatták teljes körűen a hitelfelvevőket a megkötendő szerződést érintő árfolyammal kapcsolatos veszélyekre. A bankok tájékoztatásának elmaradása jó erkölcsbe ütközik, amely megalapozza a szerződés semmisségét.

 

III/III.

KAMAT

A devizaalapú hitelt az emberek az alacsony svájci kamatszint miatt vették fel. A kamatszint mértékét illetően több vonatkozásban is megtévesztés történt.

  • A bankok a szerződésben ügyleti kamatot alkalmaztak, ami a devizakamat és a kamatfelár összege. A devizahitel felvevők tehát nem a svájci referenciakamatnak megfelelő kamatszint, hanem egy a bank által megállapított kamatfelárral megemelt ügyleti kamatszint alapján törlesztettek. A banki kamatfelár tehát lényegesen csökkentette a magyar és a svájci kamat közötti különbséget, és így a hitelfelvevők nyereségét is. Ráadásul a bankok a kamatfelárat folyamatosan egyoldalúan és indokolatlanul emelték. A szerződés indítéka, az alacsony kamatszint teljesen eltűnt, ugyanakkor a hitelfelvevők teljes mértékben viselték az árfolyam kockázatát. A devizaalapú hitelfelvevők vesztesége a carry trade fejezetben leírtak miatt elkerülhetetlenné vált. A bankok a hitelfelvevőket szándékosan megtévesztették.
  • A bankok a jogszabály hibás értelmezése, vagy a hibás jogszabály (?) révén – a világon egyedülállóan – a kamatokat egyoldalúan, korlátlanul és kartellszerűen emelhették! Az egyoldalú kamatemelés révén a devizaalapú hiteleknél alkalmazott kamatok egy idő múlva magasabbá váltak, mint a forinthitelek kamatai. Ráadásul a hitelfelvevők az árfolyamváltozás miatt 40-50%-kal magasabb törlesztő részletet fizetnek, és emellett óriási teher, hogy ennyivel emelkedett a tőketartozásuk is.
  • A bankok egyoldalú kamatemelése miatt a svájci frank alapú hitelek terhe különösen megnövekedett 2008. év végén. A svájci referencia kamat több mint 2%-kal csökkent, ugyanakkor a bankok a devizahitelesek kamatát nem csökkentették, hanem emelték. Ha a devizaalapú hitel kamata követte volna a svájci referencia kamatszintet, az árfolyam miatti törlesztőrészlet emelkedés 30-40% helyett legfeljebb 10-15% lett volna.

A kamatemeléssel való visszaélést jól jellemzi, hogy ma már a devizaalapú hitel szerződésekben alkalmazott ügyleti kamat (pl. az AXA banknál 10,2%) akár százszorosát is eléri a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának, amely jelenleg mintegy 0,1% körül alakul. (2011.08.04-én 0,0579%) Ez az érték az AXA Bank esetében a svájci referenciakamat százhetvenhatszorosa!)

A devizaalapú hitelszerződéseknél egyoldalúan alkalmazott kamatemelés két okból is jogellenes.

Az egyik ok:

Ptk. 207. § (1) „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az átlagos műveltségű hitelfelvevők a szerződés fogalmát a Magyar Értelmező Kéziszótár (Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Akadémiai Kiadó, 1978;) szerint értelmezik,

Szerződés fn Jog is Két v. több (jogi) személynek közös megegyezésen alapuló, írásba esetleg törvénybe foglalt megállapodása, amelyből (kölcsönös) jogok és kötelezettségek következnek.

A fenti fogalomba az egyoldalú szerződésmódosítás nem fér bele! A magyar nyelv az egyoldalú szerződésmódosítást diktátumnak nevezi.

Diktátum fn 2. Pol. is, vál Valakire v. valamely népre rákényszerített megállapodás”,

Ha a banknak jogában áll az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor az nem szerződés, hanem erőfölényre épülő diktátum. Az erőfölényre épülő diktátum a diktatúra jellemzője:

Diktatúra fn 1. Pol. Valakinek vagy valamely társadalmi osztálynak erőszakra támaszkodó korlátlan uralma.

A diktatúra stílusjegyei ellentétesek a Magyar Alkotmány szellemével.

Alkotmány 2. §. (1) „A Magyar Köztársaság független jogállam.

