A Szentszék apostoli palotájának Sala Regia termében Ferenc pápa pénteken történelmi beszédet mondott az Európai Unió vezetői, Angela Merkel német kancellár, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az EU Bizottság elnöke, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke előtt. „Mi történt veled humanista Európa, az emberi jogok, a demokrácia és a szabadság bajnoka?” – tette fel a kérdést előttük.

„Mi történt veled költők, filozófusok, művészek, zenészek, művelt fejek Európája? Mi történt veled népek és nemzetek Európája, nagy férfiak és nők szülőanyja, akik meg tudták védeni, sőt életüket is feláldozni testvéreik méltóságáért?” Kimerültnek és körülárkoltnak nevezte napjaink Európáját és „új európai humanizmust” sürgetett, melynek tartalmát a hídépítésben, a falak lebontásában, az elszánt, bátor párbeszédben, a különböző kultúrák értékszintézisében jelölte meg. Nézzék Rómát, mennyi kulturális- és értékréteget ötvöz magában! Egy nép igazi kincse abban a képességében rejlik, hogy integrálni tudjon sokféle értéket, egészséges összhangot teremtve köztük, hogy együtt éljenek - mondta.

Ferenc pápa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „az európai identitás mindig dinamikus és multikulturális volt, és az is maradt”. „Olyan Európáról álmodom, amelyikben nem bűn bevándorlónak lenni” – vallotta. Kiemelte a dialógus fontosságát: „Már a gyerekeknek tanítani kellene a párbeszéd kultúráját, hogy felismerjük a partnert a másik emberben, és úgy tekintsünk az idegenre, a migránsra, a más kultúrához tartozóra, mint olyanra, akit meg kell hallgatnunk, akire oda kell figyelnünk, és tisztelnünk kell”. „Nem, szeretném, ha az emberi jogok Európa utolsó utópiájának bizonyulnának” – fogalmazott.

A pápa szerint ma már nem csak katonai és gazdasági koalíciókban kell gondolkodni, hanem kulturális, nevelési, filozófiai és vallási koalíciókban is. Annál is inkább, mivel kiderült, hogy a létező összefogások gyakran gazdasági hatalmi csoportok koalíciói, és önös céljaikért népeket ugrasztanak egymásnak. Olyan koalíciók kellenek, amelyek megvédik a népet, és nem használhatók fel helytelen célokra. A párbeszéd és az egymásra találás kultúrájának fegyverével kell felvértezni az embereket – hangoztatta. Az új nemzedékek szerepéről szólva megkérdezte az európai vezetőktől: hogyan lehet részvételt várni a fiataloktól a társadalomépítésben, ha megfosztják őket a munka lehetőségétől? Hogyan lehet megakadályozni, hogy ne veszítsük el a fiatalokat, és ne máshol keressék ideáljaikat és életük értelmét, hanem odahaza, ha képtelenek vagyunk esélyt és értéket kínálni nekik?

Ferenc pápa abban jelölte meg a megoldást, hogy „olyan befogadó és igazságos új gazdasági modelleket teremtsenek, melyek nem kevesek javára válnak, hanem az embereket és a társadalmat szolgálják.” „Szociális gazdasággá kell átalakítani a fizetőképes keresletre épülő gazdaságot, a spekuláción és a kölcsönkamaton nyugvó haszon- és profitorientált gazdaság helyett az emberbe beruházó, tudásnövelő, munkahelyteremtő szociális gazdaságra van szükség. Fedelet, otthont, munkát kell adni a fiataloknak, földhöz kell juttatni az embert” – mondta.

Az egyház szerepét abban jelölte meg, hogy gyógyítsa a sebeket, „erőssé tegye az egyszerű Jézus jelenlétét” a könyörületesség és a bátorítás jegyében. „Isten az emberek között szeretne lakni, de ez csak akkor válik lehetővé, ha férfiak és nők, hasonlóan a kontinens nagy hittérítőihez, maguk is befogadják, és nem keresnek mást az evangélium helyett. Csak tanúkban gazdag egyház önthet tiszta vizet Európa gyökereire. Végül a különböző felekezetek közti megértés és összefogás fontosságáról szólt, és a kor követelményének nevezte a keresztények teljes egységének megteremtését az ortodoxoktól a protestánsokig - tájékoztatott Ferenc pápa beszédéről a Magyar Szociális Fórum.+++