Az Alkotmánybíróság hétfői állásfoglalása a devizahitel-szerződésekről arra utal, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a legfelső bírói testületek társadalom iránti felelősségtudata. A Kúria 2013. december 16-i döntése után most az Alkotmánybíróság is értésre adta, hogy a megkötött hitelszerződések nem ütköznek törvénybe, következésképpen a hitelezetteknek akkor is teljesíteniük kell, ha hitelezőik megkárosították őket, vagy a szerződéskötéskor adott helyzet lényegesen megváltozott, és ez kihat a szerződésben foglaltak teljesítésére is. (Rebus sic stantibus jogelv.) Az AB ezzel lényegében alátámasztotta a Kúriának azt a korábbi üzenetét, miszerint a jogrend a pénzügyi érdekcsoportok érdekeit védi, nem pedig a fogyasztókét – írta kedden a Magyar Szociális Fórum.

A Kúria decemberben azt állította, hogy a hitelszerződés nem ütközik jogszabályba, sem jóerkölcsbe, és nem is uzsoraszerződés, az Alkotmánybíróság pedig ezt megtoldotta most azzal, hogy Alaptörvénybe ütköző olyan cselekmény sem történt, amely miatt kötelező volna a hitelszerződések felülvizsgálása.

A szabad szerződéskötés elvét és gyakorlatát az AB oly alapvetőnek ítélte, hogy nem is foglalkozott azzal a bíróságok előtt több ízben is bizonyított ténnyel, miszerint a hitelezők visszaélhettek erőfölényükkel a szerződések megkötésekor, és ez önmagában is Alaptörvénybe ütközik. Hiszen az Alaptörvény kimondja, hogy az állam megvédi polgárait az erőfölényükkel visszaélőkkel szemben. Az AB – közvetetten – felmentette az államot (kormányt) ez irányú kötelezettségének teljesítése alól – vélik.

Ilyen körülmények között abszurdum és jogi képmutatás az „érdekegyensúly” tiszteletben tartását kérni azoktól a hitelezettektől, akiktől bankjaik a kétszeresét és háromszorosát követelik vissza az eredetileg felvett hitelösszegnek – szögezik le.

Az AB szerint felül lehet ugyan vizsgálni a szerződéseket, ám ehhez minden fél egybevágó akarata kell. Tekintettel arra, hogy ez az akarat csak a Hitelkárosultakban van meg, a bankokból viszont hiányzik, a hitelkérdés átfogó megoldása politikai akarattól függ. Nevezetesen attól, hogy, kinek az oldalára áll a kormány. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a kormány nem lép fel a bankok ellen egy átfogó megoldásért, hiszen – sokak szerint - tőlük kapja a pénzt. Emiatt nem csak, hogy gyors megoldás nem várható, hanem az is kétséges, hogy a devizahitelek jövőbeni „kivezetésén” kívül számíthatnak-e a megkárosított emberek elégtételre, kártalanításra, kárpótlásra.

A Magyar Szociális Fórum szerint egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a választásokig nem teljesül a kormány Hitelkárosultaknak tett ígérete, és arra sincs semmi garancia, hogy valaha is teljesülni fog a nagy pénzügyi érdekeket kiszolgáló politikai rendszerben.+++