A Magyar Békekör dokumentáló összeállítása

– 1989. december 2-3: a máltai orosz-amerikai csúcstanácskozáson James Baker amerikai külügyminiszter George Bush elnök társaságában megígérte Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának, hogy a NATO nem fog Keletre terjeszkedni, a Szovjetuniónak nem kell attól tartania, hogy bevonják a NATO-ba a volt szocialista országokat. „A NATO-erők joghatósága egy hüvelyknyit sem fog Keletre bővülni” – hangzott el szó szerint. 2022-ig az USA és a NATO tagadta, hogy amerikai részről ilyen ígéretet tettek volna. 2022. február 18-án a Der Spiegel titkosítás alól feloldott brit dokumentumokat hozott nyilvánosságra arról, hogy 1991. március 6-án az amerikai, a brit, a francia és a német külügyminisztérium politikai igazgatói Bonnban egyetértettek abban, hogy a NATO nem terjeszkedhet az Elbától Keletre, „elfogadhatatlan” volna a kelet-európai országok felvétele a NATO-ba. Raymond Seitz, a washingtoni külügyminisztérium politikai igazgatója megerősítette: „A Nyugat világosan a Szovjetunió értésére adta, hogy a NATO sem hivatalosan, sem nem hivatalosan nem terjeszkedik Keletre”. 2022. május 18-án George W. Bush, a máltai tanácskozáson részt vett George Bush fia, az Egyesült Államok későbbi elnöke megerősítette, hogy Máltán valóban tettek ilyen ígéretet.

– 1990. november 21-én Párizsi Charta Egy Új Európáért címmel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 34 tagállamának csúcsértekezletén kinyilvánították a biztonság oszthatatlanságának elvét.  A egyhangúan elfogadott dokumentum szerint “a biztonság oszthatatlan és minden egyes résztvevő állam biztonsága elválaszthatatlanul össze van kapcsolva minden másikéval”.  1999. novemberben az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén az oszthatatlanság elvét kiegészítették azzal, hogy az államok “nem erősíthetik a saját biztonságukat más államok biztonságának rovására”.

– 1991. július 1-én a Varsói Szerződés megszűnt, a NATO megmaradt. 1991. decemberben felbomlott a Szovjetunió.

– A Szovjetunió volt köztársasága, Ukrajna csatlakozott az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz (1991) és a Partnerség a Békéért programhoz (1994). 1997-ben a NATO Chartát írt alá Ukrajnával a megkülönböztetett partnerségről, és NATO-Ukrajna Bizottságot (NUC) állított fel.

– Máltai kötelezettségvállalását megszegve az Egyesült Államok vezette NATO 1997-ben csatlakozási tárgyalásba kezdett volt szocialista országokkal, majd 1999-ben felvette soraiba Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és Magyarországot. Bulgáriát, Romániát, Szlovéniát, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát 2004-ben, Albániát és Horvátországot 2009-ben, Montenegrót 2017-ben integrálta soraiba. (Egyikük sem lehetett volna a NATO tagja, ha az Egyesült Államok tiszteletben tartotta volna máltai ígéretét.)

– 2001-ben az Egyesült Államok felülvizsgálta részvételét a biológiai fegyvertilalmi megállapodásban, melyhez 1975.március 26-án csatlakozott. Az amerikai kormány azzal indokolta döntését, hogy a külföldi ellenőrzés veszélybe sodorja az amerikai gyógyszer- és biotechnológiai cégek üzleti titkainak védelmét. A Pentagon kifogásolta az amerikai biológiai védelmi létesítmények ellenőrzését. Egyidejűleg az Egyesült Államok biológiai fegyverek kifejlesztésébe kezdett, és kutató laboratóriumokat létesített a világ több országában a Pentagon közvetlen felügyelete alatt.

– 2006. április 27-én, a NATO államok külügyminisztereinek tanácskozásán James Appathurai, a NATO szóvivője, későbbi főtitkárhelyettese bejelentette: a szövetség minden tagja támogatja Ukrajna gyors integrálását a NATO-ba.

