Budapest, 2020. április 30. csütörtök (MSZF)

     Több tízezren kerültek ki a kórházi ellátó rendszerből a járvány okán elrendelt ágykiürítés miatt – értesült a Magyar Szociális Fórum (MSZF) egészségügyi forrásokból.

      Noha a kórházi ápolásra szoruló betegek, illetve az elfekvők hazaküldése járványügyi szempontból indokolt lehetett, egészségi állapotuk nem javult attól, hogy hazaküldték őket, hanem változatlanul szakellátásra szorulnak, csak éppen nem kapják meg. Ellátatlanul hagyásuk nem kisebb veszéllyel fenyegeti őket, mint maga a járvány. 

     A kormánynak „kapóra jött” a koronavírus-járvány ahhoz, hogy végrehajtsa régóta dédelgetett egészségügyi „reform” tervét, azaz a közkiadások mérséklését a magánszféra javára – mondták. 

     Ezt támasztja alá a július 1-én életbe lépő törvényi szabályozás, mely szerint a munkáltatók által befizetendő Szociális Hozzájárulási Adó (SZOCHO) mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökkenni. A költségvetésbe befolyt SZOCHO adóból az Egészségbiztosítási Alapba 28,37 százalék, a Nyugdíjbiztosítási Alapba pedig 71,62 százalék kerül majd. A munkáltatókat terhelő járulékok (adótartamok) csökkentése miatt egyre kevesebb pénz jut az idősekre, az egészségügyi,- és nyugdíjszolgáltatások finanszírozására. 

     Elöregedő társadalmunkban a nyugdíjbiztosítási alapot - az állami TB vagyon privatizálása óta az állami költségvetésnek kell kiegészítenie, viszont az egyre növekvő idős és beteg tömeg az egészségügyi kiadásokra is egyre nagyobb terheket ró. A kórházi ágyak 60 százalékos kiürítésével a társadalom nyakába varrták azt a feladatot, amit az államnak, azaz a mindenkori kormánynak kellene megoldania. Hiszen mi lesz az ellátatlanul hagyott betegekkel? Milyen alapon várják el a hozzátartozóktól, hogy pótolják a kórház szaktudását, és a felkészült gondozást?

      Az MSZF forrásai valószínűnek tartják, hogy a kormány szándéka több kórház bezárása. A leépítést forráshiánnyal és azzal készülnek indokolni, hogy rengeteg az elfekvő beteg, akinek gondozása nem egészségügyi feladat. Hogy mégis azzá lett, annak tulajdonítható, hogy nincs elég idős otthon, a szociális gondozói hálózat pedig messze lemaradt a társadalmi követelmények mögött – értékelik az állapotokat.

       Azzal, hogy a kormány a magánszférát preferálja az egészségügyi és a szociális szolgáltatások fejlesztésével szemben, az időseket és a krónikus betegeket sújtja a legjobban. De a fiatalabbak egészséges életkilátásait is kétségbe vonja. A szükségleteknek megfelelő, színvonalas egészségügyi ellátást és szociális gondozást nem lehet a források leépítésével biztosítani! Lényegesen módosítani kellene az értékelosztáson! Társadalmi rombolás nélkül nem tartható fenn, hogy a bruttó nemzeti termék 7 százalékát fordítsák egészségügyre, az állam pedig ebből is mindössze 4,8 százalékot fedezzen, a többit a betegek fizessék, fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak álljanak. Magyarország ezzel messze lemarad az EU 10 százalék feletti átlagától.

      Hazánkban egyre több a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma. 6510 háziorvosi praxis közül 490 állt betöltetlenül áprilisban. Továbbá 244 fogorvosi praxis is betöltésre vár. A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy 2020-ban több mint egymillió ember kényszerülhet helyettesítő, vagy ügyeleti rendszerben működő háziorvoshoz fordulni. Az ellátás elbizonytalanodása miatt egyre többen fordulnak magán orvoshoz. A kormánynak – bevallatlanul – pontosan ez a célja – vélik forrásaink.

     A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az ellátást igénylők száma emelkedik, az orvosoké csökken. Orvosaink 40 százaléka 65 év feletti. Őket hazaküldték a járvány idejére, nem dolgozhatnak, pedig a zavartalan ellátás miatt nagy szükség volna rájuk. Most újabb parancsra egyeseket visszarendelnek ugyan, tekintettel arra, hogy a virus sok orvost is megfertőzött, megfelelő védőeszközök híján, másutt azonban szünetel a rendelés, s súlyos esetek fordulnak elő miatta.

    Az MSZF forrásai felhívták a figyelmet arra, hogy az ország arányaihoz képest hazánk kapja a legmagasabb összeget az Európai Uniótól a koronavírus járvány leküzdéséhez. Félő, hogy az Európai Unió a magyar egészségügy leépítését finanszírozhatja, ha nem figyel oda, mire költi a pénzt a kormány.+++

 

Látogatottság

2022944
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
950
850
4559
2009593
5885
44357
2022944

Your IP: 75.101.173.236
2020-08-07 21:36