A Magyar Békekör vasárnap megkérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hozzájárulna-e amerikai és más idegen NATO katonák, továbbá tankok, páncélozott járművek és más harci eszközök magyarországi tartós állomásoztatásához.

A Békekör arra hivatkozva intézte kérdését a kormányfőhöz, hogy NATO-közlés szerint az erről szóló terv kidolgozásához a katonai tömbhöz tartozó államok védelmi minisztereinek jövő heti tanácskozásán fognak hozzá, s az amerikai kongresszus hozzájárulása esetén egy amerikai páncélozott dandár is állomásozna Németországban és Kelet-Európában, a Bulgáriától Észtországig terjedő térségben. A Pentagon tisztviselői szerint Magyarország is szerepel azok között az országok között, amelyekbe katonai eszközöket és élő erőt telepítenének.

A Magyar Békekör választ kért Orbán Viktortól a következő kérdésekre:

1. Milyen instrukciót kapott Simicskó István honvédelmi miniszter, támogassa, vagy ellenezze a tervet a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán?

2. Hogyan tartja összeegyeztethetőnek a keleti nyitás politikát a NATO terjeszkedésével az orosz határokig?

3. Miből jut miniszterelnök úr arra a következtetésre, hogy támogassa azt a hamis állítást, miszerint Oroszország terjeszkedik Nyugatra, nem pedig a NATO Keletre?

4. Miért asszisztál a NATO katonai felvonulásához az orosz határokra, és hidegháborúra emlékeztető katonai feszültség kiélezéséhez Európában?

5. Hogyan tartja összeegyeztethetőnek az amerikai katonák tervezett tartós magyarországi állomásoztatását a rendszerváltás alapját képező Ellenzéki Kerekasztal által állampolgári akaratként rögzített 12 pont 9. pontjával, miszerint magyar katona ne lépjen idegen földre, idegen katona pedig ne lépjen magyar földre?

6. Mit kíván tenni azért, hogy Európában ne a katonai szembenállás erősödjék, hanem az enyhülés és a békés együttműködés?

7. Mit kíván mondani Putyin elnöknek február 17-én a hidegháború óta legnagyobb NATO haderő telepítési tervről Európában? Miért gondolja, hogy a kereskedelmi kapcsolatok önmagukban elegendőek volnának a béke szavatolására?

8. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy erősödjön Magyarország biztonsága, ne pedig gyengüljön azáltal, hogy hazánk idegen csapatok felvonulási terepeként katonai célponttá válhat?

9. Mit kíván tenni a magyar kormány a NATO-ban azért, hogy hazánkat – NATO szövetségesei – ne használhassák ki oroszellenes célokra, hanem békében élhessünk Kelettel és Nyugattal egyaránt?

A Békekör vasárnap juttatta el kérdéseit a miniszterelnökségre.+++

A tényállásról

A NATO 40 ezer idegen katonát készül Kelet-Európába telepíteni

A NATO negyvenezer idegen katonát, továbbá tankokat, páncélozott gépjárműveket és egyéb harci eszközüket készül Kelet-Európába telepíteni Oroszország ellen. Az erről szóló terv kidolgozásához a katonai tömbhöz tartozó államok védelmi minisztereinek jövő heti tanácskozásán fognak hozzá – adta hírül a Reuters pénteken.

A Pentagon tisztviselői szerint Magyarország is szerepel azok között az országok között, amelyekbe katonai eszközöket és élő erőt telepítenének. Az amerikai kongresszus hozzájárulása esetén egy amerikai páncélozott dandár is állomásozna Németországban és Kelet-Európában, a Bulgáriától Észtországig terjedő térségben. Az Egyesült Államok 2017-től négyszeresére, összesen 3,4 milliárd dollárra akarja emelni e célra Európának szánt katonai kiadását. „A NATO terve azt jelenti, hogy a szövetség keleti részén több katona, előre tolt felszerelés, tank, páncélozott jármű tartózkodik majd, több hadgyakorlatot tartanak, és többet ruháznak be infrastruktúrára” – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken. A 40 ezer katona a légierő, a haditengerészet és a különleges műveleti egységekből kerül majd ki.

A „rotációsnak” és „nem állandónak, hanem tartósnak” nevezett kelet-európai erőfelvonulást azzal indokolják, hogy el akarják rettenteni Oroszországot az európai terjeszkedéstől, melynek jelét Oroszország Ukrajnával kapcsolatos politikájában, és a Krím Oroszországhoz történt visszacsatolásában látják. A szövetség elsősorban a balti államokat félti Oroszországtól, hiszen – a Rand Corporation elemzése szerint – Oroszország 3 nap alatt képes volna elfoglalni Észtországot, Lettországot és Litvániát.

Oroszország korábban már tudatta, hogy fenyegetésnek vesz minden olyan cselekedetet, amely arra irányul, hogy közelebb vigyék határaihoz a NATO haderőt. Moszkva értésre adta, hogy ilyen lépés esetén a NATO-nak orosz ellenlépéssel kell számolnia, a kölcsönösség jegyében. A NATO azzal is indokolja haderejének Keletre tolását, hogy gyorsan megsemmisíthesse az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi enklávéban telepített föld-levegő és föld-hadihajó rakétáinak kilövő állásait.

A Reuters tudni véli, hogy tervezett lépéseivel egyidejűleg a NATO nem szeretné kockáztatni Európa orosz energiahordozókkal történő ellátását, másrészt az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban folyó harchoz is szüksége van Oroszországra. Ezért is javasolják Moszkvának a 2014 óta szünetelő párbeszéd felújítását az Orosz-NATO Tanács keretében. Orosz részről készségüket nyilvánították az „egyenjogú párbeszédre”.

Megj: A magyar sajtó nem adott hírt a NATO terveinek fenti konkrét részleteiről, sem arról, hogyan viszonyul a hazánkat is érintő tervhez a magyar kormány.