– 2009-ben a NATO felügyelete alatt, az éves nemzeti program keretében hozzáfogtak az ukrán fegyveres erők reformjához. Kezdetét vette Ukrajna aktív bekapcsolódása a NATO műveletekbe és küldetésekbe. Prioritást kapott a biztonsági és védelmi szektor átfogó reformja, és Ukrajna harci képességének megerősítése.

– 2014. február 18-23. között amerikai támogatású fegyveres puccsal megdöntötték a torvényes ukrán kormány és Viktor Janukovics elnök hatalmát, és ugyancsak amerikai támogatással megszervezték az oroszellenes politikai összefogáson alapuló új hatalmi rendszert. Még aznap NATO-tisztek érkeztek Ukrajnába.

– 2014. februárban a Krím-félsziget és Szevasztopol szembefordult az új kijevi hatalommal, majd a március 16-i népszavazás eredményeként újraegyesült Oroszországgal. A referendumon a lakosság 95,5 százaléka szavazott arra, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció része legyen.

– 2014. márciustól a NATO államai szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben a „Krím és Szevasztopol törvénytelen annektálásáért és Ukrajna szándékos destabilizálásáért”.

– Olekszandr Turcsinov elnök és Arsenij Jacenyuk miniszterelnök politikai szövetségre lépett az ukrán neonácikkal, bevonta őket a fegyveres erők kötelékébe, hogy megtörje az új kijevi hatalommal szembeforduló Donyeck és Luhánszk ellenállását, és visszaszerezze Ukrajnának a függetlenségét kikiáltó Donbászt. Ukrajna bevetette hadseregét a Donbász ellen. Kezdetét vette az ukrajnai polgárháború, mely 2022-ig több mint 13 ezer, többségében orosz áldozatot szedett.

– 2014. április 7-én Népköztársasággá kiáltották ki Donyecket és Luhánszkot, a két donbászi köztársaság kinyilvánította függetlenségét Ukrajnától.

– 2014. májusban a kijevi kormány terrorista szervezetté nyilvánította a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaságot, és „Oroszország által ideiglenesen megszállt területté Donbászt”.

– 2014. május 2-án neonácik rágyújtották az odesszai szakszervezetek székházát a bennlévőkre, és elevenen megégettek 38 embert.

– 2014. szeptember 5-én Ukrajna, a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaság megállapodást kötött Minszkben a fegyverszünetről és a fegyverzetek visszavonásáról. A megállapodás francia, német és orosz közvetítéssel született.

– A 2015. február 12-én újabb megállapodást kötöttek Minszkben. A második minszki megállapodás fegyverszünetet, a fegyverek visszavonását, amnesztia kihirdetését, a gazdasági kapcsolatok helyreállítását és ukrajnai alkotmányos reform végrehajtását írta elő. Ennek értelmében decentralizálni kellett volna a hatalmat, és különleges jogállást kellett volna biztosítani a többségében oroszok lakta két donbászi köztársaságnak. A két minszki megállapodást bejegyezték az ENSZ hatályos nemzetközi szerződései közé.

– Ukrajna 8 éven át nem teljesítette a minszki megállapodásokat, nem hajtott végre alkotmányreformot, nem biztosított Donbásznak különleges jogi státust. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a lengyel Rzeczpospolita 2022. február 1-i számában megjelent nyilatkozatában bejelentette: Ukrajna soha nem ad különleges státust Luhánszknak és Donyecknek. Zelenszkij ukrán elnök február 17-én megerősítette: Kijev nem hajlandó tárgyalni a két szakadár donbászi köztársaság képviselőivel a minszki megállapodások végrehajtásáról.

– 2015-től szélsőséges nacionalista szellemben, Oroszország és az orosz nép ellen gyűlöletet szító oktatásban és nevelésben részesítették az ukrán iskolai tanulókat, a gyermekeket megtanították a náci karlendítésre. Gyermekekkel mondattak szöveget arról, hogy „Oroszországot el kell törölni a Föld felszínéről”.

