Budapest, 2020. április 15. szerda (MSZF)

 

A Magyar Szociális Fórum egyik egészségügyi szakértője írja:

 

     Az országot felkészületlenül érte a koronavírus járvány. Csak éppen nem vallják be. A kormány úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben volna, és ura volna a helyzetnek. Közben átgondolatlanság, kapkodás jellemzi cselekedeteit. Amúgy is viharvert egészségügyi ellátórendszerünk térdre kényszerítése láttán feltesszük magunknak a kérdést: vajon van még esélyünk?

Az általános betegellátás hiányosságai láttán csak hüledezünk, hogy ezekben a vészterhes időkben hirtelen két kórház főigazgatójának is elbocsátó üzenetet küldött Kásler Miklós miniszter. A bajok forrása viszont, mint kiderült, sokkal mélyebben rejlik. Az akarnok kormánypolitika megvalósítása emberéletekbe kerülhet a drasztikus intézkedések miatt. Megdöbbentő, hogy olyan szaktekintélyű kórházigazgatókat bocsátanak el és cserélnek le, akiknél az emberség az első és legfontosabb szempont.  Ezeknek az orvosoknak az volt a „bűnük”, hogy nem akarták sorsukra hagyni a súlyos betegeket. 

 

     Nos, akkor hol van a kormány által propagált világszínvonalú magyar egészségügyi ellátás? Persze az is egyfajta válasz, ha a kormány - mulasztásai kiküszöbölése helyett  bűnbakokat keres az egészségügyi szakszemélyzet soraiban. Van akiből csak erre futja... Teszi ezt olyan körülmények között, amikor hazánkban túl kevés az orvos, a nővér, és a szociális gondozó. Az egészségügyben és az idősgondozás területén felmerülő létszámhiány miatt a betegek általános egészségügyi ellátása amúgy is csorbát szenvedett. Főleg most érzékelhetők igazán a gondok, amikor mindent felülír a koronavírus elleni védekezés. 

 

     Hogyan gondolta azt a kormány, hogy az amúgy is ezer sebből vérző egészségügyi ellátórendszert még tovább csonkítja úgy, hogy a legnehezebb időkben, pont egy veszélyhelyzet idején hagyná magukra azokat a betegeket, akiknek szervezete amúgy sem tudna már megküzdeni egy ilyen súlyos járvánnyal? A döntéshozók miért akarják feláldozni ehhez a játszmához azokat a szakmailag elismert kiváló intézményvezetőket, akik menteni szerették volna a már így is alig menthető helyzetet, ráadásul ekkora orvoshiány mellett?

 

     Hazánkban a lakosság egynegyede nyugdíjszerű ellátott, akiknek jelentős hányada valamilyen betegségtől szenved. Több mint 2 millió honfitársunk 65 év feletti, akik a különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozók. Közülük sokan szenvednek magas vérnyomásban, szív,- és érrendszeri,- vagy tüdőbetegségben és allergiában, de gyakori a cukorbetegség, s tumoros megbetegedés miatt kezelt betegek száma is jelentős. A nyugdíjasok közül sokaknak 4 -5-féle krónikus betegsége is van, ami rizikó tényező lehet a járvány szempontjából.

 

     A „maradj otthon” felhívást, illetve a járvány miatti fokozott elővigyázatosságot megszívlelendőnek tartjuk főleg az idősek számára, mivel hazánkban a nőknél 61 év, a férfiaknál csupán 60 év az egészségben eltöltött évek száma az „EUROSTAT” felmérése alapján.  A kormány-kommunikáció azt hirdeti, hogy a koronavírus-járvány idején „harcolnunk kell minden egyes emberéletért”. Ennek szellemében az EMMI el is rendelte, hogy a kórházi ágyak 60%-át fel kell szabadítani, de azt is megígérték, hogy „senkit sem hagynak ellátatlanul”. Viszont ezekkel az intézkedésekkel összefüggésben többen panaszkodtak, hogy a kórházakból hazaküldik a folyamatosan ápolásra szoruló betegeket is, mert, csak így lennének képesek biztosítani az EMMI által meghatározott 36 ezer kórházi ágyat. Meglehet, a járvány megfékezésére tett erőfeszítések miatt, egyelőre nincs is szükség ennyi üresen tartott kórházi ágyra. Ha ez így van,  miért küldik haza a kórházakból meghalni az ellátásra szoruló krónikus betegeket? Válasz helyett elbocsátás volna rá a válasz? 

