Társadalombiztosítási szakértőnk a kormány újabb konzultációjáról:

Egy miniszterelnöki üzenet, mely köszönő viszonyban sincs a valósággal

A Magyar Szociális Fórum társadalombiztosítási szakértője szerint: „Az idősek a „JóKor” magazin helyett inkább jobb korra vágynak”.

A kormánynak bevett szokása, hogy nemzeti konzultációkkal keresi meg az embereket. A kormány-kommunikáció része a nyugdíjasokhoz postai úton eljuttatott „JóKor” magazin is. Ebben hírül adják, hogy a kormány nyugdíjasok iránti megbecsülésének része, hogy amit a korábbi kormányok elvettek, azt a jelenlegi kormány visszaadja a családoknak, mind a munkavállalóknak, mind az időseknek egyaránt. 

„Magyarország történetének eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervét dolgoztuk ki” – írja a nyugdíjasok megszólítása érdekében kiadott magazin. Ebben a kormánypropaganda hangsúlyozza, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus elleni harc céljaként annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus tönkretesz. Sőt, a 13. havi nyugdíjat is visszavezetik majd 2024-ig az idősek számára.

A nyugdíjasoknak szánt magazinban a miniszterelnöki köszöntő próbálja meggyőzni az időseket arról, hogy Magyarország Kormánya mennyire megbecsüli őket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét, az idősek az elmúlt években nyugdíjprémiumot, rezsiutalványt kaptak, valamint támogatták a nyugdíjasokat is rezsicsökkentéssel, az alapvető élelmiszerek ÁFA csökkentésével, gyógyszertámogatással, sőt a nagyszülői GYED és a NŐK 40 programjának bevezetésével is könnyítettek a nők nyugdíjba vonulási lehetőségein, valamint visszavezetik a 13. havi nyugdíjat fokozatosan, majd 2024-ig.

A miniszterelnöki köszöntő végén, az alábbi mondatok próbálják megnyugtatni, a több mint 2 millió magyarországi nyugdíjas közül azokat is, akiknek nagy része átlagnyugdíj alatti juttatásból él. 

„Egyetlen magyar sincs egyedül, és senkit sem hagyunk magára! A magyar nyugdíjasok pedig, a jövőben is számíthatnak Magyarország Kormányára! Vigyázzunk egymásra!” - ezekkel a gondolatokkal zárja idősekhez szóló üzenetét a Miniszterelnök. 

A miniszterelnöki üzenet, köszönő viszonyban sincs a valósággal, hiszen az évenkénti szerény, alig pár százalékos nyugdíjemelés nem kompenzálja az egyre emelkedő kiadásokat: a nagymértékű élelmiszer drágulást, de a szolgáltatások ára is nagymértékben emelkedik. Az idősek rettegnek attól, ha valami elromlik, ha új háztartási gépet kell venni, vagy mestert kell hívni.

A gyógyszerek ára is gyakran emelkedik. Erre különösen az állandó gyógyszerfogyasztók, a krónikus betegek panaszkodnak. A nyugdíjasok közül is egyre többen kénytelenek a magánrendeléseket igénybe venni, mivel a járó-beteg szakrendelésekre történő bejutáshoz és a diagnosztikai vizsgálatokra hosszú hónapokat kell várni.  Az egészségügyért felelős miniszter is kinyilatkozta, hogy a koronavírus miatt hónapok kellenek még ahhoz, hogy az egészségügyi szolgáltatások régebbi rendje helyreállhasson. A 65 év felettiek közül sokan már többféle betegségtől is szenvednek. A statisztikák szerint a nyugdíjasok ötször több alkalommal kénytelenek orvoshoz fordulni, mint a még aktív életkorban lévők.   