– 2016-tól „átfogó segítségnyújtási csomag” keretében a NATO hozzá fogott az ukrán fegyveres erők Oroszország elleni háborús kiképzéséhez és felfegyverzéséhez. NATO kiképző tisztek érkeztek Ukrajnába, hogy irányítsák a korszerű haditechnika használatának elsajátítására irányuló kiképzést. Washington és Kijev titkos megállapodást kötött a Pentagon felügyelete alatt üzemeltetett biológiai fegyverek kifejlesztésével foglalkozó laboratóriumok Ukrajnába telepítéséről, és ukrán szakemberek alkalmazásáról. 2022. februárig Ukrajnában több mint 20 katonai laboratóriumban folytattak nemzetközi szerződésben tiltott biológiai fegyverkutatást. Hasonló laboratóriumok jelentek meg más egykori szovjetköztársaságokban is: Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban.

– 2016-ban amerikai Aegis ballisztikus rakétakilövő bázist telepítettek a romániai Deveseluba.

– 2017. júniusában az ukrán parlament jogszabályba foglalta, hogy stratégiai kül- és biztonságpolitikai célja a NATO-tagság. 2019-ben hatályba lépett az ennek megfelelően módosított ukrán alkotmány.

– Az Egyesült Államok ügynökségei és amerikai érdekeket szolgáló nem kormányszervezetek (NGO) szervezkedésbe fogtak a hatalom megdöntéséért orosz, fehérorosz és kínai ellenzéki erőkkel. Tömegtüntetéseket szerveztek több orosz nagyvárosban és Hongkongban. Minszkben zavargások törtek ki. Az volt a cél, hogy az „arab tavaszhoz” és az „euromajdanihoz” hasonló puccsal megdöntsék a törvényes hatalmat, és az amerikai érdeket kiszolgáló kormányt juttassanak hatalomra.

– 2018-ban 40 silós amerikai Aegis ballisztikus rakétakilövő bázist telepítettek a lengyelországi Redzikowonál.

– 2018. május 8-án az Egyesült Államok felmondta az Iránnal 2015-ben kötött atom-megállapodást (JCPOA), és újra szankciókat vezetett be az Iráni Iszlám Köztársaság ellen.

– 2019. augusztus 2-án az Egyesült Államok felmondta a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről (INF) 1987-ben kötött megállapodást.

– 2019-ben Washington amerikai nemzetbiztonsági üggyé nyilvánította Ukrajna biztonságát. Az Egyesült Államok, határaitól 8 ezer km-re megerősítette katonai jelenlétét az orosz határok közelében, elsősorban Lengyelországban és a Baltikumon, valamint Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában. A NATO fokozta jelenlétét a Fekete-tengeren, tengeri együttműködését Ukrajnával és Grúziával. Egyik NATO hadgyakorlat a másikat érte az orosz határok közelében. Mindennapossá váltak a felderítő repülések, stratégiai bombázók jelentek meg az orosz légtér közelében, NATO hadihajók provokatív manővereket végeztek a Fekete-tengeren.

– 2020. május 22-én az Egyesült Államok kilépett a Nyitott Égbolt (Open Skies) fegyverzetellenőrzési és bizalomerősítő egyezményből.

– 2020. szeptemberében Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyta Ukrajna új nemzetbiztonsági stratégiáját, melynek részeként Ukrajna partneri viszonyra lépett a NATO-val a katonai tömbhöz való csatlakozásának megalapozása érdekében.  

– 2021. április 13-án Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra kérte a NATO-t, hogy Ukrajnávak közösen indítson preventív háborút Oroszország ellen a Krím visszafoglalásáért és a két donbászi köztársaság függetlenségének felszámolásáért. Kijev kérését Kuleba személyesen tolmácsolta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak Brüsszelben.

– 2021. augusztus 22-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényt hirdetett ki arról, hogy az Ukrajnát alkotó népek, nemzetiségek, nemzeti kisebbségek közül melyik számít őshonosnak, és melyik nem. Etnikai hovatartozás alapján a törvény megszűntette a jogegyenlőséget az Ukrajnát alkotó népek között, alsóbb és felsőbbrendű etnikumokra tagolta a népességet. Az egységes nemzet állam nevében a többiek fölé rendelte az ukránokat, kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát, megfosztotta a többieket anyanyelv-használati, kulturális, oktatási jogaiktól. Megtiltották a kettős állampolgárságot, és korlátozták a nem őshonos népek kapcsolattartási jogait az anyaországgal. A törvény nem őshonosnak nyilvánította többek között az oroszokat és a kárpátaljai magyarokat. A törvény jogilag is alapot nyújtott az orosz, mint „alsóbbrendű faj” kiirtásához a Donbászban és másutt.

