New-York, Budapest, 2013. április 12. péntek

Ahhoz, hogy az ember fejlődhessen, részt kell vennie a sorsát és jövőjét érintő döntések meghozatalában, az életét meghatározó folyamatok irányításában. A demokrácia kulcskérdése a fiatalok részvétele a politikában, hogy maguk alakíthassák saját jövőjüket – idézte a Magyar Szociális Fórum pénteken az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) New-Yorkban közzétett 2013. évi jelentését a Humánfejlődésről. A „Human Development Report 2013” szerzői megállapítják, hogy Északon és Délen egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség, a népek bele akarnak szólni a politikai döntésekbe, különösen a szociális védelemmel kapcsolatos legalapvetőbb ügyekbe. A tiltakozó megmozdulásokban jellemzően a fiatalok játsszák a legaktívabb szerepet, hiszen őket sújtja a legjobban a munkanélküliség. Korunk világa telis-tele népi lázadásokkal felelőtlen kormányok ellen. Tömegek tüntetnek szerte a világon azért, mert – úgy érzik -, kizárják őket a döntésekből, és perspektívátlanságra kárhoztatják őket. Nehéz előre látni, mikor lendül át az inga a társadalmi változás felé – áll a jelentésben.

A UNDP világméretekben is szükségesnek tartja, hogy a civil társadalomra, ezen belül a legszegényebb és legelesettebb rétegekre ruházzanak döntési jogokat. Az emberek csak így válhatnak képessé arra, hogy szembenézzenek korunk átalakuló világának olyan kihívásaival, mint amilyen a megélhetés, a környezetileg fenntartható fejlődés és a béke.  Az ENSZ-szervezet a társadalmi igazságosságban és a demokratikus kormányzásban jelöli meg az emberi fejlődés követendő útját mind helyi-, mind világ szinten. Az igazságosságot a humánfejlődés alapvető elemének tartja, míg az egyenlőtlenségről azt írja, hogy lassítja, vagy meg is akadályozza a humánfejlődését, az ember képességeinek kibontakoztatását.

Nagyon fontos fejleménynek tartják, hogy az elmúlt 20 évben világméretekben csökkent az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátás és az oktatás terén. Ugyanakkor megállapítják, nem csökkent az egyenlőtlenség a jövedelmek tekintetében.

A humánfejlődésben azok az országok léptek előre, amelyek korábban a sereghajtók közé tartoztak. Közülük a jelentés kiemeli Kínát, a világ egyetlen olyan államát, amely teljesítette az ENSZ millenniumi célját az éhezés és a szegénység visszaszorításában. Miközben a fejlett országok növekedése megállt a 2008-2009. évi pénzügyi válság miatt, a fejlődő országok tovább nőttek, és új erőpólusként mélyrehatóan megváltoztatják világunkat. Kína a világ második gazdasági hatalmává lépett elő, megelőzte Japánt. Kínában több száz millióan emelkedtek föl a szegénységből. India és Brazília innovatív vállalkozásaival és nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítésével járul hozzá a szegénység visszaszorításához. A UNDP előrejelzése szerint Kína, India és Brazília együttes termelése 2020-ra meg fogja haladni az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország együttes termelését. 2050-re pedig a világtermelés 40 százalékát adja majd az 1950. évi 10 százalék helyett.

A UNDP ugyanakkor figyelmeztet: a gazdasági növekedés nem automatikusan párosul emberi fejlődéssel is.  Ahhoz, hogy humánfejlődés menjen végbe, beruházásokat kell eszközölni az oktatásban, az egészségügyben, az élelmiszerellátásban, a szakmai rátermettség fejlesztése terén, tehát az egyén alkotó képességeinek kibontakoztatását szolgáló területeken.

Az ENSZ Fejlesztési Programja a szegénységet, a klímaváltozást, a béke és a biztonság problémáját tartja a XXI. század fő kihívásának. Véleménye szerint ezekkel a kihívásokkal az emberi fejlődés serkentésével kell felvenni a küzdelmet. Erősíteni kell a nemzetközi együttműködést, a kereskedelmi integrálódást, és nagyobb politikai szerephez kell juttatni a világ déli részét a nemzetközi szervezetekben és fórumokon.+++