Budapest, 2020. június 8. hétfő (MB-MSZF)

   A faji egyenjogúságért, a rasszizmus ellen tüntettek hétfőn civil szervezetek és politikai pártok a Dunaparti cipőknél – tudósított róla a Magyar Szociális Fórum és a Magyar Békekör.

   A megmozdulást üzenetben köszöntötte Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A felszólalók gyertyát gyújtottak és egy szál fehér virágot helyeztek el a rasszizmus áldozatainak jelképes sírján.

    A felszólalók az emberek békés együttéléséért szálltak síkra, és elítélték a rasszizmusnak kedvező kormánypolitikát.

    A programban szerepelt Galkó Balázs színművész szavalata, majd felszólalások következtek az alábbi sorrendben:
Tordai Bence, PM országgyűlési képviselő
Szűcs Balázs VII. ker.-i alpolgármester
Szabóné Kállai Szilvia, roma pedagógus
Setét Jenő, Ide Tartozunk Roma mozgalom elnöke
Dr. Donáth Ferenc
Daróczi Ágnes, PRALIPHE aktivista
Vajnai Attila, Európai Baloldal elnöke
Sermer Ádám, Magyar Liberális Párt ügyvivője
Újhelyi Sándor, Új Alternatíva párt elnöke
Hanti Vilmos, Nemzetközi Ellenállók Szövetsége és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége elnöke
Orsós István, roma aktivista
Simó Endre, Magyar Szociális Fórum alapító szervező, Magyar Békekör elnök és Iványi Gábor lelkész

Alább közöljük Simó Endre beszédének szövegét

Ezek a cipők azt üzenik, hogy aki nem áll ellen a rasszizmusnak, úgy végezheti, mint 1944-ben lemészárolt zsidó embertársaink végezték!

Ha mástól várjuk a megváltást, de mi nem állunk ki saját magunkért, sorsunk az lehet, mint azoké, akiket a Dunába lőttek. Figyelmeztessen minket a rendőrgyilkosság, melynek George Floyd esett áldozatul. És merítsünk erőt az amerikai nép nagyszerű kiállásából a faji egyenlőségért! Nem vagyunk egyedül!

     Köszöntöm a bátrakat, az egyjogúságért küzdőket, az elszántakat, akikkel ma itt lehetek! Jó tudni, kire számíthat az ember, amikor eljön a pillanat, hogy belássa, a szó többé nem helyettesítheti a tetteket!

     Aljas emberek élnek köztünk, ezt tudnunk kell! Kezükre játszik az uralkodó politika, melyből árad az idegengyűlölet, a rasszizmus, a vallási türelmetlenség.

     Mi, akik nem egymás bőrének színét nézzük, hanem az embert, nem csak azért jöttünk ide, hogy halottainkat sirassuk, hanem azért is, hogy ne kelljen gyászolnunk az élőket! A nyomorgókat, az éhezőket, jövőjüktől megfosztott testvéreinket. Legyenek ők cigányok vagy sem! Sok millióan küzdenek mindennapi megélhetésükért. S ha nem tudnak enni adni a gyereknek, bizony könnyű arra a következtetésre jutniuk, hogy csak a szabályok és a törvények megszegésével juthat  eredményre az ember!

     Változtatnuk kell a dolgokon! Ez csak harccal megy! Nemcsak keresni kell egymás kezét, hanem megtalálni is! Nem szabad lefasisztáznunk, aki nem az! A nép nem fasiszta! A többség békében akar együtt élni. Nem elvenni akarja a falatot a másik elől, hanem megosztani vele. Egyenlőséget, igazságot akar, de megosztják, szembeállítják, egymásra uszítják, hogy uralkodhassanak rajta!

     Barátaim, Tesóim! Szükségünk van egymásra a harcban egy olyan jövőért, melyet közösen építünk magunknak, egymásnak! A cél megéri! Tennünk kell érte! Ésszel és erővel! Ez a mi dolgunk a mai világban!

Tisztelettel adózok meggyilkolt testvéreim emlékének, a rasszizmus áldozatainak! Áldásunk rátok, szeretetünk áldása!