– Washington kezdeményezésére a NATO-ban felhevítették az oroszellenességet, Biden amerikai elnök gyilkosnak és véreskezű diktátornak minősítette Putyin orosz elnököt, Európa-szerte irracionális gyűlöletkeltő kampány indult Oroszország ellen. Az Európai Parlament az oroszellenes gyűlölködés egyik fő színterévé, a szankciópolitika kezdeményezőjévé vált. Számos nemzetközi szervezet, köztük az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Bíróság a nyugati érdekek szószólójává vált, és oroszellenes tevékenységet fejtett ki.

– 2021 őszén az Angela Merkelt követő német kancellár, Olaf Scholtz engedve az amerikai nyomásnak úgy döntött, hogy visszalép a felépült Északi Áramlat-2  gázvezeték üzembe helyezésétől.

– A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kimutatta, hogy az Egyesült Államok tizenkétszer annyit költ katonai célokra, mint Oroszország.

– 2021-től amerikai atomszakértőket telepítettek Ukrajnába.

– 2021. novemberben Donbásznál összevontak 125 ezer ukrán katonát, az ukrán fegyveres erők felét.

– 2021. december 1-én Putyin orosz elnök „átléphetetlen vörös vonalnak” minősítette NATO katonák és fegyverek, köztük olyan rakétákat telepítését Ukrajnába, amelyekkel öt perc alatt csapást mérhetnek Moszkvára. Törvényes garanciát kért a NATO-tól arra, hogy abbahagyja keleti terjeszkedését, és felhagy a feszültség szításával az orosz határok mentén. Megállapodást javasolt arról, hogy kizárják a NATO minden lehetséges terjeszkedését Keletre.

2021. december 3-án Joe Biden amerikai elnök elutasította az orosz elnök javaslatát, és azt mondta, hogy „senkitől sem fogadja el, hogy vörös vonalakat húzzanak meg”.

– 2021. december 15-én az orosz külügyminisztérium részletes jegyzéket adott át John Sulivannek, az USA moszkvai nagykövetének az orosz biztonsági követelésekről. A szerződés tervezetben Oroszország az ENSZ Alapokmányából, az Alapokmányon nyugvó államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogból, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia 1975. évi helsinki záróokmányából, a viták békés rendezéséről szóló 1982. évi manilai nyilatkozatból, az 1999. évi Európai Biztonsági Chartából, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló 1997. évi alapító okiratból kiindulva javasolta, hogy a felek az oszthatatlan, egyenlő és csorbítatlan biztonság elvei alapján működjenek együtt. Moszkva ennek érdekében többek között kezdeményezte: Az Amerikai Egyesült Államok vállalja, hogy megakadályozza az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének további keleti terjeszkedését, és megtagadja a Szövetséghez való csatlakozást a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának államaitól, nem létesít katonai bázist a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének azon államainak területén, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, nem használhatja infrastruktúrájukat semmilyen katonai tevékenységre, és nem alakít ki kétoldalú katonai együttműködést velük. A felek vállalják, hogy nem telepítenek földi indítású közép- és rövidebb hatótávolságú rakétákat nemzeti területükön kívül, valamint nemzeti területüknek azon részein, ahonnan ezekkel a fegyverekkel a másik fél nemzeti területén lévő célpontokat támadhatnak.

-2021. december 17-én Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pontokba szedve nyilvánosságra hozta az orosz biztonsági igényeket, melyek a következők:

* Ki kell zárni a NATO terjeszkedését és Ukrajna bevonását a NATO-ba;

* A NATO nem telepíthet további csapatokat és fegyvereket azokon az országokon kívül, amelyekben 1997 májusában tartózkodott. (Mivel akkor még egyik kelet-európai ország sem volt a NATO tagja, ezt a követelést úgy lehet értelmezni, hogy valamennyi kelet-európai országból ki kell vonni a NATO-csapatokat és fegyverzetet.) Kivételes esetben megengednék ilyen csapatok és fegyverzetek telepítését, de csak Oroszország és a NATO közös beleegyezésével;

* A NATO-nak fel kell hagynia katonai tevékenységével Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában;