Az banki egyoldalú kamatemelés kiveszi a hitelfelvevők kezéből azt a lehetőséget, hogy megállapodjanak, azaz a szerződés létrejöjjön. Mindezek szellemében az egyoldalú, független külső bázishoz nem kötött, számítási módszerrel előre nem meghatározható, a hitelfelvevők  által nem ellenőrizhető kamatváltoztatás alkotmányellenes. Nem alaptalan, hogy a világon egyetlen államban sincs olyan lehetőség, hogy a bankok a szerződéskötés után egyoldalúan állapíthassák meg a kamatszintet.

A másik ok:

Az Alkotmány 56. §A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.” A magyarázat szerint „A jogképesség fogalmi eleme ugyanis az, hogy a jogképességgel rendelkező (természetes és jogi személy, az állam) személy jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet. Valóban, az alapjogok katalógusában foglalt jogok alapján ma már valamilyen jogviszony jöhet létre, amelyben az alanyokat - a feleket - megillető jogok és kötelességek valamilyen módon kikényszeríthetők. Ebben az értelmezésben tehát legáltalánosabb szinten az egyenlőség az egyenjogúság gondolata van jelen.” … „II. A jogról való lemondás Az alkotmányok, s az alapjogokkal kapcsolatos dokumentumok eredetileg az ember természetes és elidegeníthetetlen jogairól szóltak, amibe a jogról való lemondás tilalmát lehetett beleérteni.Az Alkotmány 8.§ (4) bekezdése szerint az alapjogok felfüggesztése esetén „nem függeszthető fel, vagy korlátozható” … „a jogképességhez való jogAz egyoldalú kamatemelés, mint a jogképesség felfüggesztése alkotmányellenes.

amely a két szerződő fél közül egyikének jogát a szerződés alapvető kelléke, az ár megállapítása vonatkozásában kizárja, alkotmányellenes.

Az egyoldalú független külső bázishoz nem kötött, számítási módszerrel előre nem meghatározható, a hitelfelvevők által nem ellenőrizhető kamatváltoztatás joga többszörösen is alkotmányellenes, ezért semmis. (Ptk. 200. §. (2))

 

III/IV.

SVÁJCI NEMZETI BANK ALAPKAMATA

A felek CHF alapú hitelszerződést kötöttek. A bankok a devizaátváltásnál svájci frank árfolyamát alkalmazzák. Teljesen logikus, hogy a kamat esetében is a svájci kamatot kell alkalmazni, ami a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata (alapkamata).

A Svájci Nemzeti Bank alapkamata mintegy kétmillió szerződést érint. Teljesen egyértelmű, hogy a bankoknak a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét mint közérdekű adatot közzé kellett volna tenniük.

Az Alkotmány 61. § (1)A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A személyes adatok védelméről, és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A bankok a svájci referenciakamat elhallgatásával az Alkotmányt és más törvényeket sértettek meg.

A kamat a pénz használat díja. Egy svájci frank alapú hitelszerződés esetén a svájci alapkamat maga a svájci frank használatának a díja, de legalább is része annak. A svájci alapkamat elhallgatása révén nem jöhetett létre a devizaalapú hitelszerződés.

III/V.

DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS

A PSZÁF 2006. szeptemberi kiadványa szerint: „Megkülönböztethető deviza és deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is devizában ténylegesen történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet” A PSZÁF megfogalmazása szerint a deviza és a devizaalapú szerződés között csak egyben, a hitel összegének és a törlesztő részlet fizetésének pénznemében van különbség. A devizaalapú hitel esetében ez forintban történik. Teljesen mindegy, hogy a magyar lakosságnak deviza, vagy devizaalapú hitelt nyújtottak, deviza ügylet került megkötésre, a hitel mögött deviza fedezetnek kellett lennie. A pénz átadásának neme ugyanis a devizafedezet kérdését nem befolyásolja.

A kérdés azonban összetettebb. Ha a bankok nem devizában biztosították a hitel fedezetét, azaz a bankok könyvelésében a nyújtott hitel mögött nem deviza, hanem forint volt, akkor a bankok egy olyan költséget számoltak fel, amely nekik nem merülhetett fel. Ugyanakkor megtévesztették a hitelfelvevőt, hiszen egy ellenszolgáltatás nélküli tétel vonatkozásában bevállaltattak vele egy rendkívül jelentős kockázatot, miközben a hitelfelvevőket a kockázat mértékéről nem tájékoztatták, és nem közölték, hogy a törlesztő részletük akár a duplájára, sőt még magasabbra is emelkedhet.

