TEGYÜNK MAGUNKÉRT, EGYMÁSÉRT! - MIBE HALJON BELE A KRÓNIKUS BETEG? A VÍRUSBA, VAGY AZ ELLÁTATLANSÁGBA?

 

     Az egész világ életét fenekestül felforgatta a koronavírustól való félelem. Az emberek aggódása nem alaptalan. Európában emelkedőben a betegek és a halálesetek száma. A kormányzati óvintézkedések mindenhol megtörténtek az élet védelmében. Most fog csak igazán vizsgázni az egészségügyi ellátórendszerünk, hogy milyen egészségügyi ellátást biztosítanak számunkra. Mennyire vagyunk a védekezésre felkészülve, illetve a nem koronavírusos betegeket, közben hogyan látja el az egészségügy?

     Szeretném előrebocsátani, hogy én nemcsak a koronavírus miatt aggódom krónikus betegként, hanem főként amiatt, hogy hány súlyos beteg fog meghalni az ellátatlanság miatt? 

 

     Nem, én nem vagyok rémhírterjesztő, és eszemben sincs pánikhangulatot gerjeszteni, azonban szólnom kell arról, hogy elképzelhető az is, hogy az ellátatlanság miatt sokkal többen fognak meghalni, akik valamilyen komolyabb betegségekkel küszködők, mint ahányan koronavírusban elhunynak majd. Miért gondolom ezt így, laikusként? Azért, mert a vírus terjedésének megakadályozása érdekében - bizonytalan ideig - szünetel, illetve, csak sürgősségi esetekben működik az általános betegellátás. Nem fogadnak a kórházak előjegyzéses kontroll vizsgálatokra és diagnosztikai vizsgálatokra betegeket, csak az azonnali beavatkozásokat igénylő súlyos betegeket fogadják, akik például tumoros betegek, vagy azokat, akiken halaszthatatlan műtétet kell elvégezni.

 

     A 65. év feletti orvosok fel vannak mentve a munkavégzés alól, mivel ez a korosztály veszélyeztetett, hogy hamarabb elkaphatja a koronavírust. A gyermek-háziorvosi praxisokban az orvosok 40%-a viszont 65 év feletti, de a felnőtt háziorvosi praxisoknál is szép számmal akadnak 65. év felett is praktizáló orvosok. Az ő helyettesítésük azért is nehéz, mert különösen Észak- Kelet Magyarországon, vagy az apróbb településeken nagyon sok a betöltetlen háziorvosi praxis. Ott a betegek egészségügyi ellátása még nagyobb kihívást jelent a koronavírus járvány idején. Sőt a kistelepülések egy részén patika sincsen.

 

     A háziorvosi rendelőket is tanácsos elkerülni, erre hívták fel az emberek figyelmét. Ha valakinek mégis orvosra lenne szüksége, a telefonos kikérdezés után elektronikus recepttel ellátják őket, és felkeresheti a patikát. 

 

     Például nekem érsebészeti kontrollra volt időpontom. A telefonos tájékoztatás alapján közölték, hogy a rendelés szünetel. Orvos nem látott, de lehetőség sincs most arra, hogy a lakásomra küldenék a kompressziós gyógy harisnya felírásáról szóló receptet, hogy azt a gyógyászati segédeszközboltban kedvezménnyel kiválthassam. Teljes áron megvásárolni viszont sokkal drágább. A koronavírus járvány miatt azt sem tudták megmondani, hogy meddig szünetel a rendelés, és mikor érdeklődhetek újra telefonon. Így aztán lehetséges, hogy ebben az évben már be sem fogok tudni jutni a szakrendelésre, miközben krónikus érrendszeri betegként hosszú évek óta kezelés alatt állok. 

 

     Ugyanez a helyzet a többi szakrendelésen is. A várólisták újabb várólistájához, ki tudja, hogy mikor juthatok hozzá? Krónikus betegként, hét (7) szakrendelésre kell majd újabb várólistáért folyamodnom. A szigorúan szakorvosi szakvéleményhez kötött gyógyszerekhez is csak úgy juthatok kedvezményesen hozzá, ha évenként beszerzem az igazolást a szakorvosoktól. A patikában azt a felvilágosítást kaptam, hogy a lejárt szakorvosi igazolások után is megkaphatja a beteg a gyógyszerét, de a vesztegzár feloldása után kilencven (90) napon belül be kell szerezni mindenkinek az igazolást. A kérdés csupán az, hogy a beteg torlódás - mivel új betegek is belépnek a rendszerbe - valamint a várólisták feltorlódása miatt hogyan lesz ez majd a gyakorlatban kivitelezhető? 

 

     A szűkebb családi környezetemben ugyanez a probléma nemcsak engem érint, hanem a férjemet és az idős édesanyámat is, mivel ők is több szakorvoshoz járó, krónikus betegek. Mindhármunknál elmaradtak a márciusi, és elmaradnak az áprilisi és májusi időpontra tervezett a klinikai és szakorvosi vizsgálatok, és a járóbeteg szakrendeléseken is a szakorvosi kontrollok. 

 

     Idős édesanyám, aki akut szívbetegségben szenved, és mindkét lábfeje feldagadt, mivel a klinikai kontroll vizsgálata a koronavírus-járvány miatt elmaradt - felhívta a háziorvost - telefonos tájékoztatást kapott a háziorvostól, vizsgálat helyett. Az orvos, édesanyám telefonon történő kikérdezése után, „erősebb” vízhajtót javasolt, és az elektronikus receptet a patikába küldte, amit kiváltottunk. Arról viszont nem szólt az orvosi tájékoztatás, hogy, ha a lábdagadás továbbra sem szűnik meg, mi a teendője. Azóta az egyik lábán lecsökkent a duzzanat, de a másik lábán napok óta alig csillapodott.

 

     A telefonos távgyógyítás szerintem, a krónikus betegeket életét nem védi meg semmitől. Ha orvos nem látja a beteget, és nem tudja, hogy mekkora a baj, a beteg életben maradása csupán a szerencsés véletlennek köszönhető. 

 

     Ezek után nem tudom eldönteni, hogy a krónikus betegek számára mi jelent nagyobb veszélyt az életben maradás szempontjából: Az ellátatlanság, vagy egy esetleges koronavírus-fertőzés. Azt én nem gondoltam, hogy sosem halunk meg. Az viszont nem mindegy, hogy mikor és az sem, hogy mitől. Egy járványtól, vagy az egészségügyi ellátatlanságtól?  

 

Tisztelettel: 

 

Tóth Anna        

Látogatottság

1948947
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
67
1107
6586
1934334
6586
35248
1948947

Your IP: 3.235.75.174
2020-06-07 01:54