Nyolc együttműködési megállapodás Magyarország és Oroszország között


Az emberek életét közvetlenül érintő megállapodások születtek Magyarország és Oroszország között Vlagyimir Putyin szerdai budapesti látogatásakor.

     Egyezményt írtak alá magyar-orosz régióközi együttműködésről szóló komplex programról, társadalombiztosításról szóló megállapodást kötöttek, onkológiai, sport- és testnevelési, valamint vasúti együttműködési szándéknyilatkozat született. Az Eximbank és az orosz Exiari viszontbiztosítási szerződést írt alá, Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye között pedig együttműködési egyezmény jött létre. A Mol, a Lukoil és a Transznyefty megállapodott a MOL kártalanításában, és a Magyarországra irányuló kőolajszállítás növelésében. (Lásd: https://www.facebook.com/…/a.15065902262…/2228854594073449/…).

     A társadalombiztosítás egyezmény keretében abban állapodtak meg, hogy a jövőben kölcsönösen beszámítják a nyugdíjakba az egymás országaiban ledolgozott éveket. Újdonságnak számít az oroszországi magyar tőkeberuházás terve, különös tekintettel a húsiparra, a gyógyászatra és az állategészségügyre.

     Fontos fejleménynek számít, hogy az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciók ellenére 2018-ban 30 százalékkal nőtt a magyar-orosz kereskedelmi forgalom, és - mint Putyin mondta - elérte a 7 milliárd dollárt.

     „Nagyon magas színvonalú együttműködés valósul meg az energetikában" – mondta Putyin Orbán Viktorral tartott szerda esti sajtótájékoztatóján. Folytatódik a paksi atomerőmű bővítése, s a magyar áramszükséglet 80 százalékát Paks fogja biztosítani. Magyarország igényt tart a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállítandó gázra, mert jobban megbízik Szerbia tranzitálásában, mint Ukrajnáéban – tűnt ki Orbán szavaiból.

     Mindkét országnak gondot okoz ugyan az ukrán nacionalizmus, különös tekintettel az ott élő nemzeti kisebbségekre nézve, de Orbán óvakodott attól, hogy Putyinnal közösködjön az ukrán nacionalizmus leszerelésében, és a közös fellépésben ellene.

     Orbán kiemelte és hangsúlyozta a keresztény közösségek védelmezését és megsegítését a Közel-Keleten, mert – mint mondta -, manapság a keresztény számít a leginkább üldözött vallásnak. Putyin erre úgy válaszolt, hogy fontos a keresztény közösségek támogatása, de semelyik vallási közösséggel szemben sem engedhető meg a támadás. Az iszlám közösségeket is segíteni kell. Helyre kell állítani az elpusztult, megrongálódott egyházi létesítményeket, és segíteni kell minden vallási közösségnek, hogy újjászerveződhessen.
      A Magyar Békekör értékelése szerint Putyin elnök látogatása eredményes volt, elősegítette a magyar-orosz kapcsolatok társadalmi rendeltetésű építését. A magyar kormány politikája továbbra is ellentmondásos maradt Ukrajnával, Szíriával, a más vallásközösségekhez fűződő viszonya, összességében a békés együttélés és együttműködés tekintetében. Viszont fontos, hogy a magyar miniszterelnök nem mond le a keletinyitás-politikáról, hazánk kapcsolatrendszerének diverzifikálásáról, hanem konkrét tartalommal tölti meg, még ha nem is mindig maga kezdeményezi a tartalmasabb viszony megteremtését.

 

Forrás: Magyar Békekör/Facebook oldal

Látogatottság

1759091
Mai napon
Tegnap
Ezen a héten
Múlt héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
11443
9790
51005
1672801
89306
33433
1759091

Your IP: 3.233.239.20
2019-12-13 23:14