A nyugdíjasoknak nem arra kellene várniuk, hogy egy jobb kor mikor jön el számukra. Nem az ígéretekre, hogy 2024-ig majd visszakapják a 13. havi nyugdíjat, hanem azonnali cselekvésre lenne szükség. Az anyagi segítség már most is késő lenne sokak számára. A nyugdíjasok emlékeznek még arra, hogy a 2010. évi országgyűlési választási kampányban 13. havi nyugdíjat, sőt 14. havi nyugdíjat, valamint tisztességes, a vásárló-értéket megőrző nyugdíjemelést ígért számukra a jelenlegi kormány. Az ígéret 10 év alatt sem teljesült, sőt még a mindenkori januári nyugdíjemelés számítási alapját képező vegyes indexálású nyugdíjemelést is eltörölték. Több éve már, csak inflációkövetők a mindenkori januári nyugdíjemelések. Ez utóbbiak, alig pár százalékos emelkedést jelentenek, miközben a keresetek igencsak meglódultak, így aztán egyre csak nő a szakadék a bérek és a nyugdíjak között. Az üres és hangzatos szlogenek helyett, az időseknek azonnali és valós segítségre lenne szükségük, tisztességes nyugdíjemelésre, megfelelő egészségügyi ellátásra és idős gondozásra. 

A magyarországi nyugdíjasok átlagnyugdíja - a 2019. december havi adatok szerint - mindössze fele a magyarországi nettó átlagkeresetnek, ezért sincs mire büszkének lenni. A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől, ami a nyugdíjasok rohamos elszegényedéséhez vezet. A mindenkori januári nyugdíjemelés hátulütője az inflációhoz kötött nyugdíjemelés. A kormány a nyugdíjemeléseknél figyelmen kívül hagyta, hogy az elmúlt években az élelmiszerárak az egekbe szöktek. A rendkívül rossz időjárási viszonyok miatt jelenleg is, például a gyümölcstermés 50-80 százalékos pusztulásával számolnak az agrár szektor szakemberei a tavaszi fagyok és a csapadékos időjárás miatt. A zöldségek, húsok, a pékáruk és a tejtermékek ára is jelentős mértékben drágult, így a nyugdíjasokat érinti legérzékenyebben a drasztikus élelmiszer árrobbanás. 

Az Eurostat felmérése szerint hazánkban a 65 év feletti nők 44%-a, a férfiak 21%-a egyszemélyes háztartásban él, ez kb. 700 ezer idős embert jelent. Az egyedülálló nyugdíjasok helyzete is egyre nehezebb. Ha a ledolgozott munkaéveket nézzük, hazánkban a férfiak közel 38 évet, a nők közel 32 évet dolgoznak le a nyugdíjas kor elérése előtt. Utóbbiak 3 gyermek szülése, valamint 32 év munkaviszony teljesítése után hamarabb megigényelhetik az öregségi nyugdíjat a nők 40 éves programmal, de ez is csak annyiban könnyítés, hogy, ha a munkaerőpiacon már nehéz a bennmaradás, vagy munkanélküliként az elhelyezkedés, ez megoldást nyújthat az öregségi nyugdíj igénybevételéhez. A magyarok átlagéletkora sem biztató. A születéskor várható élettartamot tekintve a KSH (2019. évi) adatok szerint: a magyarországi férfiak átlagéletkora 72,5 év, míg a nőké 78,5 év. Ezek is jó pár évvel elmaradnak az uniós átlagtól, de az uniós életszínvonal lemaradást évtizedek alatt sem bírjuk behozni.  

A kormánynak nem ígérgetni, hanem azonnal cselekednie kellene a nyugdíjemelésekre vonatkozóan. Nem az alacsonyan tartott inflációnak megfelelő mértékű évenkénti nyugdíjemelést, valamint egyszeri juttatású utalványokat kellene szorgalmazni, hanem a vegyes indexálású nyugdíjemeléshez kellene visszatérni, illetve alkalmankénti kiegészítő juttatásokat nyújtani a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz igazodva. Az idősek „JóKor” magazin helyett jobb életre, jobb korra vágynak”.