A devizahitel probléma megoldásáról tanácskozott Budapesten, csütörtökön a Magyar Szociális Fórum két szervezője, Czöndör Gyula és Simó Endre Doubravszky György pénzügyi biztossal. A találkozót az MSZF kezdeményezte. A megbeszélésen egyetértés született abban, hogy a legelső feladat az árverezések és a kilakoltatások leállítása, és moratórium érvényben tartása március 1. után is. Doubravszky György pénzügyi biztos véleménye szerint civil összefogással kikényszeríthető, hogy egy ilyen intézkedés rövid időn belül megszülessen. A pénzügyi biztos ezt egy olyan háromoldalú tanácskozás megtartásával szeretné elérni, amelyen a civilek, a bankszövetség és a kormány venne részt. Egyetértett az MSZF-fel abban, hogy egy ilyen tanácskozás megtartásának előfeltétele kell, hogy legyen az árverezések és a kilakoltatások leállítása. Simó Endre közölte a pénzügyi biztossal, hogy a Magyar Szociális Fórum abban az esetben venne részt a háromoldalú tanácskozáson, ha az árverezéseket és a kilakoltatásokat március 1. után is megtiltanák.

Az őszinte hangú megbeszélésen Simó azt mondta Doubravszkynak, hogy a kormány már régen megoldhatta volna a devizahitel-problémát pénzügyi biztosi poszt létrehozása nélkül is. A megoldás  ugyanis politikai akarat kérdése. Az MSZF Hitelkárosultakkal egyeztetett álláspontja szerint az államnak (kormánynak) közérdekű keresetet kell benyújtania a bankok ellen, a megkárosított állampolgárok védelmében. Tartalmilag ennek a keresetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek, melyek egyszersmind a Hitelkárosultak követelései is az átfogó megoldás érdekében:

1. A devizahitel hibás termék. A hibás terméket vissza kell váltani, ill. ki kell javítani.
2. A Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával.
3. A keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
4. A jogtalanul elvett javakért kártalanítani kell a megkárosított embereket, anyagi és erkölcsi kárpótlásban kell részesíteni azokat, akiktől elvették egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonukat, és más javaikat, mert önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak.
5. Kárpótolni kell azoknak a hozzátartozóit, akik belehaltak a banki önkénybe, és a végrehajtói meghurcoltatásba.
6. A kártalanítást és a kárpótlást abból a banki extraprofitból kell végrehajtani, amelyre a hitelezők a devizahitelesek megkárosításával tettek szert.
7. A létesítendő magáncsőd intézmény keretében elsőbbséget kell biztosítani azoknak, akiket a bankok és végrehajtóik kisemmiztek mindenükből, és semmi reményük sincs arra, hogy állami segítség nélkül visszailleszkedhessenek a társadalomba.

A Magyar Szociális Fórum képviselői jelezték, hogy az MSZF kész segíteni a fenti követelések megvalósításában, a Hitelkárosultak érdekében. Ugyanakkor elutasítanak minden arra irányuló törekvést, hogy társadalmi-emberjogi mozgalmukat eszközként próbálják felhasználni a megoldás elodázására, és a fennálló tarthatatlan állapotok legitimálására.

A pénzügyi biztos azt mondta az MSZF képviselőinek, hogy a devizahitel-probléma „az idén megoldódhat”. Hozzátette: feladatának tekinti, hogy megoldást találjon rá. +++

A Magyar Szociális Fórum és a Pertársaság a Hitelkárosultakért csoport feljegyzése Doubravszky György pénzügyi biztosnak

2013. február 7.

A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére 2011. június 9-én megtartott Szociális Kerekasztal társadalmi problémává nyilvánította a devizahitel károsultak helyzetét, és tömörülést hozott létre Pertársaság a Hitelkárosultakért néven. (Ennek jelenleg 9388 regisztrált tagja van, és a létszám folytonosan gyarapszik.) A Szociális Kerekasztal társadalmi és szakmai szervezetek, jogászok és közgazdászok részvételével arra szólította fel a kormányt, hogy „vizsgálja felül a bankokkal kötött megállapodását és vizsgálja meg a hitelszerződéseket a polgári jog és az üzleti tisztesség szempontjából. A kialakult helyzetért elsőként a bankok feleljenek anyagilag, ha a szerződések csak részben is jogszerűtlennek, tisztességtelennek bizonyulnak, a fizetésképtelenné vált emberek pedig részesüljenek kellő jogi és anyagi védelemben. Mindaddig, míg a felülvizsgálat egyértelmű eredményre nem vezet,  a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat függesszék fel!” Az Országgyűléstől azt kértük, „tegyen eleget az Európai Unió jogszabályában foglalt azon kötelezettségének, amely a kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tilalmát mondja ki!”