Ptk. 205.§ (3) „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

A Ptk 201. § (1) „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményeiből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

A bankok nem voltak tekintettel az hitelfelvevők érdekeire, és a devizahitel lényeges körülményeiről nem tájékoztatták őket, sőt ellenszolgáltatás nélküli költségeket érvényesítettek, ami miatt a szerződés semmis!

IV.

FIZETENDŐ TÖRLESZTŐ RÉSZLET BECSLÉSE

A semmisség bejelentéséhez közölni kell, hogy mennyi az a törlesztő részlet, amit a hitelfelvevő fizetni fog. Az ügyvédnek nem feladata a pénzügyi számítás elvégzése. Nem is vállalhatja érte a felelősséget. A hitelfelvevőnek kell kiszámítani a törlesztő részlet összegét, vagy megbízni valakit az elszámolással. (Az elszámolásra segítséget talál a www.devizahitelmegoldas.com honlapon.)

A semmisség bejelentése miatt a szerződéskori állapotból kell kiindulni. Úgy kell tekinteni a helyzetet, mintha a hitelfelvevő egy forinthitelt vett volna fel. A törlesztő részletet az annuitás módszerével számoljuk ki. (Az annuitás „pénzügyi fogalom: olyan egyenlő tagú pénzáramok sorozatát jelenti, amely meghatározott ideig esedékes.”)

[http://hu.wikipedia.org/wiki/Annuit%C3%A1s_%28p%C3%A9nz%C3%BCgy%29] Egyszerűsített megfogalmazásban: A hitelek törlesztő részlete a hitelfutam végéig (pl. 10 év), egyenlő nagyságú összegekben, előre meghatározott ütemben (pl. havonta) kerül megfizetésre. A törlesztő részlet kamatra és tőkére kerül elszámolásra.

A számítást Microsoft Excel programmal végezzük el. A programba való beírás az alábbi ábrán látható. Sötét (sárga) mező beírt, fehér mező számított érték.

 

Éves kamatszintnek 3 hónapos BUBOR + 1,5% kezelési költséget vettünk alapul, ami jelenleg 6,1% + 1,5% = 7,6%. Az Excel táblázatban a Kamat (havi) számítása a felső sorban lévő képlettel történik. (A hatvány jele az Excel táblázatban:^ Beütése AltGr és 3 gombbal történik. A ^ jel két beütés után jelenik meg, amiből egyet törölni kell!)

A törlesztő részlet a következő sor, amit az Excel program függvényével számolunk ki. Elérési út: A Képletek/Pénzügyi/Részlet címszó alatt találhatjuk meg az annuitás számítására szolgáló függvényt.

 

Ráta a kamatlábat jelenti, amely cellába a havi kamat összegét kell beírni (C5 cella), mivel a törlesztés havonta történik.

Időszakok_száma a törlesztő részek számát jelenti, amilyen gyakorisággal a törlesztés történik, (Jelen esetben havi törlesztés van, emiatt a 10 év esetében (10 év*12hónap/év =) 120 hónap kerül beírásra.) C3 cella.

Mai_érték A kölcsön összegét jelenti. Ha mínusz (-) előjellel írjuk be, akkor a befizetendő törlesztő részletek összege pozitív (+) előjellel jelenik meg.

A Microsoft program bizonyítja, hogy az egész világon így számolnak. Ha a bank részéről nem ez az eredmény jönne ki, akkor a banki program rossz.

Nézzünk a számítás eredményét:

 

A fenti számítás azt mutatja, hogy a szerződéskötés napjától mennyi lenne a törlesztő részlet nagysága, ha folyamatosan 7,6% lenne a kamat.

A hitelfelvevők különböző időtartamra vették fel a kölcsönt. Kamatperiódusonként változhat a kamat nagysága, és ez alapján a törlesztő részlet is.

Ez a számítás egy becslésnek is megfelel. Kezdeti időszakban a bank kamata alacsonyabb volt, de később a kamat jellemzően 7,6% fölé emelkedett. Ez a két hatás tehát vélhetőleg kiegyenlíti egymást. Mint tudjuk, a kamatot az árfolyammal kellett szorozni, ez adta a törlesztő részletet. Ez az árfolyamhatás a jelen esetben elmarad, miközben a pénz a banknál van. Tehát, ha a kamatszámításnál esetleg tévedne is a hitelfelvevő, az árfolyam miatti befizetés ezt bőségesen fedezi.

