Budapest, 2017. november 5. vasárnap (MB)
A Magyar Békekör vasárnap elítélte a 7,5 millió lakosú Katalónia spanyol gyámság alá helyezését és védelmébe vette a katalán nép jogát az önrendelkezéshez. Egyesületi bejegyzését követő első politikai tanácskozásán a Békekör visszautasította Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint a katalán-kérdés spanyol belügy. „A népek szabadsága nem belügy, hanem az ENSz Alapokmányában deklarált jog. Vajon a magyar kormány román belügynek tartja a székely autonómia kérdését és az erdélyi magyarság autonóm törekvéseit?” – tették fel a kérdést.
A Békekör leszögezte elvi álláspontját, miszerint feltétel nélkül elismeri a nemzetek, köztük a katalán nép jogát az önrendelkezéshez. A 32 ezer km2-en fekvő, 7,5 millió lakosú Katalóniának joga van eldöntenie, hogy független államként akar-e élni, vagy pedig más népekkel és nemzetiségekkel együtt akar élni Spanyolország keretében.
A katalánok okt. 1-én népszavazáson nyilvánítottak akaratot Katalónia függetlenségére. A katalán parlament okt. 27-én kikiáltotta a független Katalán Köztársaságot. A kérdés: van-e erő ahhoz, hogy érvényt szerezzenek a függetlenségnek. Fegyveres erő nyilván nincs. Ám a történelem számos példával szolgál arra nézve, hogy erőn nem csak fegyvert kell érteni! A politikai, szellemi erő, az erkölcsi tényező is nagy szerepre képes, különösen akkor, ha népi akarattal párosul. A békés út, a tárgyalási készség hangoztatása, a demokratikus eszközök következetes alkalmazása, a függetlenségi folyamat lassítása, a részvétel bejelentése a dec. 21-re kiírt választáson arra utal, hogy a katalán vezetés tisztában van a túlerővel, és nem ökölre akar menni vele szemben, hanem azt teszi, amit a körülmények lehetővé tesznek, anélkül, hogy lemondana céljáról: Katalónia függetlenségéről.
Két nép jogairól lévén szó, a Békekör véleménye szerint nincs tökéletes megoldás, nincs Laplacei formula. Marad a politikai megoldás, azaz a kompromisszum. Politikai síkon a Magyar Békekör a békés, politikai megoldás híve. (Nem csak a katalán kérdésben.)
Abból indulunk ki, hogy az önrendelkezési jog nem csak a különváláshoz való jogot jelenti, hanem az együttélés és a másokhoz való csatlakozás jogát is. Aszerint, hogy a nép mit akar. Az önrendelkezési jog ilyen felfogását azért tartjuk fontosnak, mert az érintett népek, és a nemzetközi közösség nem a konfrontációban és a vérontásban érdekelt, hanem a kölcsönös előnyökön nyugvó békés együttműködésben.
A Békekör szerint az önrendelkezéshez való jog elválaszthatatlan az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az egymás iránti tiszteleten alapuló békés együttműködés követelményétől. Ez azt jelenti, hogy együttélési, vagy egymás mellett élési kompromisszumot kell kötni! És nem csak a felépítmény, azaz az intézmények tekintetében, hanem gazdasági téren is. Katalónia Spanyolország gazdaságilag legfejlettebb része, egymaga a spanyol bruttó nemzeti termék 20 százalékát adja. A gazdasági tényező alapvető szerepet játszik a katalán-spanyol ellentétben. Az Eurozóna országai közül Spanyolország egyike annak a négy országnak, amely a leginkább eladósodott. A másik három: Portugália, Írország és Görögország. Ebben a helyzetben Madrid úgy igyekezett enyhíteni fizetési gondjain, hogy pótlólagos forrásokat vont el az ország legfejlettebb régiójától, Katalóniától,
A Magyar Békekör nagyra értékeli Katalónia törvényes kormányának és parlamentjének arra irányuló erőfeszítését, hogy az önrendelkezést békésen, tárgyalásos úton, demokratikus eszközökkel, a katalán és a spanyol nép szabadságjogainak tiszteletben tartásával váltsák valóra az együttélés vagy az egymás mellett élés jegyében.
