Közérdekű levélváltást adunk közre itt alább. Simó Endre, az MSZF alapítójának üzenetváltását egy volt gimnáziumi osztálytársával egészségről és társadalompolitikáról járvány idején
Szeretném megosztani Olvasóimmal néhány gondolatomat, melyet egy volt gimnáziumi osztálytársammal váltott üzenetemben írtam le a minap egészségről és politikáról, vírussal tetőzött társadalmi valóságunk közepette.
Az üzenetváltás orvos osztálytársaimhoz intézett alábbi kérdésemből indult ki:
Szívesen látnám orvos osztálytársaim véleményét a kialakult helyzetről! A "vigyázzunk magunkra"-ig eljutottam. No meg odáig is, hogy a hatalomnak rendkívüli jogkörre van szüksége a járvány elleni harchoz. Most, hogy mindkettő adott, hogyan tovább dokikák?
Egyik osztálytársamtól, aki nem orvos a következő választ kaptam kérdésemre:
Mi, mindannyian 73 évesek, megéltük és megértük a korunkat; ami nem érdem, hanem állapot. Ebben a korban, és különösen a mi állapotunkban, nem illik baszogatni egymást.
Pontosan tudjuk egymásról, ki hogyan vélekedett 16, vagy 18 évesen; szülői, környezeti intenciókra mit tett, és mit nem; amit jobb elhallgatni.
De fiatalok voltunk, szerettünk táncolni, udvarolni, szerettünk kirándulni, úgy általában szerettünk élni. És most, megfogyatkozva bár, szeretnénk élni.
Ma is tudjuk egymásról, ki, hogyan vélekedik a politikáról.
De ez nem az a fórum, ahol egymásnak kellene ugorni, pláne nem, mivel a korona nem válogat. Tudod, mi jár annak akinek igaza van? (És ha nincs, hát annak is?)
Hát öregem, csak a pofája.
Vigyázz magadra, zárkózz be, és örülj minden madárfüttyös reggelnek, minden láztalan napnak, örülj az életnek!
Baráti üdvözlettel
Így reagáltam rá:
Túl sok a halott ahhoz, hogy az ember ne a kiutat keresse, hanem beérje – mint javaslod - a madárfüttyel. Kérdésem, mely két tényből indult ki, része annak az átfogó tájékozódásnak, amelyet naponta folytatok nemzetközi méretekben, hogy lássam és láttassam, hol tart az orvoslás, és hol, miként segít benne a politika. Orvos osztálytársainktól erről kértem véleményt. Köszönöm orvos osztálytársunknak, hogy megosztotta velünk szakmai ismereteit! Arra következtetek belőlük, hogy a megoldás még nem közeli. Véleménye is megerősíti annak követelményét, hogy minél jobban kerüljük, mint kihaló félben lévő védett idősávosok, a közösségi érintkezést, ezzel segítve a járvány feltartóztatását. Ugyanakkor nyitva maradt egy fontos kérdés: alárendelhető-e a szakmai tudás a politikai érdekeknek? Mert ha az orvosnak csak a gyógyításba lehet beleszólása, de a megelőzésbe mindössze annyi, hogy „maradj otthon”, valami nincs rendjén. A megelőzés ennél összetettebb egészségügyi és társadalompolitikai kérdés. Alapvetően fontos része az emberekről történő gondoskodás. Tömeges a munkavesztés, és az anyagi ellehetetlenülés. Rengeteg nyugdíjas egészítette ki havi 28.500 Forintját alkalmi munkából, melynek most befellegzett. Ezeknek az embereknek hiába mondod, hogy maradjanak otthon, ha nincs mit enniük, és enni adni a gyereknek, vagy kiváltani a gyógyszerüket. (Külföldön már 5 éves gyerek is belehalt a vírus okozta pneumóniába.) Idehaza kb. 1,2-1,5 millióan élnek napi 2-3 dollárnak megfelelő összegből, köztük 400 ezer gyerek. Egy kijárási tilalom, mely egészségügyileg indokolt is volna, még fokozhatná is a feszültséget. Hozzád hasonlóan én sem tartozom a rászorulók közé, de tőled eltérően törődöm azoknak a létével is, akik nem érhetik be a madárfüttyel. Európa szerte adómentes garantált alapjövedelemben részesítik azokat, akik az óvintézkedések miatt a járvány kiszolgáltatottjaivá válnak anyagi okokból. Egy hete sincs, hogy még Oroszországban is garanciát vállaltak a fizetések és bérek folyósítására járvány idején. Nálunk nem! Úgy vélem, az orvos szava különösen nagy súllyal eshet latba, ha felhívja a politikai vezetés figyelmét az anyagi ellátottság hiányából fakadó veszélyre a járvány terjedésére nézve. No de hol az orvos több száz vidéki településen? (Társadalmi munkánkban mást sem teszünk, mint szüntelen jelezzük a tényeket – hasztalan.) Köszönöm neked, hogy üzeneteddel indokolttá tetted fenti válaszomat, melyet osztálytársi tisztelettel ajánlok figyelmedbe.
SE