Az új helyzet egy elszámolást tesz szükségessé, amelynek során az árfolyam miatti befizetés megtérül a hitelfelvevőnek. A kamatot a kamatperiódus szerinti BUBOR értékkel kell számolni. Az ez alapján számított törlesztő részletből le kell vonni az arra a hónapra teljesített forint befizetést. Mindezek miatt az elszámolás összetettebb folyamat, amit Devizahiteled van? Kezedben a megoldás! című könyvben leírt módszer alapján lehet elvégezni (Megrendelhető: www.devizahitelmegoldas.com), vagy a számítás elvégzésével szakembert kell megbízni.

V.

ÖSSZEFOGLALÁS

A devizaalapú hitel szerződések számos eleme megalapozza a semmiség megállapítását. A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint nem kell a bank ellen eljárást kezdeményezni, elegendő, ha a hitelfelvevő a semmisséget a banknak bejelenti, hiszen a törvény szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A semmisségi nyilatkozat révén új helyzet állt elő. Miután a bank hitelnyújtási szándéka, valamint a hitelfelvevő hitel igénye nem kétséges, és a felek ezen szándéka a szerződésből kiolvasható, a szerződés deviza jellegét semmisnek tekintve, a szerződést forint alapon létrejött szerződésnek tekinthető. Ez a megoldás a banknak reális nyereséget biztosít, de nem teszi lehetővé jogtalan banki extraprofit elérését.

A hitelfelvevők részéről a semmisségi megállapítás a Ptk. jogszabályainak szó szerinti értelmezésével készült. Ha a semmisség megállapításának módja és ténye a bankok és/vagy a bíróságok részéről nem kerül elfogadásra, úgy az Alkotmány 2.§-ban foglalt jogállamiság elve kerül megkérdőjelezésre.

Budapest, 2011. augusztus 12.

Szociális Kerekasztal

Makkos Albert

Dr. Léhmann György megfogalmazása alapján:

Tisztelt Közjegyző Úr/Asszony!

Alulírott ……………………………nevű …………………szám alatti lakóhelyű adósok az Ön közreműködésével kölcsönszerződést írtunk alá …………………..időpontban

…………………………Bank hitelezővel.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF által eddig indított, tisztességtelen szerződési feltételek megállapítására irányuló peres eljárásokban a bíróságok megállapították azt, hogy hasonló kölcsönszerződésekben tucatnál több tisztességtelen szerződési feltétel került rögzítésre, valamint a mellékelt, bank részére írt levelemben megállapításra kerültek olyan tisztességtelen szerződési kikötések, amelyekkel a bank tudatosan megtévesztett, és szándékosan olyan szerződést kötött, amely – a szerződés kötésekor általam nem látható módon – részemre törvényszerű veszteséget eredményezett, bejelentettem a banknak a szerződés részleges semmiségét. Ezen okok alapján

b e j e l e n t j ü k

azt, hogy a fentiekben részletezett, Ön által készített kölcsönszerződésünket részben semmisnek, tekintjük.

Erre tekintettel a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy valós, érvényes szerződés esetén esedékes tartozásunk összegét Önnel közölje, ennek megállapítására csak közöttünk létrejövő egyezség, vagy bírósági eljárás után kerülhet sor.

Fentiekre tekintettel

k é r j ü k

Önt arra, hogy jövőben sem ténytanúsítványt, sem másféle, velünk szemben lehetséges végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot ne adjon ki, mert azoknak bank által közölt valóságtartalma csak hamis lehet.

Megemlítem, hogy egyes közjegyzők korábban már készítettek olyan okiratot, amelyek általános szállítási feltételeire a bíróság megállapította a jogsértést. Így a közjegyzői okirat tartalma is jogsértő.

Amennyiben figyelmeztetésünk ellenére a hitelező részére bármiféle tanúsítványt, iratot kiad, úgy akár az intézkedés rosszhiszeműnek is tekinthető, és részemről jogi lépéseket tesz szükségessé.

…………….2011. július 31. napján.                                         Tisztelettel:

Előttünk, mint tanuk előtt:

név:

-------------------------------------------

lakás:

--------------------------------------------------

a d ó s (o k)

név:

-------------------------------------------

lakás:

Látogatottság

4105412
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
116
1451
17371
4069523
69555
85235
4105412

Your IP: 44.210.83.132
2024-05-27 01:07