Moszkva-Berlin-Budapest, 2020. január 12. vasárnap (MB)

     Angela Merkel német kancellár január 11-én, szombaton munkalátogatást tett Moszkvában, és Putyin orosz elnökkel egyeztetett az Északi-Áramlat-2 gázvezetékről, Ukrajnáról, Iránról, Líbiáról.

     Megállapodtak abban, hogy a gázvezetéket annak ellenére is felépítik, hogy az Egyesült Államok szankciókat foganatosított érintett európai NATO-szövetségeseivel szemben. Merkel tudatta, Németország nem enged az amerikai szankcióknak, a beruházást üzleti kérdésnek tartja. Putyin szerint a beruházást a tervezettnél egy évvel-egy és negyed évvel később fogják befejezni, mivel a svájci AllSeas vállalat engedett az amerikai szankcióknak, és visszarendelte a Balti-tengerről csőfektető hajóit. Önerőből fogjuk befejezni, remélem, hogy jövőre elkészül – mondta. (Az 1200 km hosszú vezetéken át évi 55 milliárd köbméter gáz érkezik majd Németországba.)

    Putyin és Merkel egyetértett abban, hogy az ukrán válságot a minszki megállapodások alapján kell rendezni, velük szemben nincs más megoldás.

    Mivel Németország és Oroszország is részese az iráni atom-megállapodásnak (JCPOA), melyet Washington egyoldalúan felmondott, Merkel kénytelen-kelletlen eleget tett Trump felkérésének, hogy járjon közben Putyinnál új szerződés megkötéséért Iránnal. Egyetértettek abban, hogy amíg nem tisztázódik, születik-e majd új szerződés, vagy sem, tartják magukat a meglévőhöz, és arra ösztönzik Iránt is, hogy ne álljon el tőle.

     Líbiával kapcsolatban Merkel arra kérte Putyint, hogy segítsen a szemben álló felek megbékítésében. (Mint ismeretes, a líbiai polgárháború azt követően robbant ki, hogy a NATO támadást indított Líbia törvényes kormányának megdöntéséért, és megölték Kadhafit.) Az orosz elnök azt mondta Merkelnek, hogy Oroszországnak Líbia békéjéhez, szuverenitásához és stabilitásához fűződik érdeke. (Törökország líbiai katonai szerepvállalása óta Putyin és Erdogan folyamatosan egyeztet erről.)
     Németország szorosabb együttműködésre törekszik Oroszországgal, hasonlóan Franciaországhoz – állapítja meg a Magyar Békekör Angela Merkel moszkvai munkalátogatását értékelve. Német részről a közeledéshez immár nem csak gazdasági érdekek fűződnek, hanem geopolitikai érdekek is, tekintettel arra, hogy a nagy szövetséges politikája egyre gyakrabban keresztezi a német nemzeti érdeket, esetenként pedig egyenesen szemben áll vele. (Merkel felháborodással fogadta, hogy az amerikai elnök meggyilkoltatta Szolejmani iráni vezetőt.) Vlagyimir Csizsov, Oroszország Európai Unióhoz akkreditált állandó képviselője szerint lehet, hogy az EU előbb-utóbb felülvizsgálja Oroszországgal szemben 2016-ban kialakított stratégiáját, az ún. „Mogherini elvet”, mert akadályává vált a nyugat-európai-orosz viszony rendezésének. A Békekör megjegyzi: a két Európa kiegyezése hosszabb folyamat eredménye lehet.+++

Kiadta: Magyar Békekör/Facebook