Úgy ítéljük meg, hogy lehetséges a kompromisszum egymás gazdasági érdekeinek figyelembevételével.
Elítéljük a demokratikusan megválasztott katalán parlament feloszlatását, a katalán kormány és elnök leváltását, a Katalán Köztársaság kikiáltásáról tartott népszavazás semmibe vevését, a katalán vezetők kriminalizálását és üldözését, Katalónia spanyol gyámság alá helyezését!
Nem a katalán népen kell számon kérni az önrendelkezés iránti igényét, hanem a spanyol alkotmányon kell változtatni úgy, hogy ne tagadja a népek önrendelkezési jogát!
Arra kérjük a spanyol királyt és kormányt, az Európai Uniót, hogy ne álljon útjába a Katalán Köztársaságnak, hagyjon fel a kettősmérce-politikával, és ne csak egyesek önrendelkezéshez való jogát ismerje el, hanem minden népét és nemzetét, köztük a katalán népét is, különösen akkor, ha egy nép vagy nemzet népszavazáson nyilvánítja ki akaratát az önrendelkezésre!
A katalán függetlenség történelmi előzményei
A X. századtól a XIV. századig tartott Reconquista (a móróktól való visszahódítás) idején soknemzetiségű királyságok születtek az Ibériai-félszigeten, a mai Spanyolország területén. Katalónia különleges autonóm jogokra tett szert a koronától, hiszen kezdettől fogva önálló nyelvű és kultúrájú területnek számított. V. Fülöp idejében, a XVIII. sz-ban hatályon kívül helyezték autonóm jogait, köztük a nyelvhasználati jogát is, majd a spanyol örökösödési háborúban Spanyolországgal szemben a britek és a Habsburgok oldalára állt, kikiáltotta függetlenségét, de a britek és a hollandok megijedtek a Habsburg befolyás erősödésétől, és hagyták, hogy a Burbonok – francia mintára - centralizált államot hozzanak létre Spanyolországban, és ezzel megpecsételjék Katalónia sorsát. Kétszáz évre rá, 1931-ben kikiáltották a Spanyol Köztársaságot, helyreállították Katalónia autonóm jogait, de a spanyol polgárháborúból győztesen kikerülő fasiszták, Francisco Franco vezetésével restaurálták a monarchiát, és a köztársasági törekvésekkel együtt kíméletlenül elfojtották az autonóm törekvéseket is. Börtönbe zárták, majd 1940-ben agyonlőtték Lluis Companyst, az első katalán elnököt. Katalónia autonóm jogait, beleértve önálló kormányát csaknem negyven évvel később állították helyre, 1979-ben, négy évvel Franco tábornok halála után. Akkor ismerték el a katalán nyelv egyenjogúságát a spanyollal, hogy azután 2010-ben a spanyol legfelső bíróság vissza is vonja ezeket a jogokat az „egységes nemzetállamiság” jegyében. Az elnyomás a függetlenségpárti politikai erők megerősödését hozta magával: a 2014-ben megtartott nem hivatalos népszavazáson résztvevők 80 százaléka Katalónia függetlenségére szavazott.
Idén a függetlenségi mozgalom a Spanyolországot sújtó mély pénzügyi válság közepette kapott újból lángra. A 2017. október 1-én megtartott katalán népszavazáson a választásra jogosultak 42,3 százaléka voksolt, 90 százalékuk a függetlenség mellett. A nagyobb részvételt megakadályozta a spanyol hatóságok referendum-ellenes bojkottja, a rendőri brutalitás, és az urnák elkobzása. 2017. október 27-én kikiáltották a független Katalán Köztársaságot.+++
Kiadta: Magyar Békekör
https://www.facebook.com/bekekor/