 

     Az Országos Rehabilitációs Intézet egyik egészségügyi dolgozója elmondta:„A kórházból hazaküldött betegek elmaradó rehabilitációja súlyos, maradandó egészségkárosodásokhoz fog vezetni”. 

 

     Az egyik intézményből hazaküldött betegnek az idős, 70 év feletti édesanyja, aki maga is súlyos beteg, elmondta hogy: ”a gyermekem menthetetlen beteg, aki kórházban van, de most hazaküldik, nem fog kezelést kapni a koronavírus-járvány miatt. Ha már nem kap segítséget, akkor meghal, mert rákos. Meghasad a szívem, ha ezt kell megélnem”.

 

    Egy 50 éves falusi nőbeteg arról panaszkodott, hogy többféle súlyos és autoimmun betegsége is van. Régebben rokkantsági nyugdíjas volt, de a rendkívül megszigorított rokkantsági felülvizsgálatok alkalmával „leminősítették”. 

 

    Az alábbiakat mondta el nekünk: „Addig-addig szórakoztak velem, míg 2017-ben a rehabilitációs ellátásom lejártakor már képtelen voltam a maratoni várólistákat kivárva beszerezni a szükséges orvosi igazolásokat az állapot-rosszabbodásomnál és bizonyítani azt, hogy tényleg nagyon beteg vagyok. A pénzellátásom megszűnt, a férjem fizeti a TAJ kártyám utáni érvényességet is, és neki kell eltartania engem. Orvostól-orvosig jártam, de a kivizsgálásaim a klinikákon és a szakrendeléseken olyannyira elhúzódtak, hogy nemrég bírtam csak eljutni odáig, hogy az OEP engedélyhez kötött egyik fontos kezelésemet engedélyezték volna végre, de most az is elmarad a koronavírus járvány miatt. Így, egy újabb engedélyre lenne szükségem ahhoz, hogy a fontos kezelést meg is kaphassam végre.  A veszélyhelyzet után érdeklődjek – ez volt a válaszuk. Nálam most van vészhelyzet, hogy nem kapom meg a szükséges kezelést sem és egyetlen fillér nélkül élek súlyos betegen. Mi lesz így velem?”.  

 

     Egy 76 éves idős férfi arról panaszkodik, hogy hiába voltak szakorvosokhoz időpontjai a klinikai kontrollokra, az időpontokat sorra visszamondták. Amikor kérdezte, hogy mégis mikor érdeklődjön újra, az volt a válasz, hogy majd a veszélyhelyzet elmúlta után. Ki tudja, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, ha korlátlan időre van meghirdetve? Mi lesz így vele?      

 

     A Magyar Szociális Fórum azzal a kérdéssel fordult Kásler miniszterhez, felbecsülték-e, hányan veszíthetik életüket a kényszervárakozás miatt a hazaküldött, és az ellátatlan betegek közül? Hányan veszíthetik életüket annak következtében, hogy a járóbeteg-szakrendeléseken, az ügyeleti rendszerben, vagy a sürgősségi betegellátó rendszerben csak nagyon súlyos állapotban lévő betegeket fogadnak? Az MSZF követeli Kásler minisztertől, találjon megoldást, nehogy az ellátási korlátozásokba többen haljanak bele, mint magába a koronavírus-járványba!

     Az MSZF idézi egy  beteg véleményét, aki szerint „Nem a vészhelyzetben derekasan helytálló orvosokat kell meneszteni, hanem azokat a döntéshozókat, akik az emberéleteket veszélyeztetik azzal, hogy szándékosan korlátozzák a krónikus betegek gyógyulásának esélyeit”. +++

 

 

 

Látogatottság

1939593
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
924
1880
5259
1927027
32480
47651
1939593

Your IP: 3.231.220.225
2020-05-28 21:12