Dávid élete

Társadalomtörténeti fotót osztok meg Önnel, kedves olvasó. Dávid fényképét. A kisfiúét, akit az a Judit asszony hozott a világra, akit 2012. november 15-én társadalmi összefogással és emberi kiállással megvédtünk a közvetlen kilakoltatástól. Az akkor nyolc hónapos állapotos asszony, és a 14 éves kisfiát egyedül nevelő 43 éves nővérének feje fölül a Berki és társai végrehajtó akarta elárverezni a lakást édesapjuktól örökölt devizahitel tartozásuk miatt, amit nem tudnak kiegyenlíteni. Ha a szolidaritás nem kerekedett volna felül az embertelenségen, a kismama és nővére az utcán köthetett volna ki. De fölülkerekedett! Igaz, annak árán, hogy a kiállás szervezője és egyik résztvevője ellen rendőrségi eljárás indult szabálysértés címén. Mert hiszen szabályt sért ma Magyarországon, aki spontán védelmébe vesz egy várandós asszonyt és gyermekét. Az összefogás eredményeként Dávidot volt hová hazavinni. Ez a fotó a szeretet ünnepén készült. Kaphat-e az ember szebb ajándékot egy életnél? Jó egészséget és hosszú életet, kiskoma! Kívánom neked, hogy számodra már csak történelem legyen az a félelem teli világ, amelyben mi élünk! Fel se merülhessen a te életedben, hogy újszülött gyermekeddel az utcára kerülhess, mert nincs miből megélned! Hogy így legyen, megint cselekednünk kell. Március 1-én lejár a téli moratórium, és visszaköszön a kilakoltatás réme. A kismama nővére a minap tudatta velem, hogy lakásért kilincselt az alpolgármester asszonynál, de százan állnak előttük a sorban. Itt tartunk Magyarországon 2013-ban, Dávid életének első évében.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője

2013. január 11.