Budapest, 2022. október 15. szombat (MB)

     Az Európai Unió szankciópolitikája és a magyar kormány társadalompolitikája egyaránt szerepet játszik a megélhetési gondok súlyosbodásában és a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződésében – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Pitti Zoltán közgazdász péntek esti előadás-beszélgetéséről a Magyar Békekörben.

     Az egy év alatt (2021. szeptember-2022. szeptember között) tapasztalt 20,1 százalékos infláció, a kenyér árának 76,2, a sajt 68, a száraztészta 60,2, a tojás 53,7 és a sertéshús 22,4 százalékos emelkedése egyszerre EU oroszellenes szankciói visszaütő hatásának, valamint annak a következménye, hogy kormányaink elhanyagolták a hazai mezőgazdaság fejlesztését, és a multinacionális cégeknek kedvező olcsó bérmunkára alapozták a gazdaságot. Az alacsony bérek miatt széles tömegeknek csak a mindennapi létfenntartásra futja.

     „A rendkívül magas infláció már júliusban felfalta a 2022. évi bérfejlesztést” – hangzott el.

      A legnagyobb drágulás az élelmiszerek terén következett be, ezt követik a lakásfenntartási költségek, és a közlekedés. Miközben a lakosság többségének anyagi helyzete romlik, vagy stagnál, a legfelső réteg jövedelme emelkedik. Ez arra enged következtetni, hogy a romló gazdasági helyzetből is a felső tízezer húz hasznot. A jövedelmi leszakadás gyorsuló tendenciát mutat, és a társadalmi feszültségek éleződését vetíti előre – állapította meg a Békekör tudósítója az előadott tények alapján.

      Magyarországon ma a népesség 19,4 százaléka, kb. 1,88 millió ember él mélyszegénységben és társadalmi kirekesztettségben. A jövedelmek egyenlőtlen elosztása következtében csaknem minden ötödik magyar szegénynek számít.

      Kis- és középvállalkozások kénytelenek felhagyni a tevékenységükkel, mert nem tudják vállalni az emelkedő költségeket. Manapság hatszázezer vállalkozásból mindössze hatezer termel jövedelmet. Miközben az állam milliárdokkal támogatja a külföldi beruházók csekély munkahely teremtését, a foglalkoztatás dandárját képviselő kis- és középvállalkozásokat elhanyagolja. Szabad utat biztosítanak olyan presztízsberuházások kivitelezésének, mint amilyenek a budai vár, és a stadionok felépítése, az egészségügyi ellátás fejlesztésére viszont nem jut elég pénz, az oktatás-nevelés pedig fenntarthatatlan állapotba került.

      A kormány társadalmi ügyekhez való hozzáállásával kapcsolatban jellemzőnek tartotta, hogy az egészségügyi tervről szóló dokumentumra azt írták, „nem igényel közéleti egyeztetést”.

      Mint Pitti Zoltán elmondta, a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedése az idén is elsősorban a külföldi nagyvállalatoknak köszönhető ugyan, de jövőre 2-3 százalékos visszaesés várható romló kereskedelmi mérleggel, s általános egyenleggel, csökkenő foglalkoztatással, és a forint további értékvesztésével a dollárhoz és az euróhoz képest. A negatív tendencia okát az uniós szankciókon kívül a magyar gazdaságpolitikában jelölte meg. Mindenekelőtt a termelékenység rendkívül alacsony színvonalában. Az EU tagállamai közül hazánk Bulgária előtt az utolsó előtti helyen kullog az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében, az egymillió új munkahely megteremtését nem követte a gazdasági teljesítmény növekedése, hanem ennek az ellenkezője történt. Alacsony termelékenységünk miatt olcsón exportálunk és drágán importálunk. A romló kereskedelmi és fizetési mérleg miatt a kormány újabb és újabb hitelek felvételéhez folyamodik, a hitel viszont egyre drágább. Magyarország adósságállománya a GDP arányában közel 80 százalékos, és emelkedő tendenciájú. Növekszik a devizában történő eladósodásunk is.

      „Az országnak nem maradt mobilizálható tartaléka a válságkezelésre, sem az előttünk álló gazdasági recesszió negatív társadalmi hatásainak enyhítésére” – mondta a közgazdász. A kormány lebecsülte a világgazdaság egészét érintő erőforráskorlátok szigorodását (nyersanyag, energia), nem készült fel a gazdasági élet egészét érintő technológiai robbanásra, (digitalizáció, mesterséges intelligencia), nem számolt azzal, hogy külgazdasági kitettségünk miatt hazánkat az átlagosnál jobban fogják érinteni a globális értékláncok felbomlásának következményei – fűzte hozzá.

      Mindennek következtében Magyarországról több működő tőke megy ki, mint amennyi bejön – hangzott el.

      Az előadottakból a hallgatóság arra a következtetésre juthatott, hogy mind a kormány, mind a közszolgálati média torzképet fest gazdasági helyzetünkről és a magyar társadalmi valóságról – írta a Békekör tudósítója.

      Az előadást követő beszélgetésben többen azzal hozták összefüggésbe a kialakult helyzetet, és a borús kilátásokat, hogy a rendszerváltás után szétverték a magyar mezőgazdaságot és kiárusították a magyar ipart ahelyett, hogy fejlesztették volna. Élénk vita folyt arról, hogy folytathat-e szuverén gazdaságpolitikát olyan nyitott gazdaságú ország, mint Magyarország. Az előadó ellenezte az elzárkózó, autarchikus logikát, több hozzászóló viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzeti kincsek és természeti erőforrások védelme szuverén politikát követel, s ez nem jelent elzárkózást a külvilágtól. Fókuszba került az ellentmondás, miszerint Magyarország kereskedelmének 80 százalékát az Európai Unió országaival bonyolítja le, de energiaellátása Oroszországtól függ szintén 80 százalékban.

      Élénk vita folyt a „merre tovább” kérdésről. Míg az előadó Magyarország és az EU viszonyának javítását tartotta az egyik legszükségesebb teendőnek, a hallhatóság részéről szóba kerültek más lehetőségek is, mint a BRICS csoporttal, az Eurázsiai Gazdasági Unióval, vagy a Sanghaji Együttműködési szervezettel való kapcsolatteremtés is. Kapcsolataink diverzifikálása.

      A Békekör elnöke a találkozó végén rávilágított az újabb nemzeti konzultáció abszurdumára. „A Kállay kettős tébolyának” nevezte, hogy a kormány ugyanazoknak az uniós szankcióknak az elvetését várja az emberektől a konzultáción, amelyeket ő maga Brüsszelben megszavazott.

      Simó Endre az Oroszországgal való kiegyezésben jelölte meg a gazdasági kibontakozás kulcsát, mert – mint mondta – hazánknak elemi érdeke az egyenjogú békés együttműködés az alárendelt állapot helyett.+++

 

 

 

Látogatottság

3114783
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
600
3597
6143
3100053
10718
42938
3114783

Your IP: 100.24.118.144
2022-12-09 16:37