Az ázsiai-csendes-óceáni térség békéjének és stabilitásának biztosítását, és az eurázsiai térség fejlődését nevezte a Sanghaji Együttműködési Szervezet legfőbb rendeltetésének Rasid Alimov főtitkár a szervezetet alapító „Sanghaji Ötök” húsz évvel ezelőtti döntésének évfordulóján, hétfőn Pekingben – tudósított róla a Magyar Békekör szerdán.

A politikai, gazdasági és katonai együttműködési szervezet tagja Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. India és Pakisztán az idén csatlakozik hozzá. Megfigyelőként vesz részt a szervezet munkájában Afganisztán, Fehéroroszország, Irán és Mongólia, dialógus partnerként pedig Azerbajdzsán, Örményország, Kambodzsa, Nepal, Törökország és Sri Lanka.

Biztonságpolitikai koncepciójuk lényegéről Rasid Alimov azt mondta, hogy a tagállamok lemondanak egymás viszonyában a katonai erő alkalmazásáról a nemzetközi konfliktusok rendezésében, csak önvédelemből tartják megengedhetőnek erő alkalmazását. Egymás határai mentén a „kölcsönösség és a nem konfrontálás” szellemében optimalizálják fegyverzeteiket és felszereléseiket.

A szervezet nem kíván katonai tömbbé válni, de fokozni akarja biztonsági együttműködését a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség ellen. Kiemelik a kibernetikai hadviselés fontosságát a tagállamok szellemi, erkölcsi és kulturális stabilitása ellen irányuló fenyegetések meghiúsításáért – tűnik ki a biztonsági együttműködésre vonatkozó dokumentumokból.

Gazdasági téren a „közös fejlődés” biztosítása a legfőbb követelmény – mondta Alimov. Ahhoz, hogy szerte a világon stabilitás lépjen a bizonytalanság helyébe, a fejlődésképtelenség pedig átadja helyét a felvirágzásnak, változtatni kell a globális pénzügyi rendszeren. Oroszország részt vesz a minőségileg más geopolitikai rend megteremtésében, a gazdasági növekedés új központjainak kialakításában, és politikai befolyásuk növelésében – idézik Putyin orosz elnök kijelentéseit a dokumentumokban.

Alimov szerint a „Sanghaji Ötök” húsz évvel ezelőtt felismerték a kor parancsolatát egy új típusú nemzetközi viszonyrendszer megteremtéséről a XXI. században.

A magyar közszolgálati média nem tartotta szükségesnek, hogy beszámoljon az emberiség felére kiterjedő együttműködési szervezet céljairól – jegyezte meg a Békekör a történtekről szóló tájékoztatójában.+++