Biharkeresztes, Galgahévíz, Budapest, 2016. május 24. kedd (MSZF)

Országszerte megközelítőleg ezer családot lakoltattak ki otthonából a kilakoltatási moratórium lejárta óta. Körülbelül ötezer ember vesztette el egyetlen otthonát, több tucatnyi családtól elvették és állami gondozásba helyezték kiskorú gyermekeiket, mert a szülőknek nincs hol lakniuk – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden kiadott tájékoztatásában.

A kilakoltatások legfőbb oka a fizetésképtelenség. Ez egyaránt vonatkozik az önkormányzati bérlakásokból kilakoltatottakra, és azokra, akik elvesztették tulajdonukat, mert nem tudták törleszteni jelzáloghiteleiket.

Az önkormányzati bérlakásokból túlnyomórészt olyanokat lakoltatnak ki, akiknek a jövedelme oly szerény, hogy dönteniük kell, esznek-e vagy rezsit és lakbért fizetnek. A jelzálog-hiteltörlesztés képtelensége miatt az első negyedévben több száz család feje fölül vették el a fedelet, jóllehet a devizahitel néven elhíresült pénzügyi konstrukció egykori törvényességéhez erős kétségek férnek, hatalmi körökben mégsem merült fel a kártalanítás vagy a kártérítés követelménye. A politikai vezetés – vélhetően a bankokra kivetett különadó miatt - megengedte, hogy a bankok kilakoltassák, aki nem fizet.

„Megoldásnak” egyebek között a Nemzeti Eszközkezelőt és a magáncsőd intézményét szánták, de az egyikről kiderült, hogy eredeti rendeltetése, a lakhatás megmentése helyett olykor piaci szereplőként viselkedik, és nem feltétlenül a bentlakók megmentése a célja, az utóbbi pedig halva született, hiszen a létminimum alatt élők négymilliós seregének megélhetése nem biztosítható magáncsőddel, legfeljebb olyan gazdasági- és társadalompolitikával, amelyre a kormány és az állam volna képes, ha munkát, kenyeret és lakhatást akarna biztosítani.

A Magyar Szociális Fórum arra is felhívta a figyelmet, hogy társadalmi kiállással és szolidaritással számos kilakoltatást sikerült megakadályozni. Példaként hozta fel a négygyermekes galgahévízi, az ötgyermekes biharkeresztesi, és a főváros VI. kerületében élő 72 éves rokkant férfi esetét. Mindegyik kilakoltatást úgy sikerült elkerülni, hogy az önkormányzat, vagy az eszközkezelő, esetenként mindkettő a megoldást kereste a lakáskiürítés helyett, rugalmas, segítő és kompromisszum kész magatartást tanúsított, eleget tett az MSZF kérésének.

A Nemzeti Eszközkezelő hétfőn arról tájékoztatta a Magyar Szociális Fórumot, hogy határozatlan idejű lakásbérleti szerződést kötött az öt kiskorú gyereket nevelő biharkeresztesi családdal. Az Eszközkezelő bírósági végzéssel alátámasztott kilakoltatási szándékának megváltoztatásában döntő szerepet játszott a társadalmi kiállás a családért, a biharkeresztesi polgármesteri hivatal emberségessége, az érintettek kompromisszumkészsége, és magának az Eszközkezelőnek a rugalmas, belátó, küldetését komolyan vevő hozzáállása is – írta a „Munkát-Békét-Biztos megélhetést” jelszaváról ismert emberjogi szervezet.+++