* Nem telepíthetnek közép- és rövid-hatótávolságú rakétákat oda, ahonnan csapás mérhető a másik fél területére;

* Ne folytassanak egy dandárnál nagyobb hadgyakorlatokat, azt is csak egy olyan térségben, amelyikben előre megállapodtak, továbbá rendszeresen tájékoztassák egymást a hadgyakorlatokról;

* Erősítsék meg, hogy a felek nem tekintik egymást ellenfélnek és minden vitájukat békésen rendezik, tartózkodnak az erő alkalmazásától;

* Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem idéznek elő olyan helyzetet, amelyet a másik fél ellene irányuló fenyegetésként értelmezhet;

* Létesítsenek forró drótot, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással vészhelyzet esetén.

Rjabkov azt is közölte, hogy az orosz biztonsági követeléseket olyan csomagnak kell tekinteni, amelyből nem lehet válogatni, mert a követelések összefüggenek egymással és egységes egészet alkotnak.

– 2021. december 19-én Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes tecnikai-katonai ellenlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a NATO visszautasítaná a biztonság kölcsönös megerősítésére irányuló orosz javaslatot, és figyelmen kívül hagyná Oroszország törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését.

– 2021. december 21-én Putyin elnök beszédében az orosz tábornoki kar előtt a következőket mondta: „Az Egyesült Államok és a NATO tevékenysége miatt a 90-es évek óta kényszerülünk intézkedésekre. A helyzet lépésről lépésre romlott, mind rosszabb és rosszabb lett. A Szovjetunió megszűnése után a NATO-t folyamatosan bővítették, és most Ukrajnát is ellenünk fordítják. Mit keres az USA Ukrajnában? Mit keres az USA házunk küszöbén? Tessék megérteni, hogy nekünk nincs hová visszahúzódnunk! Tényleg azt hiszik, hogy ölbe tett kézzel fogjuk nézni, hogyan fegyvereznek föl szélsőséges erőket a szomszédunkban? Eljött a pillanat, amikor Oroszországnak reagálnia kell, mert a NATO túl közel került a határaihoz. Oroszország megfelelő választ fog adni bármilyen nyugati agresszióra, és folytatni fogja hadseregének fejlesztését. Van valaki, akinek ez nem világos?”

– 2021. december 30-án Biden amerikai elnök az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen tudatta Putyinnal, hogy az USA nem mond le a NATO keleti terjeszkedéséről. Putyin pedig közölte vele, hogy Oroszország nem mond le a határainak biztonságát szavatoló törvényes garanciákról. Biden „masszív gazdasági és katonai szankciókat” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország megszállná Ukrajnát, Putyin pedig közölte Bidennel: „Ha önök támadó fegyvereket telepítenek Ukrajnába, mi támadó fegyvereket fogunk telepíteni az amerikai határok közelébe”.

– 2022. január 3-án a világ öt nukleáris nagyhatalma közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy „Nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és sohasem szabad megvívni”.

– 2022. január 10-én Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettessel, hogy az USA nem tesz eleget Oroszország törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelésének, és nem mond le a NATO kiterjesztéséről a volt szovjetköztársaságokra.

– 2022. január 12-én Jens Stoltenberg NATO főtitkár közölte Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettessel, hogy Oroszország nem vétózhatja meg Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.

-2022. január 13-án Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nél akkreditált állandó képviselője a szervezet bécsi megbeszélésén kijelentette: “Oroszország békeszerető ország. De nincs szükségünk békére bármi áron. A jogilag formalizált biztonsági garanciák számunkra feltétlenül szükségesek. Ami a megfelelő eszközök megválasztását illeti, nagyrészt rajtunk múlik, mindnyájunkon, mert a garanciák, amelyekről szó van, mindenkinek egyformán szükségesek. Lépéseket teszünk, ha javaslatainkra nem kapunk választ. Moszkvának nincs más választása, mint reagálni az EBESZ-régió katonai-politikai helyzetének destabilizálódására”.

– 2022. január 19-én Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kijevben tudatta, Washington nem hajlandó írásba adni sem azt, hogy a NATO nem terjeszkedik Keletre, sem azt, hogy felhagy a NATO felvonulásával az orosz határok mentén.

