December 10. az emberi jogok 1948-ban keletkezett egyetemes nyilatkozatának a napja.

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy milyen károkat szenvedtünk el a koronavírus járvány következtében emberi jogainkra nézve betegjogi,  szociális biztonsági, vagy egyéb tekintetben.

 

Két évvel ezelőtt szabadult rá a világra a COVID -19 néven ismertté vált koronavírus, melyet gyors terjedése miatt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánított. Hazánk lakosságát 2020. év tavaszán érte el a járvány. A  lakosság fegyelmezett járványkezelésével és az oltásra jelentkezők arányával nem állunk rosszul. Az első oltást máig kb. 6 millió 172 ezren, a másodikat kb. 5 millió 880 ezren, a harmadik oltást kb. 2 millió 865 ezren vették fel, az időpont egyeztetés nélküli oltásra 2021. december 12-ig reggel 7 óra és este 19 óra között lehetőség van. Az nyújthatna csak valamiféle megnyugvást, ha minél többen beoltatnák magukat, mivel az elmúlt két évben a „covidos” betegek közül eddig több mint 36 ezren vesztették életüket. Az elhalálozási szám mindenkit az oltás felvételére kell, hogy ösztönözzön!

 

Az MSZF szerint sajnálatos tény, hogy a hatékony járványkezelés fontosságára hivatkozva a kormány az általános egészségügyi ellátást háttérbe szorítja úgy, hogy azt a betegek nem, vagy csak rendkívüli és csak sürgős esetekben vehetik igénybe. Erről nemcsak a hozzánk eljuttatott betegpanaszok tanúskodnak, hanem a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatok is, melyek a műtéti várólistákon várakozók számának növekedését mutatják. A NEAK honlapján elérhető adatok szerint 2021.nyarán kb. 35 ezren vártak műtétre, mára már a műtétre várakozók száma 50 ezer fölé emelkedett.

 

Bármennyire elsődleges cél is a koronavírus járvány megfékezése, az nem történhet az általános betegellátás rovására. Az egészségügyi ellátást úgy kellene megszervezni, hogy a járvány idején a gyógyítást folyamatosan biztosítsák, és a betegségek kialakulását megelőző ellátás is szavatolt legyen. Annál is inkább, mivel a munkáltatók az aktív életkorú munkavállalók után havonta befizetik az egészségbiztosítást és a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, az emberek mégis csak korlátozottan vehetik igénybe az emberek a járványra való hivatkozással. A nyugdíjasok is gyakran kénytelenek az állami egészségügyi szolgáltatás helyett a magán-egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, annak ellenére, hogy kb. 40. évig fizették utánuk a társadalombiztosítási járulékot, de cserébe, csak akadozott állami egészségügyi ellátást kapnak, pedig sokan már idős, krónikus betegek. Az egészségügyi személyzet más területekre történő átvezénylése, ha ide-oda küldözgetik az orvosokat és nővéreket, annak csak a betegek isszák meg a levét, mert nem kapnak megfelelő ellátást ebben a kaotikus egészségügyi ellátórendszerben. A szakemberhiány már az egészségügyi alapellátó rendszert is kikezdte, mivel egyre több a megüresedő háziorvosi praxis, így pár év múlva már sok beteget fenyegethet az a veszély is, hogy háziorvos nélkül marad.     

 

Ha emberi jogok szempontjából az alapvető betegjogokat nézzük, egyértelműen kimondható, hogy a „COVID” járvány mögé bújva - miszerint annak megfékezése az elsődleges - hazánkban korlátozták az alapvető betegjogokat. Az általános betegellátás nem működik úgy, ahogyan az minimálisan is elvárható lenne. Az „Európai Betegjogi Charta”-ban megfogalmazott alapvető betegjogok szinte mindegyike sérül, ha hazánkban a betegek a koronavírus járványra hivatkozással nem kapják meg az általános egészségügyi ellátás alapvető szolgáltatásait. Hazánk aláírta és kötelezte magát az Európai Betegjogi Chartaban megfogalmazott betegjogok tiszteletben tartására, de a 14 alapvető betegjog közül szinte mindegyik sérül, ha a hazai általános állami egészségügyi ellátást szeretnénk igénybe venni.

 

Az Európai Betegjogi Charta 14 alapvető betegjogáról itt olvashatunk bővebben:

 

https://www.jogiforum.hu/cikk/2013/08/12/deklaralt-betegjogok%E2%80%AD-az-unios-normarendszer/

 

A betegek panaszáradata arra utal, hogy súlyosan sérül az ellátáshoz való joguk. Még a telefonos elérhetőség is korlátozott az egészségügyi intézetekbe való bejutáshoz, a vizsgálatokra való bejelentkezésekhez, időpontkéréshez.  Vajon vállalja-e a felelősséget valaki is a kormányban azért, ha ellátatlanság következtében többen halnak meg, mint magában a járványban?

 

A másik probléma a szociális biztonsághoz való jog hiánya. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (22. cikk) szerint: „Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz;”…

 

 Hol van ez biztosítva hazánkban, ha arra gondolunk, hogy hány és hány dolgozó állása szűnt meg a „COVID” járvány miatti korlátozások alatt, például a vendéglátásban, az idegenforgalomban, a kultúra területén? A munkahelyek megszűnésével az elbocsátottak szociális biztonsághoz való joga sérült, mivel a csupán 90 napos álláskeresési támogatás folyósításának lejárta után, sokan nem tudtak elhelyezkedni. Az Alaptörvény, az Európai Alapjogi Charta, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye is hangsúlyozza a szociális biztonsághoz való jog fontosságát.

 

Hol van biztosítva a szabad munkavállaláshoz való jog, ha arra gondolunk, hogy a „veszélyhelyzet idejére meghirdetett felmondási tilalommal” az egészségügyi dolgozókat és a rendvédelmi dolgozókat megfosztják tőle? +++

 

 

        

Látogatottság

2798741
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
422
1747
2169
2784082
24083
46325
2798741

Your IP: 3.238.180.255
2022-05-17 11:11