Budapest, 2017. március 31. péntek (MSZF)
A kölcsönös függőség erősödése korunk világára jellemző folyamat még a konfliktusok közepette is – vonta le a következtetést a Magyar Békekör a Corvinus egyetemen csütörtök este tartott tudományos beszélgetésből.
A Magyar ENSZ Társaság és a Világgazdasági Intézet rendezte „Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország a kibontakozó világhelyzet meghatározó geostratégiai háromszöge, és Magyarország” c. előadás-beszélgetés keretében elhangzott: a három világhatalom egyike sem tud úgy dönteni, hogy ne kellene számolnia a másik kettővel. A konfliktusok kezelésében minden eddiginél nagyobb szerepet kapott a vezetők személyes kapcsolata. Magas István, egyetemi tanár, értésre adta, hogy a tudomány tanácstalan a világ változásának megítélése tekintetében, így inkább olyan határtudományok kerülnek előtérbe, mint amilyen a geostratégia és a civilizációs, valamint a népi lelkület megítélése. Míg a szabadságból táplálkozó amerikai lelki alkat az elszigetelődésre tesz hajlamossá napjaink világában, a hazafiasságból táplálkozó orosz lelkület a nacionalizmus és a diktatúra iránt tesz fogékonnyá – hangzott el.
Az új amerikai elnök világpolitikájának kialakítására egyszerre hat a nemzetközi erőviszonyokban végbemenő változás, és az amerikai tőke egypólusú világrend fenntartására irányuló érdekeltsége – tűnt ki a beszélgetésből. A Világgazdasági Intézet egyik tanulmánya szerint „Oroszország rendelkezik azzal a potenciállal, amely képessé teszi a világpolitikára és a világgazdaságra gyakorolt növekvő befolyásra” – mondta Simai Mihály akadémikus.
Néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök Egyesült Államokbeli látogatása, majd Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ezt követő moszkvai útja előtt Ismertette Henry Kissinger, az orosz tudományos akadémia tagjává választott egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter intelmeit Trump elnöknek: - Amerika ne törekedjen konfrontációra Kínával, és vegye komolyan a kínai vezetést, tárgyalással keressen megoldást a vitákra vele; - Ismerje el Oroszország nagyhatalmi szerepét, ne várja, hogy Oroszország áttér majd más hitre; - Ukrajnát ne fordítsa Oroszország ellen, hanem hídszerepét erősítse Oroszország és a NATO között; - Támogassa a szír politikai rendezést, Szíria föderatív átalakítását; - Tartsa tiszteletben az Iránnal kötött szerződést, ne hagyja, hogy egyoldalúan izraeli szemszögből ítéljék meg a közel-keleti folyamatokat, hiszen a palesztin-kérdés megkerülhetetlen.
Simai Mihály fontosnak tartotta, hogy Oroszország és Kína stratégiai érdekei egybeesnek, és egyikük sem törekszik arra, hogy akaratát a másikra kényszerítse. Ragaszkodnak az ENSZ és a Biztonsági Tanács fenntartásához, és a BRICS-csoport keretében is új pénzügyi rendszer kialakítására törekednek, új nemzetközi pénzügyi intézmények kialakításával.
Magyarországról szólva elhangzott, hogy „nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni”. Az amerikaiak követelte 2 százalékos védelmi hozzájárulás kb. 200 milliárd Ft-al növelné a katonai kiadást. Nem volna jó, ha ezt az összeget amerikai hordozó eszközök beszerzésére kellene fordítani – hangzott el. Simai felhívta a figyelmet arra az érdekközösségre, amely Magyarország és Oroszország között tapasztalható az Ukrajnában élő orosz és magyar kisebbség jogainak érvényre juttatása tekintetében – foglalta össze a Magyar Békekör a Corvinus egyetemen elhangzottakat.+++
https://www.facebook.com/bekekor/