Gondokkal teli nehéz évet hagytunk ismét magunk mögött. Az előző években nemcsak a COVID-19 világjárvány pusztító hatásai sokkolták az egész világot, de a döntéshozó politikusaink gyakran emlegették a magas infláció okaként „a brüsszeli szankciókat és a háborús inflációt is”.

 

A Pénzügyminisztérium - a sajtóhírek szerint - december 30-án tette közzé legújabb makrogazdasági prognózisát, melyből az alábbiak derültek ki:

 

Az 5,9 százalékos államháztartási hiány jóval meghaladta az eredeti 3,9 százalékos előirányzatot, valamint az 5,2 százalékos utolsó prognózist is. Az elemzések szerint 2023. évben az éves infláció mértéke 17,6 százalék lett. A bruttó bértömeg 14,5 százalékos növekedést, az egy keresőre jutó nettó reálbér 3,3 százalékos csökkenést mutatott. Az export alig nőtt, mindössze 0,4 százalékkal, az import viszont 4,8 százalékkal esett vissza. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 1.137 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől - főként az ÁFA bevételek elmaradása miatt - de az Európai Uniótól is 400 milliárd forinttal kevesebb pénz jött be.

 

2023-ban a lakosság a gazdasági recesszió hatásait nehezen viselte, hiszen azok a nagy ellátórendszerek mindegyikét érintették. Az oktatásban dolgozók, valamint egészségügyi- és szociális ágazat szakdolgozóinak alacsony bére miatt egyre nőtt az elégedetlenség. A nyugdíjas szervezetek képviselői is többször felemelték szavukat a magas inflációhoz képest későn érkező kompenzáció, a januárig visszamenőleges novemberi nyugdíjemelés miatt.

 

Most, hogy a pénzügyi elemzések alapján a 2023. évi infláció 17,6 százalékos mértékben lett meghatározva és a nyugdíjasok 18,5 százalékos mértékű nyugdíjemelésben részesültek, nem örülhetünk felhőtlenül, ha a tényeket nézzük. Ugyanis, senki ne gondoljon arra, mintha „az idősek meg lennének becsülve, túl lennének fizetve”, ugyanis a KSH adatai alapján a nyugdíjas infláció az év első nyolc hónapjában még átlagosan 23,3 százalékos volt, mely végig túlszárnyalta az addig 22 százalékos általános infláció mértékét.

 

Az viszont talány, hogy 2023. szeptember hónaptól hogyan eshetett meg, hogy a nyugdíjas infláció mértéke havonként átlagosan 0,7 százalékkal alacsonyabb lett az általános inflációhoz képest, miközben köztudott, hogy a nyugdíjasokat ugyanúgy érintik a rezsiszámlák, az élelmiszerárak, a kényszerű lakás-felújítási költségek, vagy egy-egy háztartási gép, - és berendezés javíttatása, vagy a cseréje, mint az aktív dolgozókat. A nettó átlagkereset és az átlagnyugdíj összege között egyre tágabbra nyílt a jövedelmi olló az elmúlt évtizedben. 2010-ben még az átlagkereset 72 százalékát érte az átlagnyugdíj összege, az arány mára 40 százalékra zsugorodott.

 

Az is tény, az egészségügyi konferenciákon elhangzottak szerint, hogy a 65. év felettiek 70 százaléka krónikus betegségek miatt tucatnyi gyógyszert szed, az idősek fele gyógyászati segédeszközöket használ, melyek jelentős - átlagosan havi 20 ezer forintos - anyagi terhet ró rájuk. Ha krónikus betegség miatt fizetős szolgáltatásokat is igénybe kell venni, mint például takarításhoz, bevásárláshoz, ápolási-gondozási segítséghez, vagy magán-orvosi praxishoz kell az egészségügyi ellátások időbeni igénybevétele miatt fordulniuk, azok újabb havi sok tízezer forintos kiadást jelentenek, amit a nyugdíjasok kb. fele önerőből képtelen finanszírozni, ahhoz családi segítséget kell igénybe venniük.

 

A rokkantak és fogyatékkal élők is nyugdíjszerű pénzellátást kapnak, azonban a nekik járó pénzellátások havi összege alig pár tízezer forint, így az ő helyzetük még siralmasabb. Ha a rokkantat, vagy fogyatékkal élőt a közeli hozzátartozónak ápolni kell, otthonápolási díj címén is havi alig pár tízezer forintos pénzellátás jár. Ezek a családok végtelenül elszegényedve, kiszolgáltatott helyzetben tengetik a mindennapjaikat.    

 

Az óév gondjait magunk mögött hagyva önfeledten nem lélegezhetünk fel, hiszen a gazdasági elemzők szerint a 2024-es esztendő sem lesz sokkal könnyebb, legfeljebb egy picivel. Bár, ha jövő évre már csak 6 százalékos inflációt jósolnak, ha a jóslat beválik, akkor talán már reménykedhetünk, hogy megszabadulunk „az Európa bajnok” magas inflációtól. Sőt, ha megnyílnak az Európai Uniós pénzcsapok, ha beindul az eddig visszatartott Európai Uniós pénzforrások folyósítása, akkor talán megkönnyebbülhetünk. Talán lesz a pénzforrásokon kívül akarat is a nagy ellátórendszerek megfelelő anyagi finanszírozására, mint a pedagógusok, az egészségügyi,- és szociális dolgozók bérének rendezésére és a fejlődésünkre szánt Európai Uniós pénzforrásokból további, értelmes célok is megvalósulhatnak. 

 

A 2024. évi „Újévi jókívánságaim” a jobb élet reményéhez fűződnek, miszerint:

 

Legyen béke, nyugalom, anyagi biztonság és egészség! Ne, csak üres szavakkal bizakodva tekintsünk a jövőre, tegyünk is meg mindent annak érdekében, hogy bizakodhassunk! Az emberek ne szenvedjenek a nélkülözéstől, a szociális,- és lakhatási válságtól, ne szenvedjen senki kihűlés miatt fagyhalált! Az oktatás színvonalának növelésével és az ehhez szükséges anyagi források biztosításával támogassuk a fiatalok értékteremtő életre nevelését! Az időseket ne csak szavakban, tettekben is becsüljük meg! Ne csak mi vigyázzunk az egészségünkre, fontos, hogy az állami egészségügyi,- és szociális ellátás színvonalának növeléséhez is legyen elengedő pénzforrás biztosítva!    

 

A bizakodás jegyében Boldog Újévet kívánok!

 

Demeter Éva

Nyugdíjas, társadalombiztosítási revizor

 

 

                

Látogatottság

3865228
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
549
4299
13803
3839613
65704
60899
3865228

Your IP: 35.175.201.191
2024-02-25 05:12