A Magyar Szociális Fórum szakértői szerint, ami a rokkantsági nyugdíjuktól - mint szerzett jogtól - megfosztott súlyos betegekkel történt a 2012. január 1-én hatályba lépő 2011. évi CXCI. törvénnyel, valamint az orvos-bizottsági felülvizsgálatukat szabályozó 7/2012. II. 14. NEFMI rendelet kapcsán, azzal a döntéshozók már tíz évvel ezelőtt megpecsételték az érintettek sorsát.

Tíz évvel ezelőtt még csupán néhány rokkant ismerte fel azt a szörnyűséget, ami várni fog majd rá a következő évtizedben. Az érintettek közül néhányan - annak idején - nem hagyták szó nélkül, ami a törvénykezés által történt a társadalom legkiszolgáltatottabbjaival.

1./ Egyikük alkotása ez a videó felvétel, mely hűen tükrözi a rokkantakat érintő tíz évvel ezelőtt életbelépő törvényi változások ma is érezhető hatásait.  Azóta a rokkantak kiszolgáltatottsága élő történelemmé vált.

https://www.youtube.com/watch?v=0y7tLXuQnz8

Az érintettek közül régebben a bátrabbak felvállalták, hogy riportalanyként is nyíltan beszélnek a rokkantak jogsérelmeiről.  Az MSZF alapítója, Dr. Simó Endre és néhány rokkant közreműködésével jött létre egy-egy olyan riport, mely már sok-sok évvel ezelőtt rávilágítottak az érintettek gondjaira.

A riportsorozatokból példaként most csupán kettőt ajánlanánk a rokkantak elmúlt évtizedes megpróbáltatásainak felelevenítésére. Ezek hűen tükrözik az őket máig elkísérő valós problémákat, melyek a társadalmi összefogás hiányára is rámutatnak.    

2./ Életképek, élethelyzetek, megrokkant életek:

https://www.youtube.com/watch?v=bTZ2JuFlA4E#t=29

3./ „Rokkantak jajkiáltása”, amit a döntéshozó politikusok nem kívántak meghallani:

https://www.youtube.com/watch?v=yuN6SZwvtbs

A rokkantak perközösségeket alakítva (MEOSZ és ROSTA) eljutottak a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz is, de keresetüket elutasították. Hasonlóképpen a rendvédelmi dolgozók és magán nyugdíjpénztári perközösségekhez, melyek pernyerés esetén sok ezermilliárd forintjába kerültek volna a  magyar államnak kártérítés címén. Ez pedig komoly költségvetési kiadási terhet jelentett volna. Ugyanakkor néhány rokkant, aki egyéni jogorvoslati úton próbálkozott a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon végigvinni a keresetét, sikerrel járt. Ez is bizonyíték lehetett arra, hogy jogilag problémás volt a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének tíz évvel ezelőtti átalakítása.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatban 2018 novemberben alkotmánybírósági határozat született arról, hogy 2019. március 31-ig az Országgyűlésnek döntenie kell a jogtalanul visszaminősített rokkantak kártalanításáról, de az erre vonatkozó törvényjavaslat késlekedése folytán, csak 2021 nyarán született döntés a rokkantak kárpótlásáról, de ez „félresikerült” az alábbiak miatt:

 - Az egyszeri, 500 ezer forint összegű kárpótlás sovány vigasz a többéves károk elszenvedése után, főleg annak a kitételnek a figyelembe vételével, hogy a károsult azt követően semminemű további kárigénnyel nem élhet, ha a későbbiekben tudatosul benne, hogy jogtalan visszaminősítésével őt több millió forintos kár érte.

- Aki viszont a több millió forintos kártérítés iránti igényét szeretné érvényre juttatni, annak még tovább kell várnia. Ugyanis, erre az igényre vonatkozó benyújtási kérelem határideje 2022. június 30, illetve az egykori állapotának véleményezését elbíráló orvos-bizottsági felülvizsgálatok határideje 2023. június 30. A károsult csak ezt követően juthat majd hozzá a kártalanítás összegéhez, melynek kiutalása elhúzódhat akár 2023. év végéig is az ügyintézési határidők miatt.

- A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az anyagi kárt elszenvedő, de a kártérítési igényét állapota miatt már érvényesíteni nem képes személynek, valamint az időközben elhunyt rokkantat ápoló és az őt anyagilag segítő hozzátartozónak, miért nem jár legalább az egyszeri 500 ezer Ft összegű kárpótlás?    

Az MSZF szakértői értetlenül állnak a rokkantak kártalanításával kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel szemben. Miért kellett tíz évig várni a rokkantak kártalanítására! Miért kell további évekig várni rá? Miért nem láthatunk hivatalos statisztikai adatot az elmúlt tíz évben visszaminősített, illetve elhunyt öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantak számáról?