Petíció az emberi és szociális jogokért

Magyarországon több mint három millióan élnek a létminimum alatt, mindennapos megélhetési gondokkal küszködve. Közülük több mint egy millióan folyamatosan mélyülő szegénység örvényébe kerültek, és nyomorognak. 15-20 ezerre tehető a folyamatban lévő végrehajtási eljárások száma. Családokat lakoltatnak ki otthonukból, mert önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak, majd arra hivatkozva, hogy nincs otthonuk, elszakítják tőlük gyermekeiket. 150-200 ezerre becsülhető az alultápláltak száma, köztük sok gyermek sem jut hozzá a napi 2700 táplálékkalóriához.

Tömegek élnek teljes létbizonytalanságban, megalázó kirekesztettségben, értékes emberi életek mennek veszendőbe. A társadalom egyharmadának elszegényedésével párhuzamosan minden képzeletet felülmúló meggazdagodás tapasztalható egy maroknyi pénzember esetében. A társadalom kettészakadása gazdagokra és szegényekre nem csak a társadalmi igazságosság kérdését veti fel, hanem az emberi szabadság és a demokrácia mibenlétét is. Társadalmi gondjaink súlyosbodtak, mert – politikai hovatartozásától függetlenül – egyetlen kormány sem oldotta meg őket.

Mi, e petíció aláírói úgy látjuk, hogy a megélhetési gondok a jövedelem hiányából, illetve a megélhetési költségekhez képest rendkívül alacsony mértékéből, továbbá a társadalom igen rossz egészségi állapotából fakadnak. A jövedelem hiánya a munkanélküliségre, és a létminimum alá szorított bérekre, segélyekre vezethető vissza. Magyarországon a rendszerváltás óta másfélmillió állás szűnt meg, azóta sem pótolták. A foglalkoztatás alárendelődött a piacgazdasági érdekeknek, jóllehet a megélhetés, az élet legfőbb gazdasági összetevője emberi jogi, nem piaci kategória. Méltó életkörülményeket csak tisztességes bért nyújtó munkával lehet biztosítani. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között az emberek maguk válhatnak képessé a létfenntartásukhoz szükséges források előteremtésére. Hazánkban nem ez történik: a foglalkoztatás tovább csökkent, folytatódik a privatizáció és a munkaerő vele járó leépítése, terjed a szerződés nélküli feketemunka, nő a dolgozók anyagi, erkölcsi és fizikai kihasználása, kiszolgáltatottsága. Egyidejűleg gyengül a társadalmi összetartás, a kohézió. A gazdasági növekedés nem párosul társadalmi haladással, össztársadalmi felemelkedéssel, kulturálódással, átfogó humán fejlődéssel.

Ezen az állapoton az elosztási viszonyok megváltoztatásával, az anyagi erőforrásoknak a munka világa javára történő átcsoportosításával kell változtatni, máskülönben nem teremtődhet meg az esélyegyenlőség anyagi alapja. A jelenlegi gazdasági- és pénzügypolitika nem szolgálja a foglalkoztatás növelését, és a szegénység mérséklését. A költségvetés fő célja az euró hazai bevezetése, és az ennek való megfelelés. Ezt várja el tőlünk az Európai Unió és Központi Bankja pénzügyi megszorító intézkedéseket és a foglalkoztatás növelése ellen ható lépéseket szorgalmazva. Magyarország uniós csatlakozása óta egyre több nemzeti jogkör kerül át nemzetek feletti szintre, és bújik ki a demokratikus ellenőrzés lehetősége alól. Sem a társadalomból kirekesztődőknek, sem a dolgozó rétegeknek nincs beleszólásuk az Európai Unió irányításába, nem tudják a megélhetéssel kapcsolatos érdekeiket érvényesíteni. Másfél évvel Magyarország uniós csatlakozása után megfigyelhető, hogy pénzügyi körök és különböző politikai érdekcsoportok az euró bevezetésére és a vele összefüggő „stabilitási paktumra” hivatkozva hárítják el a hazai megélhetési gondok orvoslását. Ez annál is súlyosabb, minthogy az EU alkotmányos szerződését parlamentünk a nép megkerülésével hagyta jóvá, és ezzel megsértette az állampolgárok szabad akaratnyilvánításhoz fűződő jogát.

Ahhoz, hogy feltartóztathassuk a társadalmi helyzet romlását, változtatnunk kell a fennálló viszonyokon. Magyarországon és az EU-ban egyaránt maradéktalanul érvényt kell szerezni az emberi és a szociális jogoknak. Követeljük, hogy juttassák munkához és biztos megélhetéshez a nélkülözőket, biztosítsanak emberhez méltó életkörülményeket a dolgozóknak, nyugodt, békés életfeltételeket a népnek!

Azonnali követeléseink:

1. Azonnali intézkedésekkel hozzá kell fogni a szélsőséges nyomor felszámolásához, fel kell tartóztatni a további elszegényedést!
2. Fel kell számolni a hajléktalanságot, kiküszöbölve okát, a kilakoltatást! „Nulla kilakoltatást” követelünk: senkit, semmilyen indokkal se lehessen megfosztani otthonától, anélkül, hogy ne biztosítanának neki a szociális rászorultságig tartó lakhatást. Államilag gondoskodjanak azokról, akik az utcára kerültek. Alkotmányba kell iktatni a lakhatás jogát az élethez való emberi jog részeként!
3. Fel kell számolni az alultápláltságot! Élelemhez kell juttatni azokat, akik nem jutnak hozzá kellő táplálékhoz. Intézményesítetten gondoskodni kell arról, hogy mindenki asztalára jusson egy tál meleg étel.
4. Késlekedés nélkül szociális segítségben kell részesíteni azokat, akik képtelenek megoldani önmaguk és gyermekeik egyszerű létfenntartását!
5. Meg kell tiltani az Európai Bizottság által lehetővé tett 65 órás munkahét bevezetését Magyarországon! Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozhasson az, aki akar dolgozni, és képes is rá.
6. Le kell venni a napirendről a nyugdíjkorhatár felemelését!
7. A vásárló érték szempontjából érezhetően fel kell emelni a minimálbért és a létminimum szintjét!
8. Azonnali intézkedésekkel csökkenteni kell a megélhetési gondokból és a társadalmi igazságtalanságból, egyenlőtlenségből, diszkriminációból fakadó feszültségek kiéleződését, hogy ne kerüljenek veszélybe a demokratikus szabadságjogok!
9. Be kell fejezni az adózók pénzéből finanszírozott tőkefelhalmozást!
10. Progresszív adóztatást, igazságos közteherviselést kell bevezetni, a legmagasabb jövedelmekre kivetett 45-50 százalékos adókulccsal, és a szerény keresetűek által fogyasztott termékekre kivetett adó csökkentésével!
11. Vissza kell helyezni jogaiba a szakszervezeteket és a dolgozók más érdekképviseleti szerveit, maradéktalanul biztosítani kell munkahelyi jogaikat, szigorúan fel kell lépni a munkajogokat megsértő munkáltatókkal szemben!
12. Le kell állítani a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, kultúra, tájékoztatás) privatizálását!
13. Az esélykülönbségek csökkentéséért biztosítani kell a legszegényebbeknek az oktatásban való részvétel anyagi és háttérfeltételeit!
14. Olyan EU költségvetést kell elérni, amely elősegíti az újonnan csatlakozott országok felzárkózását, és erősíti a társadalmi kohéziót Magyarországon!
15. Közéleti tisztaságot követelünk!
16. Közbiztonságot!
17. Korrekt tájékoztatást akarunk a társadalom valódi problémáiról: megélhetésről, egészségről, lakhatásról, békéről, az emberi és a szociális jogok érvényesülésének alakulásáról. A média, mindenekelőtt a közszolgálati média adjon hangot a dolgozók és a kirekesztettek érdekeinek, követeléseinek, véleményének!

Középtávú követeléseink:

1. Európai létminimumot kell bevezetni!
2. Mérsékelni kell a munkaerő után fizetett járulékterheket!
3. A foglalkoztatás növeléséért ösztönözni kell a szövetkezéseket, kiemelt állami támogatásban kell részesíteni a szövetkezeteket, és a nemzeti ipart!
4. A lakosság egészségének javítása érdekében fejleszteni kell az egészségügyi rendszert! Az egészségügyi intézmények tulajdonlásában az állam és az önkormányzatok mellett kizárólag egészségügyi munkavállalók vehessenek részt. Az egészségügyi intézményrendszer legyen mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, a beteg azonos színvonalú ellátást kapjon. A betegellátás felett a szakma, a betegjogi képviselők és az érdekvédő szervezetek gyakoroljanak felügyeletet, működését kötelezően beszedett járulékokból és adókból finanszírozzák. Országonként egységes kockázatközösségen, a szolidaritás elvén alapuljon, és legyen államilag garantált!
5. Biztosítsák a társadalmi szervezeteknek a feladataik ellátásához szükséges anyagi eszközöket! Ki kell terjeszteni a társadalmi szervezetek jogait a törvények előkészítésére, meghozatalára és a társadalompolitika fő irányainak meghatározására. Választási és intézményi reformot sürgetünk a társadalmi jogok érvényesítéséért: civil fórumot, civil vétót.
6. Törvénybe kell iktatni, hogy a megszerzett szociális jogokat nem lehet visszavonni a dolgozók beleegyezése nélkül!
7. Biztosítani kell a romák emberi és szociális jogait: politikai, gazdasági, kulturális egyenjogúságukat! Fel kell számolni az embertelen körülményekre kárhoztató cigánytelepeket!
8. Lehetővé kell tenni az emberek fizikai és szellemi fejlődését! (Sport, kultúra.)

Politikai és intézményi céljaink:

1. Szakítani kell az ultra liberális gazdasági és társadalompolitikával, érvényre kell juttatni az emberi és a szociális jogokat demokráciában és szabadságban Magyarországon éppúgy, mint Európában, ahová tartozunk! Úgy kell módosítani az elosztási viszonyokat, hogy maradéktalanul érvényesülhessen az élethez és a megélhetéshez való jog, az esélyegyenlőség! Minőségileg más típusú fejlesztésre van szükség a megélhetés és a foglalkoztatás előtérbe állításával, a természeti környezet kímélésével, helyreállításával, gazdagításával.
2. Ki kell terjeszteni a népi szuverenitást európai szintre: törvényhozói jogkörrel kell felruházni az Európai Parlamentet, demokratikus ellenőrzés alá vonni a Bizottságot, az Európai Tanácsot, a Központi Bankot. A hagyományos képviseleti demokráciát ki kell egészíteni a részvételi demokrácia intézményeivel: európai civil kontrollal, civil fórummal.
3. Az európai polgári jogok, az „európai állampolgárság” keretében biztosítani kell az Unió minden lakosának egyenjogúságát! A Népek Szociális Európájának a népek egyenjogúságára kell épülnie! Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók egyéni és kollektív jogát az anyanyelv szabad használatához, az anyanyelvi oktatáshoz, neveléshez, a nemzeti kultúrához, az autonómiához, a szabad mozgáshoz és kapcsolattartáshoz az anyaországgal és Európával.

Jóváhagyta a Magyar Szociális Fórum Koordinációs Munkabizottsága 2005. decemberében