– 2022. január 20-án Konsztantyin Gavrilov, a biztonsági és fegyverzet ellenőrzési kérdésekkel foglalkozó orosz küldöttség vezetője az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bécsi ülésén közölte: orosz részről elkezdődött a visszaszámlálás azoknak a katonai-műszaki ellenlépéseknek a megtétele felé, amelyeket a tárgyalások sikertelensége esetére helyeztek kilátásba.

– 2022. január 26-án John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete az orosz biztonsági követelésekre vonatkozó írásos választ adott át az orosz külügyminisztériumban. Válasz-dokumentumában az Egyesült Államok közölte, hogy nem mond le a NATO keleti bővítéséről, de kész tárgyalni Oroszországgal más kérdésekről. „Nem tettünk engedményt az oroszoknak, nem adjuk fel olyan alapelveinket, mint amilyen a NATO nyitott kapu politikája, és jelenléte Kelet-Európában” – mondta Blinken amerikai külügyminiszter.  Ugyanaznap a NATO főtitkára is elutasította Moszkva biztonsági követeléseit. Fenyegető hangvételű válaszában Stoltenberg értésre adta, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadást a NATO szövetségese elleni támadásnak vennének, és a washingtoni szerződés 5. cikke szerint reagálnának rá.

– 2022. február 9-én Vlagyimir Csizov, Oroszország Európai Uniónál akkreditált állandó képviselője a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna semlegességével lehetne feloldani a kialakult nemzetközi válságot.

– 2022. február 15. Vlagyimir Csizov nagykövet, Oroszország állandó képviselője az Európai Uniónál a The Guardiannak adott nyilatkozatában figyelmeztette a kijevi vezetést, hogy ellentámadással kell számolnia, ha nem hagy fel Oroszország provokálásával és Donbász orosz lakosságának pusztításával.

– 2022. február 18-án Oroszország tudatta Washingtonnal, hogy kénytelen lesz katonai-technikai ellenlépéseket tenni, ha az Egyesült Államok nem hajlandó teljesíteni biztonsági követeléseit.  Az erről szóló feljegyzést az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének, John Sullivannek adták át. Ugyanaznap az ukrán tüzérség tüzet nyitott Donbászra. Hozzáfogtak több százezer donbászi lakos evakuálásához Oroszországba.

– 2022. február 19-én általános mozgósítást rendeltek el Donyeckben és Luhánszkban. Rosztovban (Oroszország) szükségállapotot hirdettek ki a Kelet-Ukrajnából Oroszországba evakuált tömeg fogadására.

– 2022. február 20-án Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Süddeutsche Zeitungban megjelent nyilatkozatában közölte: nem tudnak mit kezdeni Ukrajna semlegesítésének orosz tervével. A NATO nem mond le nyitott kapu politikájáról, és nem vonul vissza 1997-es pozícióiba.

– 2022. február 21-én Zelenszkij ukrán elnök felmondta az 1994. december 5-én aláírt Budapesti Memorandumot, amelyben Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, és vállalta, hogy leszereli nukleáris fegyverarzenálját.

– 2022. február 21-én az ukrán hadsereg 36. dandárja támadást indított a Kijevvel szembenálló donyecki népi milíciák ellen az orosz határ közelében. Tüzérségi tűz alá vettek hat donyecki és hat luhánszki települést, és páncélozott gépjárművel behatoltak orosz területre.

– 2022. február 21-én Oroszország elismerte a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaság függetlenségét, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött velük.

– 2022. február 22-én Washington és NATO szövetségesei szankciókat foganatosítottak Oroszország és a függetlenné vált két donbászi népköztársaság ellen, Blinken külügyminiszter lemondta Lavrov orosz külügyminiszterrel február 24-re tervezett genfi találkozóját.

– 2022. február 24-re virradóra Oroszország különleges katonai műveletet indított ukrán katonai objektumok ellen a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaság kérésére. A katonai intervenciót azzal indokolta, hogy demilitarizálja és nácitlanítsa Ukrajnát, és elébe vágjon a NATO további terjeszkedésének.

Elkészült 2022. június 13-án

Látogatottság

3114780
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
597
3597
6140
3100053
10715
42938
3114780

Your IP: 100.24.118.144
2022-12-09 16:35