Járhatónak tartjuk a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékre alapozott keresetet, mert elősegítheti, hogy a hitelkárosultak kártérítésben részesüljenek a hitelezők által nekik okozott kárért. Jogorvoslati lehetőségeket dolgoztunk ki a károsultak egyéni jogérvényesítése érdekében, és az érintettekre bíztuk, kívánnak-e pertársaságot létrehozni jogaik közös érvényesítéséért. Megmondtuk nekik, hogy egyéni perek sokaságával nem lehet megoldani a milliókat érintő társadalmi gondot. Azt tapasztaltuk, hogy a Hitelkárosultak vonakodtak pertársaságot alapítani, inkább egyéni kereseteket nyújtottak be, és az államtól várták olyan közérdekű kereset indítását, amelytől helyzetük jobbra fordulását remélték. 2011. augusztus 19-én közérdekű kereset indítását kértük a Budapesti Főügyészségtől, de kérésünknek nem tett eleget. Az állam nem indított közérdekű keresetet, jóllehet többször is felszólítottuk rá a kormányt.  E helyett a kormány sorozatosan kiegyezett a bankokkal a Hitelkárosultak kárára, a végtörlesztés és az árfolyamgát kínálta lehetőséggel pedig csak azok tudtak élni, akiknek voltak tartalékaik. (Az árfolyamgát elfogadásától pedig a nagy többség elzárkózik, mert még átmenetileg is alig nyújt könnyebbséget, öt év múlva pedig újabb jelentős teherrel szembesül.) A túlnyomó többség továbbra is a bankok foglya, és anyagi helyzete tovább romlik. Nem felelt meg a valóságnak Orbán Viktor miniszterelnök lakossághoz címzett levelének kitétele, miszerint „Európában egyedülálló módon kimentettük a devizahiteleseket”. Egyetértünk Róna Péter közgazdásszal abban, hogy a devizahitelezéssel nem csak a lakosságnak okoztak kárt, hanem az egész nemzetgazdaságnak, visszavetve növekedését, fejlődését.

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal kezdettől fogva leszögezte, hogy a megoldásban érdekelt. A Hitelkárosultakkal 2011. augusztus 18-án tartott gyűlésen és a Bankszövetség körüli élőláncon (2011. augusztus 26-án) véglegesültek a Hitelkárosultak követelései, melyek a következők:

1. A devizahitel hibás termék. A hibás terméket vissza kell váltani, ill. ki kell javítani.
2. A Hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával.
3. A keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
4. A jogtalanul elvett javakért kártalanítani kell a megkárosított embereket, anyagi és erkölcsi kárpótlásban kell részesíteni azokat, akiktől elvették egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonukat, és más javaikat, mert önhibájukon kívül fizetésképtelenné váltak.
5. Kárpótolni kell azoknak a hozzátartozóit, akik belehaltak a banki önkénybe, és a végrehajtói meghurcoltatásba.
6. A kártalanítást és a kárpótlást abból a banki extraprofitból kell végrehajtani, amelyre a hitelezők a devizahitelesek megkárosításával tettek szert.
7. A létesítendő magáncsőd intézmény keretében elsőbbséget kell biztosítani azoknak, akiket a bankok és végrehajtóik kisemmiztek mindenükből, és semmi reményük sincs arra, hogy állami segítség nélkül visszailleszkedhessenek a társadalomba.

Az MSZF devizahitelesekkel egyeztetett álláspontja szerint a devizahitel-probléma átfogó megoldása politikai akaraton múlik.  Az államnak (kormánynak) közérdekű keresetet kell benyújtania a bankok ellen, a megkárosított állampolgárok védelmében. Tartalmilag ennek a keresetnek meg kell felelnie a fenti követelések 1-6 pontjaiban foglaltaknak. (A 7-ik pont teljesítése külön feladat.)

A Magyar Szociális Fórum készen áll segíteni a fenti követelések megvalósításában, a Hitelkárosultak érdekében. Ugyanakkor elutasítunk minden arra irányuló törekvést, hogy társadalmi-emberjogi mozgalmunkat eszközként próbálják felhasználni a megoldás elodázására, és a fennálló tarthatatlan állapotok legitimálására.

Budapest, 2013. február 7.

Czöndör Gyula és Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezői